Skip to main content
informatikaközigazgatási informatika

Az információs társadalomról vitáznak Balatonfüreden

Szerző: 2011. november 25.No Comments

„Informatika a Társadalomért” címmel tartanak konferenciát Balatonfüreden, ahol beszéltek a kormányzati informatikáról, szélessávú internetről és szabályozási kérdésekről. A közigazgatás, a vállalkozások, kutatók-oktatók, szakmai szervezetek részvételével kedden kezdődött eseményen több mint 140 előadó és 800 résztvevő vitatja meg az információs társadalom építésének legfontosabb kérdésköreit.

Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója felszólásában elmondta, hogy Magyarország jól áll a vezetékes szélessávú internet elérésében az uniós átlaghoz képest, de az Európai Digitális Menetrendnek vannak olyan elvárásai, amelyeket nem teljesített megfelelően. Emlékeztetett rá, hogy a tavaly elfogadott digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internet kapcsolat, illetve az, hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.

Khalil Rouhana a magyarországi szélessávú lefedettséget jónak nevezte, azonban úgy vélte, a meglévő infrastruktúrát nem használják elegen. Hozzátette: a digitális menetrend célkitűzései közül Magyarország az e-közszolgáltatások, a digitális felzárkóztatás, és a digitális egységes piac minden területén az uniós átlag alatt teljesített. Közlése szerint a kormányzati szolgáltatások internetes elérhetősége a vállalkozások számára nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban problémát jelent. Itthon a lakosság mindössze 35 százaléka intézi a közügyeit online, miközben az európai uniós átlag 41 százalék.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke szerint a kormányzati informatika konszolidálódott, s ezek a lépések nemzetgazdasági szinten is kimutatható megtakarítást hoztak az elmúlt egy évben. Kiemelkedőnek nevezte a kormányzat szabványosítás irányába tett első lépéseit, amelyeket a nemzeti egységes kártyarendszer testesít meg. Az informatika nem egy fontos terület, amellyel a kormányzatnak foglalkoznia kell, hanem egy minden területet átszövő horizontális feladat, ezért ma már nem az a mérvadó, hogy külön minisztere vagy kormánybiztosa legyen a területnek, sokkal fontosabb, hogy minden tárca az informatika vívmányait felhasználva lássa el a munkáját.

A szakmai szervezet eredményes és hatékony együttműködést vár a minisztériumokon belül az infokommunikációs feladatok ellátásával megbízott tisztségviselőktől. Soltész Attila közölte, mindenki az informatikát érintő operatív programok (REKOP, ÁROP) végrehajtására figyel. A közigazgatásra az idő rövidsége miatt nagy nyomás nehezedik, ami miatt a feladatokhoz a legkomolyabb operatív irányítás szükséges. Az egyesület nem támogatja, hogy a források strukturálatlanul kerüljenek az iparágba, mert ez újabb piaci és társadalmi torzulást eredményezhet. Szólt arról is, hogy a közbeszerzés még mindig megújulásra vár, mert nem szolgálja sem az iparág, sem a társadalom érdekeit.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a konferencián tartott előadásában az informatika fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: az idén januárban az Európai Bizottság internetes támadás miatt a szén-dioxid kvóták kereskedelmének felfüggesztésére kényszerült, amikor a cseh nemzeti regiszterből eltűnt 475 ezer európai uniós kibocsátási egység, és más nemzetekkel együtt összesen 30 millió euró értékű kvótát loptak el ismeretlenek. A támogatások igénylése, és az uniós pályázatok miatt fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdák ismerjék a számítástechnika vívmányait. Kiemelte, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével a mezőgazdaságban duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma, mert a gazdák ügyfélkapun, vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Mindez az információs társadalom megteremtésének, így a gazdasági versenyképesség növelésének, a felzárkózásnak elengedhetetlen feltétele – hangsúlyozta. Szavai szerint „ennek érdekében több ponton” igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett.

Szalai Annamária szerint a „használati oldalon rengeteg még a tennivaló”, ha fel szeretnénk zárkózni az EU szintjére. Éppen ezért az általa vezetett hatóság – miként fogalmazott – „ezen a területen sem tétlen”. Az infrastrukturális fejlesztések támogatása a hatóság feladatköre, így itt közvetlen szabályozói eszközökkel is hatást tud gyakorolni a folyamatokra. Az interhasználat támogatása viszont nem tartozik az NMHH feladatkörébe, így ezen a területen főként a társadalmi felelősségvállalás különböző formáit szorgalmazzák. Ehhez rendelkezésükre állnak fogyasztóvédelmi eszközök is, de ilyen eszköz például a szeptember 22-én indult internetes hotline szolgáltatásuk, amely az internethasználók jogvédelmét segíti.

Szalai Annamária a vezetékes szélessávú internetes infrastruktúra kiépítettségét illetően elmondta, hogy 2010 közepén 3076 település volt „lefedve” szélessávú internettel, 98 volt lefedetlen, 417 településen pedig csak egy szolgáltató működött.

A mobil szélessávú internet hazai terjedésére vonatkozóan úgy fogalmazott, a lefedettség, illetve a több szolgáltató közötti választás lehetősége lényegében három régióra szorítkozik; Közép-Magyarországra, Észak- és Dél-Alföldre. Összességében 1694 településen nincs mobil szélessávú internetes lehetőség, 799 településen pedig csak egy szolgáltató van. Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság célkitűzése, hogy folytassa a 2010-ben és 2011-ben megkezdett utat, s lépésről lépésre megteremtse azt a jogi, technológiai környezetet, amelyben a szolgáltatók egészséges piaci versenyfeltételek között fejleszthetik szélessávú hálózataikat.”

Forrás:
Az információs társadalomról vitáznak Balatonfüreden, SG.hu/MTI, 2011. november 22.