művelődés

Ózdi digitális kultúrgyár keltené új életre a rozsdás vasművet

Szerző: 2011. december 20.No Comments

„…A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ingyenes kiadványa novemberben kiemelt nemzeti programként számolt be a MaNDA ózdi regionális központjának a létrehozásáról. December 2-án Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár ennek szellemében írt alá szándéknyilatkozatot Lovas Lajossal, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (röviden MaNDA) főigazgatójával, valamint a kormányzati támogatást állítólag Ózdnak kijáró Riz Gábor országgyűlési képviselővel és Fürjes Pál ózdi polgármesterrel (mindkettő Fidesz-KDNP).

A város fejlődését és hanyatlását meghatározó egykori vasgyár felújított épületeiben kapna helyet a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ. Ma a vasgyárnak csak egy része van használatban (különböző kis cégek telepedtek meg itt), a többi „holdbéli táj”. Itt folyna tehát a kulturális örökség „nagyüzemi digitalizálása” és az itteni raktárakban kapna helyet a köz-, egyházi és magángyűjtemények jelenleg országszerte méltatlan körülmények között tárolt része.

Sok pénzért partnert keresek
„Ózd keresett magának egy partnert, akivel közös projektet tud megvalósítani, mi pedig kerestünk valakit, akivel konzorciumban uniós forrásokat (TÁMOP, TIOP) tudunk elérni” – magyarázza a történetet Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója.

Az archívum kap ugyan költségvetési támogatást, de ez csupán az intézmény működtetésére és a törvényben előírt feladatok ellátására elég, a külső digitalizációs helyszín létrehozása viszont nem. Lovas hangsúlyozta: Ózdon a közgyűjtemények számára is hozzáférhetőek a TÁMOP, a Svájc Alap, a Norvég Alap és az Új Széchenyi-terv forrásai. A közép-magyarországi régióban, ahol a MaNDA is székel, ezek a források kiapadtak. „Kellett tehát egy terület, ahol kiemelt forrásokhoz lehet jutni, hogy digitalizálás nagy mennyiségben beindulhasson.”

Az, hogy ezekből az uniós alapokból össze lehet kalapozni a működéshez szükséges milliárdokat, valamint a remélt piaci bevételek is befolynak-e a magán- és intézményi gyűjtemények digitalizációjából, meglehetősen kérdéses. Ahogy az is, hogy minderre alkalmas hely-e Ózd. A kétkedők a távolságra, a város nehézipari hagyományára hivatkoznak, hiányolják a szakmai programot és a helyi szakértői, értelmiségi bázist. Műtárgybiztonsági szempontból aggályosnak tartják, hogy a kulturális örökség részét képező gyűjteményeket egy helyszínen tárolják, illetve ide-oda utaztassák. Eddig ugyanis digitalizáció ott folyt, ahol a gyűjtemények is voltak, most pedig ez a „rend” (ami egyébként egymáshoz nem kapcsolódó archívumokat teremtett) borulna fel.

Kilencmilliárdos első ütemre
A digitalizáció és logisztikai központ egyébként csak a magja lenne a vasgyár területén megvalósuló két ütemre bontott, kreatív ipari fejlesztésnek. Ennek első ütemében összesen 30 ezer négyzetméteren jönne létre a digitalizációs központon kívül még egy látogatóközpont, egy kulturális kutató központ és egy kulturális informatikai központ, együttesen 9 milliárd forintból. (Az összeg magába foglalja a kulturális értékek digitalizációjával kapcsolatos szoftver és hardver eszközök költségét is.)

Fórizs Zoltán, a MaNDA projektvezetője, aki szerint Ózd nyolc éven belül Európa egyik digitális központja lesz, 1,6 milliárd forint forrását már megtalálta az Agora típusú kulturális infrastruktúra fejlesztés-programon belül. (A tervek szerint az építkezés 2013-ban kezdődik majd, a kulturális létesítmények pedig 2014-ben nyílnának meg.)

A második ütemben a volt finomhengermű gyárcsarnokában multimédia és divattervező stúdiók, infocégek és design műtermek is helyet kapnának a digitalizációs tevékenységhez kapcsolódó további raktár- és egyéb terek mellett. Ez az utóbbi az ózdi kreatív ipar felvirágzását alapozhatná meg…”

Forrás:
Ózdi digitális kultúrgyár keltené új életre a rozsdás vasművet, Bödő Anita, HVG.hu, 2011. december 19.