Titokzatos megállapodás

„Amilyen titokzatosság övezte éveken át az online kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) kidolgozását, éppoly titokban írta alá tegnap Magyarország is az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt Tokióban az egyezményt.

Hivatalos kormányzati bejelentés helyett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület honlapjáról értesülhetett a hazai közvélemény arról, hogy Magyarország az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt Tokióban aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement -ACTA). Több uniós tagállam egyelőre nem szignálta a dokumentumot: a tájékoztatás szerint Románia, Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia és Észtország csatlakozását még eljárási okok késleltetik.

A honlapon megjelent közlemény szerint az ACTA megállapodás célja a nemzetközi együttműködés megerősítése a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés és a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés területén. A közlemény aláhúzza, hogy az egyezmény a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult “legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat.

Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket, sőt, egyes területeken meg is haladják azokat – húzza alá a testületi honlapon megjelentetett közlemény .

Az írásos anyag rámutat arra is, hogy az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. A megállapodás kedvező hatása elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet.

Évekig szerkesztették a nyilvánosságot kizárva
Szigorúan titkos tárgyalásokon kezdte meg az egyezmény kimunkálását 2006-ban az Egyesült Államok és Japán, majd a bizalmas megbeszélésekhez Kanada, Svájc és az Európai Unió is csatlakozott. A hivatalos tárgyalások 2008 júniusában indultak, ezekben immár Ausztrália, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Dél-Korea is részt vett. Bár a tartalmát titokban kezelték, véleményezésre több nagyvállalatnak is megküldték a tervezett szabályozást.

Az egyezmény először 2008 májusában került a figyelem – és a bírálatok – középpontjába, amikor nyilvánosságra került egy vitairat a javasolt megállapodásról. Tovább gerjesztette az indulatokat a 2009-ben és 2010-ben kiszivárgott újabb részletek. Végül a folyamatosan erősödő nyomásra 2010 április 20-án közzétették az akkor hivatalos tervezetet. A gyors válasz nem maradt el: 2010 júniusában egy nemzetközi konferencián tudósok, egyetemi oktatók, szakemberek illették erőteljes kritikával a terveket. Professzorok egy csoportja egyenesen Obama elnöknek küldött levelet, kérve az ACTA megváltoztatását.

Az egyezmény szövegét tizenegy tárgyalási forduló után a felek 2010 november 15-én véglegesítették; az angol, francia és spanyol nyelvű fordítást 2011. április 15-én tették közzé.

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást csaknem hat éves előkészületet követően tavaly október elsején szignálta nyolc ország: az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új Zéland, Dél-Korea és Szingapúr. Az aláírási ceremónián jelen volt az ACTA-tárgyalásokon részt vevő Mexikó, Svájc és az Európai Unió képviselete is. Ők kifejezték messzemenő támogatásukat a nemzetközi egyezmény iránt, ám a szükséges hazai és uniós eljárások hiánya miatt nem írták alá a dokumentumot. Az egyezményhez 2013 március 31-ig lehet csatlakozni.

Civil tiltakozások a megállapodás ellen
Európai civil szervezetek az elmúlt hetekben erőteljes tiltakozással kísérelték meg eltéríteni kormányaikat az egyezmény aláírásától. Az online szabadságért küzdő francia csoportok főként azt kifogásolták, hogy az intézkedéseket nem demokratikus körülmények között vitatták meg. Jelenleg szerintük annak az eredményét láthatjuk, ami a törvényhozók és a piaci szereplők tárgyalásai során jött létre. Úgy vélik: ha az ACTA életbe lép, a tagállamok a szórakoztatóiparral való “együttműködésnek” álcázva erőszakolhatják rá az internet hozzáférést vagy interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtókra az online cenzúrát. Ez a lépés szerintük a szolgáltatókból szerzői jogi magánrendőrséget kreál.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet szintén elítélte az ACTA tervezett intézkedéseit, amelyek még a cenzúrát megkerülő eszközök használatát is betiltanák. Arra kérték az EU döntéshozóit, hogy ne áldozzák fel a szólásszabadságot és az információhoz való jogot a kalózkodás és a kalózmásolatok elleni harcban.

A lengyelországi internettel foglalkozó civil szervezetek ugyancsak a társadalmi konzultáció hiányára hivatkozva tiltakoztak az ACTA elfogadása ellen. A nemzetközi Anonymous csoport hackerjei a múlt hétvégén több lengyel közigazgatási szerv honlapját támadták meg, hogy megakadályozzák a szerződés aláírását. Ugyanez történt Ausztriában is. Emellett számos lengyel honlap leállítását jelentették be az internetfelhasználók, akik szerint az ACTA lehetővé teszi megfigyelésüket, és korlátozni fogja az internet szabadságát is.

A legnagyobb lengyel tiltakozó akciókra szerdán került sor, amikor több mint két tucat lengyel nagyvárosban mentek az utcára a tiltakozók, főként fiatalok. Krakkóban 15 ezer ember tüntetett, de több ezren vonultak szinte valamennyi lengyel nagyvárosban. Kielcében a demonstrálók összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel, autókat borítottak-, gyújtottak fel, kirakatokat zúztak be. Huszonnégy embert kellett letartóztatni.
A lengyel kormány, amely ugyancsak csütörtökön parafálta a megállapodást úgy látja, hogy a szerződés nem módosítja a lengyel jogszabályokat, és nem korlátozza az internetfelhasználók jogait. A kormányzati álláspont szerint az ACTA csak 10 százalékban érint országos ügyeket, mert meghatározó része az Európai Unió hatáskörébe tartozik.

Nemzetközi tiltakozó mozgalom indult
Miért tiltakoznak elsősorban az ACTA ellenfelei? Az ellen, hogy – szerintük – a megállapodás alapján kötelezni lehet az internet szolgáltatókat, hogy speciális szűrőkkel ellenőrizzék, nem sértik-e meg a megegyezést, nem töltenek-e illegálisan tartalmakat. Ebben a kérdésben – a facebookon indított stop ACTA blog szerint – precedens értékű döntést hozott az Európai Unió Bírósága két hónappal ezelőtt, amikor egy konkrét ügy kapcsán, hogy az ilyen szűrők használata ellentétes az EU Emberjogi Kartájával. Közben az European Telecommunications Network Operators Association (ETNO) megerősítette, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ACTA alkalmazását az EU tagországaiban. Közben nemzetközi mozgalom indult, amelyben aláírásokat gyűjtenek a neten az ACTA ellen. Eddig 40 ezer aláírás gyűlt össze.

Nem kell módosítani a magyar szabályokat
Az egyezmény aláírása nem igényli a magyar jogszabályok módosítását – nyilatkozta lapunknak Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára. Elmondta: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – amely a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkársági feladatait is ellátja – a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatalként részt vett az előkészítő munkálatokban, ezért tették közzé honlapjukon az aláírás bejelentéséről szóló hivatalos közleményt.
A szervezet titkára kérdésünkre hangsúlyozta: a megállapodás aláírásával sem az uniós, sem a magyar jogi szabályozáson nem kell változtatni, mivel valamennyi előírásnak jelenleg is megfelelünk. Utalt arra, hogy a szignálást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az aláíró feleknek pedig, így a magyar parlamentnek is, azt ratifikálniuk kell és törvényben kihirdetniük.”

Forrás:
Titokzatos megállapodás, Galgóczi Éva, Népszava, 2012. január 29.
Magyarország aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást, Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, 2012. január 26.
Lásd még:
Anti-Counterfeiting Trade Agreement (Wikipédia)
I’ve read the final version of ACTA, here’s what you need to know about it. reddit politics
Anti-Counterfeiting Trade Agreement (megállapodás hivatalos szövege)

A bejegyzés kategóriája: jog
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.