közigazgatás: magyar

Kormányhivatalok a Jó Államért – Beszámoló a Területi közigazgatás c. konferenciáról

Szerző: 2012. március 17.No Comments

„A Közigazgatási Akadémia c. konferenciasorozat 2012.március 8-án a területi közigazgatási rendszer átalakításának eddigi eredményeinek számbavételével és a 2013. évben elérendő célok bemutatásával folytatódott.

A jó állam szerethető. Az állampolgár nem ellenfélként, hanem partnerként találkozik az államigazgatás szerveivel. Érzi, hogy a hivatal érte dolgozik – foglalta össze a jelenleg zajló, nagyszabású átalakítások során elérni kívánt célt Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára a március 8-án rendezett, Területi közigazgatás című konferencián.

A rendezvénysorozatot még tavaly indította a Nemzeti Közigazgatási Intézet, a Nemzeti Közigazgatási Egyetem és a Magyar Közigazgatás című szakmai folyóirat azzal a céllal, hogy az érdekeltek tájékozódhassanak a Magyarország közjogi berendezkedését érintő, 2010-ben kezdődött átalakításokkal kapcsolatban.

Amikor 2010 tavaszán revízió alá vették a magyar közigazgatást, kaotikus állapotokat, túlburjánzott intézményeket, párhuzamos, áttekinthetetlen hatásköröket találtak – tekintett vissza a helyettes államtitkár a tanácskozáson. A Kormány a Nemzeti együttműködés rendszerén belül, a Magyari Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei között újítja meg a területi közigazgatást – hangzott el. A reform részei a nemrég létrejött kormányhivatalok, az egyablakos ügyintézést megvalósítani igyekvő kormányablakok, de új elemnek számítanak az önálló államigazgatási szintként 2013-ban megjelenő járások, valamint a hozzájuk tartozó járási hivatalok is. A helyi önkormányzatok felett a törvényességi ellenőrzést is ellátó kormányhivatalokra alapuló rendszer leginkább a francia közigazgatásra hasonlít az európai országok közül – jegyezték meg többen a konferencián.

A 2010-ben létező 33 szakigazgatási szervből eddig tizennégyet integráltak a kormányhivatalokba – sorolta az eredményeket előadásában Dr. Zöld-Nagy Viktória. Az átszervezés mintegy 23 ezer tisztviselőt érintett. A kormányhivatalokban zajló szakmai munkát az illetékes tárca irányítja, a szervezeti működés szempontjából azonban a KIM alá tartoznak a hivatalok. A költségvetés kialakításakor is ez a kettős struktúra figyelhető meg – derült ki az előadásból. A reform során egységességre törekednek a hivatalokban folyó munka módszertanát érintően, de cél az is, hogy az államigazgatás minden szerve ugyanazt az arculatot mutassa.

Egy újabb jelentős változás, hogy a megyei önkormányzatok szerepe teljesen átalakult: az általuk működtetett intézmények állami fenntartásba kerültek, adósságállományukat az állam átvállalta, feladatuk mostantól a területfejlesztés irányítása – derült ki az államtitkár-helyettes előadásából.

Szociális ügyekben fordultak eddig a legtöbbször a kormányablakokhoz – mondta az elmúlt kicsivel több, mint egy év tapasztalatait összevetve Dr. Virág Rudolf, helyettes államtitkár (KIM). A jelenleg létező 29 kormányablak csupán afféle próbaüzemnek számít – foglalhatóak össze a szakember szavai. Március 9-én tervezik köszönteni a 300 ezredik látogatót – hangzott el a konferencián.

2013 második felétől mintegy 300 kormányablakkal számolnak, melyek reggel nyolctól este nyolcig tartanak nyitva. A fővároson kívül a megyeszékhelyeken, a járási központokban, valamint azokon a településeken lehet majd találkozni a kormányablakokkal, ahol eddig is működött okmányiroda. Dr. Virág Rudolf megjegyezte, az a tapasztalat, hogy az emberek valamiért leginkább munkaidőben keresik föl a kormányablakokat. A helyettes államtitkár részben a rossz beidegződéssel és a helyenként laza munkahelyi fegyelemmel magyarázza a jelenséget, úgy látja, ez a tendencia változni fog idővel. Valójában egy-egy kormányablak 10-12 konkrét ablakot jelent, melyek mögött a megfelelő ügycsoportra felkészített szakemberek dolgoznak – magyarázta Dr. Virág Rudolf. A kormányablakok munkatársainak kiválasztásánál lényeges szempont lesz a felsőfokú képzettség, továbbá a szakmai ismereteken felül az ügyfélszolgálati jártasságra is hangsúlyt helyeznek.

A kormányablakok kialakítását a helyettes államtitkár projektszemléletben tartja a legkönnyebben megvalósíthatónak. Úgy tapasztalja, ez a munkamódszer eddig szinte teljesen hiányzott a magyar közigazgatásból. Mint ahogy a szolgáltatói attitűd is csak foltokban jelent meg mostanáig. A kormányablakok célja az állampolgár, az állampolgár által működtetett vállalkozás mind széleskörűbb kiszolgálása. Ha felbukkan egy ügy, ne csak annyit tudjunk mondani, hogy nem ránk tartozik, legalább azt is, hogy kire – jelölte meg a minimális célt a szakember.

A Jó Állam a fenntarthatóságra is hangsúlyt helyez: hosszú távon életképes saját forrásokból, nem terheli meg feleslegesen a jövő nemzedékeket – jegyezte meg Dr. Virág Rudolf a kormányablakok működtetésével kapcsolatban. A helyettes államtitkár elmondta: Franciaországban is a mi kormányablaki rendszerünkhöz hasonló működött, ám ott egyre inkább az elektronikus közigazgatás lép az ilyen hivatalok helyébe. Dr. Virág Rudolf elégedett lenne, ha Magyarország 10-15 éven belül érné el azt a szintet.

Megkezdődött az újjászervezés alatt álló közigazgatás informatikai hátterének revíziója, a rendszer sztenderdizálása, egységesítése – derült ki Ficsor József, a kormányhivatalok informatikai és koordinációs igazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szolgáltatásmenedzsment főosztályvezető-helyettesének előadásából. A cél, mintegy 30 ezer munkaállomás egységes szoftver- és hardverkörnyezettel való ellátása úgy, hogy a jövőben minden alkalmazás egyszerűen elérhető legyen az összes munkaállomáson. Ficsor József szeretné, ha véget érne a “telepítő CD-kkel szaladgálás” korszaka a közigazgatásban. A jelenleg 20 ezer üzemben lévő nyomtatónál kevesebb is elég lesz – derült ki a spórolás egy újabb lehetősége a szakember előadásából.

Ficsor József hangsúlyozta, a közigazgatás jelenleg rendkívül heterogén informatikai hátterének egységesítése meglehetősen komplikált folyamat. Különböznek a szoftverek, a hardverek, a szerződések, a szabályozás. Egy-egy területen, például a humánerőforrás menedzsmentén, olyan programokat használnak, melyek egymással nem kompatibilisek. Ficsor József elmondta, ilyenkor úgy járnak el, hogy a legtöbb helyen használt szoftver lesz az általános norma. Tetézi a gondokat, hogy a mostani, tarka-barka rendszer egyes elemei bizonyos pontokon egymással összekapcsolódnak, így az egységesítés során tekintettel kell majd lenni arra, hogy a rendszer elemei kompatibilisek legyenek.

Az új, egységes informatikai rendszer működéséhez szükséges sávszélességnek jelenleg 10%-a áll rendelkezésre – említett a szakember egy újabb kihívást. A megreformált informatikai háttérhez új, többszintű helpdesk szolgáltatást is terveznek az illetékesek – hangzott el.

Hogy járások lesznek, az már biztos. De hogy pontosan hány darab, az – minden a sajtóban megjelent híresztelés ellenére – még nincs véglegesítve – hangzott el a konferencián Dr. Kovács Pétertől, a KIM Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztályát képviselő főosztályvezető-helyettestől. Amit jelenleg tárgyal a kormány, az egy 168 járással, plusz hét budapesti körzettel számoló koncepció, ám a végleges felosztás a még el nem fogadott járástörvényhez kapcsolódó kormányrendeletben jelenik majd meg.

A járások kialakításával összefüggésben indított társadalmi egyeztetés során a leggyakrabban felbukkanó kérés az volt, hogy egy-egy település más járáshoz szeretne tartozni, mint ami a nyilvánosságra hozott tervekben szerepel. Sokan lobbiztak azért is, hogy városuk járási központ legyen. A járások határait tartalmazó térkép megrajzolásánál a minisztérium munkatársai tekintettel voltak az előzetesen végzett felmérésekre, a történelmi hagyományokra, figyelembe veszik a beérkező véleményeket, törekednek arra, hogy a járások egy-egy már eleve meglévő közösséget integráljanak, senkinek se kelljen 30 kilométernél többet utaznia a járások központjába. A megyeváltás azonban politikailag nem támogatott – hangzott el a tanácskozáson egy kérdésre adott válaszként. A járási hivatalok, csakúgy, mint egyébként a kormányablakok elhelyezését is, lehetőleg nem zöldmezős beruházással, hanem már meglévő ingatlanok hasznosításával szeretnék megvalósítani. Az államigazgatási területi egységként funkcionáló járási hivatalokban a törzshivatali gárda és a szakigazgatás tisztviselői fognak dolgozni – mondta a főosztályvezető-helyettes. A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeként működnek majd, de átvesznek funkciókat a helyi önkormányzatoktól is – derült ki az előadásból.

Ha röviden akarnánk összegezni, jó. Ha kicsit bővebben, nagyon jó – summázta tapasztalatait Dr. Belányi Márta főosztályvezető (KIM) a kormányhivatalok eddigi működésével kapcsolatban. A 2011-ben felállt kormányhivatalok irányítását, ami a szervezeti működést illeti, országos szinten, egységesen a KIM látja el – magyarázta a szakember. A szakhatósági feladatok tekintetében azonban az irányítás továbbra is az illetékes tárcához tartozik. Az új rendszer spórolást is hozott a funkcionális működés területén. A HR- vagy az informatikával kapcsolatos feladatok ellátásának egységesítésével, a gépjármű-állomány racionálisabb elosztásával eddig mintegy 30 milliárd forintot sikerült megtakarítani hangzott el a konferencián. A szakigazgatási területeken, pl. határozatok, végzések kiadásában, kevésbé ment végbe az integráció. Itt továbbra is szükség van a teljes korábbi szakember-állományra. A KIM a kormányhivatalok számára egységes szervezeti és működési szabályzatot alkotott. A 2011-es év a megyéé volt, az idei viszont az eggyel alacsonyabb szintű területi közigazgatásé lesz, ami a reformokat illeti – derült ki a főosztályvezető előadásából.

A konferenciasorozat várhatóan áprilisban folytatódik. A soron következő programokról a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, a www.nki.gov.hu címen lehet tájékozódni”

Forrás:
Kormányhivatalok a Jó Államért – Beszámoló a Területi közigazgatás c. konferenciáról, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. március 12.