Ideiglenes állapot – Megoldásra várnak a megyei kulturális intézményhálózat problémái

„A témához hozzászóló szakpolitikusok, kormányzati és szakmai szervezetek képviselői az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén egyetértettek abban a kérdésben, hogy a 2011 végéig megyei önkormányzati fenntartásban működött kulturális intézményrendszer finanszírozási és strukturális problémái sürgős megoldásra várnak.

Működőképes megoldás hosszú távon
Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy a korábban megyei önkormányzati fenntartású múzeumok, könyvtárak, levéltárak és művelődési központok 2012. január 1-jén kerültek a megyei intézményfenntartó központok irányítása alá, miközben szakmai felügyeletük továbbra is a NEFMI feladata maradt.

Mind Hammerstein Judit, mind Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat a jelenlegi állapotot ideiglenesnek tekinti, és hosszú távon is működőképes megoldást keres.

A témához hozzászóló szakpolitikusok, kormányzati és szakmai szervezetek képviselői az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén egyetértettek abban, hogy a 2011 végéig megyei önkormányzati fenntartásban működött kulturális intézményrendszer finanszírozási és strukturális problémái sürgős megoldásra várnak.

A hálózatnak állami fenntartásban kell maradnia
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke emlékeztetett, hogy a 212 intézményt tömörítő megyei múzeumhálózat meghatározó szerepet tölt be a vidék kulturális életében, ennek ellenére komoly finanszírozási nehézségekkel küzd. A múzeumok a megyeszékhelyek határain túlnyúló, az egész megyére kiterjedő feladat- és gyűjtőkörrel rendelkeznek – figyelmeztetett, hozzátéve: lehetőség szerint egységes állami fenntartásban kell maradnia a hálózatnak.

Fodor Péter, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke a Magyar Könyvtárosok Egyesületének álláspontját is tolmácsolva közölte: a megyei könyvtárak fenntartását a megyeszékhelyek önkormányzatainak kellene átvenniük, állami támogatással kiegészítve. Három megyei bibliotéka januártól már így is önkormányzati fenntartásba került – jegyezte meg.

Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke felidézte: már 2010-ben szorgalmazták, hogy intézményeik állami fenntartásba kerüljenek, és most is a NEFMI fenntartói szerepét tartják kívánatosnak; a tárcán belül lehetőleg egy középszintű irányítói szerv felügyelete alatt, a társközgyűjteményekkel együtt. Mint kiemelte: a megyei levéltárak finanszírozási gondjai is megoldásra várnak, hiszen idei dologi kiadásaik mindössze 70 százalékára van fedezet a költségvetésben.

Kary József, a Megyei Művelődési Központok Szövetségének elnöke elmondta: intézményeik rendkívül eltérő jogi és financiális kondíciók mellett működnek, ezért szükségesnek tartják a feltételek egységesítését.

A jelenlegi kormánynak nincs közművelődési koncepciója
L. Simon László, a kulturális bizottság elnöke kiemelte, a Fidesz hatalmas költségvetési hiánnyal vette át a kormányzást; az államnak a költségvetés nehéz helyzete miatt nincsen elegendő anyagi ereje a magyar kultúra támogatására. Arra is emlékeztetett: a szocialista kormány komoly hibát követett el, amikor összevonta az önkormányzati normatívákat, nem nevesítve többé az önkormányzatok kulturális feladatait.

Ebből visszalépni az Orbán-kormány sem tudott, így az egyedüli üdvözítő megoldás az állam szerepének erősítése – vélekedett. L. Simon László szerint mind a négy megyei közművelődési ágazatnak közvetlen minisztériumi irányítás alá kell kerülnie, ez biztosítaná, hogy a megyei intézményhálózat egyben maradjon, és a feladatellátás helyi szinten továbbra is biztosítva legyen. Hiller István volt kulturális miniszter válaszában elmondta: a jelenlegi kormánynak nincs közművelődési koncepciója, így szétverte a 2010-ben még működőképes kulturális intézményrendszert. A NEFMI alkalmatlan arra, hogy a magyar kultúra érdekeit képviselje a kormányon belül, ezért a területet az átlagosnál jóval súlyosabban érintették az elvonások – fűzte hozzá. Novák Előd hozzászólásában “orwelli mértékű központosításra” és a központilag elrendelt intézménybezárások veszélyére figyelmeztetett.

Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke szerint “kulturális katasztrófa” van készülőben, mert a jelenlegi folyamatok a megyei kulturális intézményrendszer szétverését eredményezhetik. Deme Péter, a Pulszky Társaság elnöke úgy vélte, az intézményeknek valamilyen formában a NEFMI fenntartásába kell kerülniük. Hammerstein Judit tájékoztatása szerint a NEFMI felkészült arra is, ha a megyei kulturális intézményrendszer irányítása teljesen a tárcához kerülne, és arra is, ha részben a települési önkormányzatokhoz. A finanszírozási problémákkal kapcsolatban elmondta: lehetséges, hogy az intézmények az év második felében valóban a központi költségvetés segítségére szorulnak.

A legnagyobb probléma a finanszírozás marad
Zöld-Nagy Viktória hozzátette, egy húsz év alatt kialakult rendszer újragondolása nem várható 2-3 hónap alatt. A KIM összesen 771 intézményt vett át a megyéktől, és felméréseik szerint 20-25 milliárd forint hiányzik ezek tényleges működési költségeihez.

Vigh Annamária, a NEFMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője közölte, hogy az előző évihez képest 16,4 százalékos elvonás sújtotta a közművelődési területet, jellemző azonban a megyék közti területi kiegyensúlyozatlanság. Bármelyik megoldás valósul meg megyei kulturális intézményrendszer irányításával kapcsolatban, az biztos, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás marad – összegzett.”

Forrás:
Ideiglenes állapot – Megoldásra várnak a megyei kulturális intézményhálózat problémái, Museum.hu, 2012. március 19.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, művelődés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.