Skip to main content
közigazgatás: magyar

Feketén látják a jövőt

Szerző: 2012. április 4.No Comments

„Sok még a bizonytalanság az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb vívmánya az 1989-es rendszerváltozásnak az önkormányzatiság kialakítása volt. Valamennyi településen lelkesen fogadta a lakosság, hogy a választott testületen keresztül a saját kezébe veheti sorsának alakítását.

Bizonytalanságban
A Magyar Országgyűlés azonban a múlt év végén megalkotta az új önkormányzati törvényt, amely jelentősen átalakítja a közigazgatást, illetve az önkormányzatok feladatrendszerét. Mivel sok a bizonytalanság, dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke konzultációkon vesz részt az országban, hogy meghallgassa a polgármesterek véleményét a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.

Pénteken a nyírlugosi polgármesteri hivatalban találkozott több megyebeli polgármesterrel.
– A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a mai napig nem tisztázott, mely feladatok kerülnek át 2013-tól a járási hivatalokhoz, illetve nem ismert az sem, milyen bevételek maradnak a jövő évtől az önkormányzatoknál – mondta el az érdeklődésünkre a szervezet vezetője. – Nem ismertek az iskolák 2013-as államosításának keretei sem. A döntések késedelmessége, előkészítetlensége, az érdemi párbeszéd hiánya egyre nagyobb bizonytalanságot jelent az önkormányzatok számára. A települési önkormányzatok tízmillió magyar állampolgárnak jelentettek eddig biztos szolgáltatást, s mindez most bizonytalanná válik – tette hozzá dr. Gémesi György.

Jegyzőből „hivatalvezető”
A tanácskozáson részt vevők is elmondták gondjukat, problémájukat az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.
Dr. Tóth Árpád, Nyírbátor jegyzője azt vetette fel, mi lesz vajon azokkal a szakképzett dolgozókkal, akik jelenleg intézik az ügyeket a polgármesteri hivatalban. Aggályosnak tartja, ha pályázat útján választják majd ki a leendő járási hivatal dolgozóit, akkor bekerülhetnek nem szakemberek is. Problémának látja azt is, hogy április 15-től az általános szabálysértési hatóság jogköre a jegyzőktől átkerül az államhoz. A határidő szoros, de a rendszer nincs igazán kidolgozva. A szakember úgy látja: az államhoz kerülő oktatási intézmények „le lesznek csupaszítva”, s nem lesz olcsóbb az oktatás. Ugyancsak nem lesz olcsóbb a közigazgatás sem, hiszen újabb hivatalok kezdik majd meg működésüket. Az új közigazgatásban jegyzőre sincs igazán szükség, esetleg „hivatalvezetőnek” lehet majd őket hívni.

– Jól működő iskolánk van, ahová 20 kilométeres körzetből járnak gyermekek. Szeretnénk megtartani az oktatási intézményt, illetve az államosítás után szeretnénk visszaszerződni, de ezzel kapcsolatosan is ellentmondásosak az információk – mondta el Takács Pálné, Szorgalmatos polgármestere. – A hírek szerint a pedagógusok állami alkalmazottak lesznek, a rezsit és az egyéb kiadásokat az önkormányzat fizeti. Kérdezem: Hogy fogja olcsón üzemeltetni az iskolát az állami alkalmazott? Az állam miből fogja fizetni a pedagógusok bérét? Elveszi az adónkat? Tíz évvel ezelőtt a nulláról indultunk, s apránként gyűjtöttük össze vagyonunkat. Szeretnénk mindezt megőrizni, hogy életben maradjon a mi kis „mesefalunk”.

Föld, munka, közbiztonság
Dr. Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere aggodalmát fejezte ki a vidék tönkretételéért. A közmunkaprogrammal kapcsolatban kiemelte, hogy termelni csak úgy lehet, ha van föld és van közbiztonság is, s ezeknek szerves és szoros egységben kell lenniük. Javasolta, ahogyan a rendőrségnek van beszámolási kötelezettsége, úgy legyen hasonló kötelezettsége a kormányhivatalnak, az ügyészségnek és a városi bíróságnak is, illetve a lakosság visszajelzést adhasson a munkájukról.

– Kényszerhelyzetben vannak az önkormányzatok – kezdte hozzászólását Szűcs Gabriella, Szakoly első számú embere. – Aggódunk mi is az iskolánkért, ugyanis ott szakképzés is folyik, amely térségi igényt elégít ki. Ha az állam megszünteti a szakképzést, az általános iskolát sem éri meg működtetni, hiszen három kilométerre van a balkányi iskola. Próbálkoztunk egyházi fenntartással is, de a református egyház sem tudja még, mi várható 2013-ban. A járási központokról sincs még döntés. Félek attól, ha Nagykálló járási székhely lesz, az embereknek nem lesz pénzük arra, hogy oda beutazzanak ügyelet intézni.

Bardi Béla, Gyulaháza polgármestere azt tette szóvá, hogy nem az önkormányzatiságban volt a hiba, hanem sok helyen a kontroll, önkontroll hiányában nem tudták jól működtetni a település gazdálkodását. Gyulaházának, mint szerepkör nélküli falunak már rég tönkre kellett volna mennie, de az ésszerű gazdálkodás következtében nem vett fel hitelt, nem kért „önhikit”. S most a település azért aggódhat, mi lesz az iskolával és a vele egybeépített szabadidő központtal, amely 3000 vendégéjszakával büszkélkedhet.”

Forrás:
Feketén látják a jövőt, Szabolcs Online, 2012. március 30.