„A 2012-es év mind a gazdálkodás, mind a működtetés területén ad majd feladatokat és kihívásokat, de jó csapattal dolgozunk – mondta lapunknak Czunyiné dr. Bertalan Judit Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja.
– A megyei önkormányzatok intézményei januártól a Kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerültek. Milyen feladatok elé néz ennek kapcsán 2012-ben a megyei Kormányhivatal?
– Az Országgyűlés 2011. november 21-ei ülésnapján fogadta el azt a törvényt, ami a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények átvételéről rendelkezik. A törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint a megyei intézményfenntartó központ 2012. január 1-jével kezdte meg a működését önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként, így a kormányhivatal szervezetétől függetlenül működik. Az egyetlen kapcsolódási pont a kormányhivatalok és az intézményfenntartó központok között a kormánymegbízott személye, hiszen a központ vezetője a jogszabályban meghatározott hatásköreit, jogait, és feladatai a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. 2012-ben a kormányhivataloknak kiemelkedő feladatuk az intézményfenntartó központokkal kapcsolatosan nincsen, a szervezet önállóságából adódóan, természetesen a kormányhivatal munkatársai folyamatosan segítséget nyújtanak a központ munkatársainak részére, amennyiben igény van rá. A szervezet tényleges indulását megelőzően azonban 2011 novemberében és decemberében a kormányhivatalokra jelentős többletfeladat hárult azért, hogy az intézményfenntartó központok zökkenőmentesen kezdhessék meg tevékenységüket 2012. január 1-jével.A megyei önkormányzattal történt alapos előkészítés és együttműködés is segített abban, hogy január 1-jével az átvett feladatellátásban semmilyen zavar, vagy probléma nem merült fel. A munka azóta is folyamatos, az intézmények működése, a feladatellátás kiegyensúlyozott. Természetesen a 2012-es év mind a gazdálkodás, mind a működtetés területén ad majd feladatokat és kihívásokat, de jó csapattal dolgozunk.
– Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
– 2011. január 3-tól első körben mintegy 30 ügyben nyílt lehetősége az ügyfeleknek a kormányablakban történő ügyintézésre, ez mára már több mint 60 ügykört jelent. Az ügyfélszolgálat működésének első szakasza a januári időszaktól az októberi ügykörbővítésig tartott. Ebben az időszakban a statisztikai adatok alapján átlagban napi 25-30 ügyfél kereste fel a tatabányai Kormányablakot. Az ügyek nagy részében az ügyindítások mellett tájékoztatást kértek közigazgatási ügyekben, és az aktuális kormányzati döntésekkel kapcsolatos, nem hatáskörbe eső területek is megjelentek. A Magyary program részeként 2011. október 15.-étől az ügyfelek újabb 31 ügykör kapcsán terjeszthetnek elő kérelmeket, tehetnek meg bejelentéseket. Az elmúlt közel egy év tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ügyfelek egyre inkább élnek a Kormányablak ügyfélbarát, napi 12 órás nyitvatartási idejével. A közvetlen és közvetett tapasztalatok, visszajelzések nagyon pozitívak mind az ügyfelek, mind a mi részünkről. Jelenleg dolgozzuk fel az ügyfél-elégedettségi kérdőíveket, amelynek eredményeit, tapasztalatait természetesen a még magasabb színvonalú ügyintézés érdekében igyekszünk beépíteni a szolgáltatásba. Az ügyfélszám alakulása folyamatosan növekvő tendenciát mutat a 2011. januári kezdés óta. 2012. január hónapban átlagosan már mintegy 50 ügyfél kereste fel az Integrált ügyfélszolgálatot. Ezt a növekedést nem elsősorban az új ügykörök eredményezték, inkább köszönhető a lakosság körében egyre ismertebbé váló Kormányablaknak, polgárbarát kiszolgálásnak.A hivatalba érkező megkeresések és a visszajelzések alapján a kormányablakban dolgozó kollégáinknak is köszönhetően, pozitív a megítélése az ügyfélszolgálatunknak.
– A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciójának társadalmi egyeztetésre bocsájtották. Komárom-Esztergom megyében hogyan alakult a járási rendszer?
– Komárom-Esztergom Megyében 6 járás kialakítására került sor Esztergom, Tata, Tatabánya, Komárom, Oroszlány, Kisbér központtal. A társadalmi egyeztetés során 4 érdemi észrevétel érkezett, ebből egy további új járási székhely kialakítására tett javaslat volt, a többi 3 pedig a járás-határoknál lévő települések szomszéd járáshoz tartozását kérte. A kormány határozott álláspontja, hogy a járásszékhelyek száma nem növelhető. Új járásszékhelyek csak a tervezet szerint meglévő székhelyek rovására kerülhetnek kialakításra. A települések igényével kapcsolatban figyelembe vételre került a lakosság véleménye, az önkormányzat véleménye az ellátandó államigazgatási feladatok köre, valamint a 2 érintett járás székhelye polgármestereinek véleménye is. Mindezek alapján új járásszékhely kialakítására a megyében sem kerülhetett sor, 2 változás igény realizálódott Császár az tervezett Oroszlányi helyett a Kisbéri járáshoz került, Süttő pedig nem a Tatai, hanem az Esztergomi járáshoz tartozik majd. De meglévő okmányirodai pontokon Kormányablakokat terveztünk, így Dorogon, Nyergesújfalun és Bábolnán.Ennek előkészítő munkáit is már a KIM-mel közösen és az érintett települések vezetőivel közösen megkezdtük, annak érdekében, hogy az átszervezést a lakosság csak minimális mértékben érzékelje és az előzetes tájékoztatással is segítsük az indulást.”
Forrás:
A 2012-es év kihívásokkal teli – interjú Czunyiné dr. Bertalan Judittal, Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottjával, Belföldi hírek, 2012. március
