gazdaság

Tart a végső visszaszámlálás a Magyar Postánál

Szerző: 2012. augusztus 5.No Comments

„Kérlelhetetlenül számolja a piacnyitásig hátralévő másodperceket a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatóságának recepcióján elhelyezett óra. Aki belép, láthatja, hogy a posták versenyének startlövéséig már fél év sincs hátra. Geszti László vezérigazgató szerint azonban csapata készen áll. Ezen pedig szerinte az sem változtat, hogy ellenlábasaik a legkülönfélébb híresztelésekkel próbálják lejáratni a magyar versenyzőt.

– Igaz, hogy menni akar? Mert a pletykák szerint egy ideje a lemondást fontolgatja.
– Nem akarok sehova elmenni. Erről nincs szó. Amit vállaltam, meg fogom csinálni. Ha évekig tart, akkor is. Hatvanegy éves vagyok, ami behatárolja a lehetőségeket. De nincs szándékomban feladni. Ez csak egy pletyka.

– Pedig azt beszélik, már két jelölt is van a Posta élére. Nyitrai Zsolt, a kormányzati konzultációk korábbi biztosa, illetve Krupanics Sándor, a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.
– A Schell-Interag vezérigazgatója voltam 1987-ben, amikor valaki elterjesztette, hogy egy hónapon belül amerikai nagykövet leszek. Azóta eltelt 25 év, és még mindig nem kaptam meg a kinevezést. Mi több, még öt évig vezettem tovább a vállalatot. Nem szabad felülni a szóbeszédnek.

– Mégis tartja magát a pletyka, hogy a tulajdonos csak azért nem fogadja el a lemondását, mert a Posta vezetése előtt kellemetlen intézkedések végrehajtása áll. Ezekkel pedig nem akarnak foltot ejteni egy új vezérigazgató hírnevén.
– Ez butaság, a Posta nem áll semmilyen kellemetlen intézkedés előtt. A feladat az, hogy az elkényelmesedett állami cégből kereskedelmi vállalatot csináljunk. Ezt gyakorlatilag megvalósítottuk. A kultúraváltás folyik, és tudjuk, hogy jönni fog a konkurencia. Ennek a tudatosságnak pedig előnye is van. Máris vissza tudtuk fogni például a ráfordításokat.

– Létszámcsökkentésről sem kellemetlen dönteni? Egyáltalán kinek higgyenek a postások, annak, aki 430, vagy annak, aki hétezer fős karcsúsítás közeledését híreszteli?
– Egyiknek sem. A Posta központi és a regionális irányításában 3400 ember dolgozott az év elején. A pletykákból annyi igaz, hogy ezt a létszámot tényleg csökkentettük tíz százalékkal. De ebben nincs semmi különös, az irányításban dolgozók csapata időszakosan minden nagyvállalatnál felduzzad. Sikeres, nagy cégek gyakorlata, hogy négyévente pályáztatja meg a vezetői állásokat, és négyévenként metszi vissza a túlburjánzó szervezeti hajtásokat. Ez olyan, mint amikor a vérbő emberre rárakják a piócákat. A Posta meglépte, amit kellett, de újabb rendkívüli fogyókúrára nem készülünk.

– Ha nem a karcsúságától, akkor mitől lesz versenyképes a vállalat?
– A vállalat ma is versenyképes, ma is piacvezető. De itt el kell oszlatni egy tévedést. Az emberek azt hiszik, hogy a liberalizáció és a verseny jövő januárban kezdődik. A valóság az, hogy a posták versenye már régóta tart. A változás fél év múlva az lesz, hogy a liberalizáció a levélpiacot is eléri. Az aktuális feladat a logisztika erősítése. Azt pedig tudomásul kell venni: a világ elektronizálódik és ezzel a hagyományos levelezés jelentősége visszaszorul. Mégis magyar sajátosság, hogy ebben az országban több millió embernek még bankszámlája sincs. Ezért a hivatalos levelezés itt még sokáig fennmarad, a levélforgalom lassabban esik vissza, mint külföldön.

– A kiegészítő tevékenységeket nem említette. Elindulnak idén a Posta részvételével életre hívott negyedik mobiltelefon társaság szolgáltatásai?
– Ebben az üzletben a Posta tízszázalékos részesedéssel van benne. Ezt a részesedést is inkább az országos értékesítési hálózat testesíti meg, mint a társaság tőkeereje. Az indulást pillanatnyilag perek hátráltatják, ennek ellenére a szolgáltatások biztosan be fognak indulni. Arra azonban nem tudok válaszolni, hogy ez decemberben, vagy máskor történik majd meg.

– Arról a híresztelésről mi a véleménye, hogy az állami döntéshozás szintjén állítólag túl körülményesnek gondolják a mobilszolgáltató indítását és inkább eladnák a társaságot? Illetve, hogy a vevő éppen az a vietnami cég lehetne, akit korábban kizártak a szolgáltatásra kiírt versenyből?
– Nem vagyok ennyire jól értesült. Ilyenről nem hallottam. Azt tudom, hogy a negyedik szolgáltatónak igenis van helye a piacon. Ausztriában négy mobilszolgáltató, és mellettük öt virtuális szolgáltató osztozik a hétmilliós piacon. És egészen jól megélnek. Négy ilyen céget tehát Magyarország is elbír. Az új piacra lépőnek pedig nagy előnye lesz, hogy a régi technikákat nem kell kiépítenie.

– Mi volt, és mi a szabály ma a Posta leányvállalatainak közbeszerzési kötelezettségét illetően?
– A három leányvállalat éppen úgy közbeszerzés kötelezett volt és az is marad, mint az anyacég. Ezzel nem volt semmi probléma. A közbeszerzés alkalmazását az állami vállalatok, így a Posta számára törvény teszi kötelezővé. Előnye, hogy a vállalatokat nem érheti az a vád: valamit a fű alatt akarnak csinálni. A szabadpiaci versenyben viszont a piac a legjobb szabályozó.

– A Postát mégis korábban és mostanában is érték vádak közbeszerzései miatt. Most éppen arról szólnak a hírek, hogy a kézbesítők biztonságát szolgáló riasztó, és támadás esetén a postásnál lévő pénzt megfestő rendszerek fejlesztése zajlik a fű alatt. Hallott ilyesmiről?
– Hozzám ilyen fejlesztésről szóló előterjesztés még nem futott be. Pedig én vagyok ennek a vállalatnak a vezetője. A Postánál nagyon szigorú tervezési előírások élnek. A legkisebb beszerzéshez is bizottsági jóváhagyás kell. Olyanról hallottam, mert ebbe valóban belevágtunk, hogy a szolgálati gépkocsikat felszereljük műholdas helyzet meghatározó rendszerrel. Amitől költségcsökkentést várunk. Ezt megalapozza, hogy a korábbi gyakorlatomban egy ilyen fejlesztéssel nyolc százalék üzemanyag-megtakarítást értünk el. De másról nem hallottam.

– Arról sem, hogy a Posta fontolgatná pénzszállító cége, a JNT Security Kft. eladását?
– Nem. Ennek semmi alapja sincs. A JNT teljesen jól illeszkedik a Postához. Speciális piaci szegmensben működik, amelyben jól mozog. Eladása helyett éppen tevékenysége fejlesztésében gondolkodunk.

– Pedig sokan tudni vélik azt is, hogy a vevő a Közgép Zrt. egyik tulajdonosa lenne…
– Ennek nagyon örülök. Mégis, csak az amerikai nagykövetté válásom történetét tudom megismételni. Üdvözlöm azokat, akik ilyeneket terjesztenek. És, hogy ne legyen félreértés, leszögezem: a JNT-től éppen úgy nem akarunk megválni, mit a másik két leányvállalatunktól, a Postaautó Duna Zrt.-től és a lapterjesztésben alvállalkozóként közreműködő Pokéz Kft.-től.

– Orbán Viktor rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Posta nem veszi ki a részét a bankrendszer hazai tulajdoni hányadának erősítéséből. A miniszterelnök rossz érzésének enyhítésére nem merült fel a gondolata egy postai bank életre hívásának?
– Én erről nem tudok. A Postának megvan a saját pénzforgalmi tevékenysége, évi 300 milliárd forint értékben ad el állampapírt. Ezzel az egyik legnagyobb értékesítőnek számít és a jövőt is ezen a területen képzeljük el. A nem papíralapú, dematerializált értékpapírok forgalmazása felé szeretnénk tovább lépni. Arra készülünk, hogy a Postánál elhelyezett megtakarításokat állampapír fedezetű befektetési számlaként kezeljük. Erre az elhatározás már megvan, de néhány feltételt még meg kell teremtenünk. Például azt, hogy minden, a pénzforgalmi feladatok ellátására alkalmas postahivatal be legyen kapcsolva az egységes elektronikus informatikai rendszerünkbe. Ez körülbelül másfél-kétmilliárd forintba kerül majd. Betétet gyűjteni, vagy hitelt kihelyezni viszont a jövőben sem akarunk. Ez elvezet a bankszerű működéshez.

– Ősszel vége lesz az Erste Bank és a Posta együttműködésének?
– Az Erstével tízéves szerződésünk van, ami az idén valóban le fog járni. A jövőbeli együttműködésről még tárgyalunk. De ennek részleteiről az Erste nélkül nem beszélnék. Az okokról pedig annyit mondhatok, hogy felesleges összeesküvés elméleteket gyártani. A hosszú távú szerződések el szoktak fáradni. A mi kapcsolatunk megújítása attól függ, hogy milyen ajánlatokat tudunk egymásnak tenni.

– Mindezek után megfogalmazódhat olyan tulajdonosi elvárás a Postával szemben, aminek végrehajtása elől félreáll és leköszön?
Egyszer sem érkezett hozzám olyan kérés, aminek teljesítése vállalhatatlan lett volna. Engem és vezetőtársaimat hagynak dolgozni. Semmiféle olyan befolyás nem ért, ami a vállalat ésszerű átalakítása ellen szólt volna. Amíg ez nem változik, dolgozom tovább.

Névjegy
Geszti László diplomáját a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerezte. Pályafutását a külkereskedelemben kezdte, majd 1981-ben belépett a Shell magyarországi vállalatához, amelynél először igazgatóként, vezérigazgató-helyettesként, majd 1985-től elnök-vezérigazgatóként dolgozott. 1993–1999-ig az olajipari külkereskedelmet folytató Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalatnál töltött be vezetői pozíciókat, majd 1999-ben kinevezték a Mol kereskedelemért felelős ügyvezető igazgatójává. Később vezette az olajipari divíziót, majd 2003-tól 2006 végéig a horvát INA vezérigazgató-helyettese és alelnöke volt. 2007 és 2009 között a Mol-csoport kiskereskedelmi üzletágát, majd 2009 nyarától 2010. március 31-ig ismét az INA-t vezette, utóbbit akkor már elnökként irányította. A Magyar Posta vezérigazgatói posztját 2011. szeptember elsején vette át.”

Forrás:
Tart a végső visszaszámlálás a Magyar Postánál; Kapitány Szabó Attila; Népszabadság; 2012. augusztus 4.