Az internetért harcolnak a nagyhatalmak

„Oroszország és Kína nem szívesen látja amerikai kézben a világhálót: a befolyásért folytatott küzdelem nagy csatája egy decemberi ENSZ-konferencia lehet.

Az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) az év végén Dubaiban tart találkozót, hogy a tagországok új egyezményt kössenek a szervezet által szabályozott témákban, elsősorban a távközlés területén. A legutóbbi, 1988-as egyezmény ugyanis modernizálásra szorul, hiszen akkor még az internet és a mobilkommunikáció is gyerekcipőben járt. Az internet így nem is tartozik jelenleg a fennhatósága alá, egyik legfontosabb feladata a nemzetközi telefonforgalom szabályozása.

Néhány tagország, elsősorban Kína, Oroszország és az őket támogató India és Brazília most ezt az alkalmat akarja kihasználni arra, hogy az internet szabályozása az ITU, vagyis az ENSZ kezébe kerüljön, és így nagyobb befolyásuk legyen rá. Az Egyesült Államok a múlt hét végén közölte: ezt semmiképpen nem fogja hagyni, ragaszkodik a jelenlegi szabályozáshoz.

Az internet lényege, hogy nincs “főnöke”, ám ez nem azt jelenti, hogy nem szabályozza semmi. A technológiai szabványokat meg kell határozni, és arra is ügyelni kell például, nehogy két internetes oldal ugyanazt a címet használja. Az internet működéséhez szükséges alapokat, szabályokat jelenleg egy decentralizált, számtalan kisebb szervezetből álló rendszer biztosítja. Ebben nem csupán kormányzati szervek, hanem az információtechnológiai ipar, a civil szervezetek képviselői vagy például a tartalomszolgáltatók is képviseltetik magukat. A legtöbb ilyen szervezet amerikai, és az egyik legfontosabb, a domain-nevek elosztásáért felelős ICANN a washingtoni kereskedelmi minisztérium megbízásával működik. Ez az amerikai dominancia sokakat sért, és erre reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök is, amikor tavaly júniusban kijelentette: támogatja a nemzetközi felügyeletet, azaz hogy az ENSZ “vegye át a hatalmat” az internet felett.

A tagországoknak a decemberi konferenciára készített, júliusban kiszivárgott javaslataiból az is kiderül, ezt a felügyeletet hogyan képzelik el. Az ITU kezébe adnák a cyberbűnözés elleni harc irányítását, a kéretlen reklámlevelek, a spamek szabályozását, az adatvédelmi kérdéseket és a gyermekek védelmét is. Számos ország, köztük Oroszország és Irán kötelező technikai szabványokat írnának elő, Egyiptom és más arab országok pedig azt szeretnék, ha ellenőrizhetnék és meghatározhatnák, hogy az ország internetes forgalma pontosan milyen úton (azaz milyen kábeleken) zajlik. A kritikusok szerint talán ez utóbbi a legabszurdabb felvetés, az internet mai működésének is ellentmond: az adatok “csomagokban” haladnak, egy e-mail akár több száz különböző darabban, ugyanennyi úton jut el címzettjéhez. Sok rezsim arra is szeretne jogot szerezni, hogy bele is nézzen a forgalomba – az e-mailekbe és a csevegésekbe is.

Kulcskérdés persze a pénz is: újra felvetődött, hogy a tartalomszolgáltatók fizessenek valamiféle adót azért, hogy az általuk küldött adatok eljutnak a felhasználóhoz. Magyarul a Facebook, a Google vagy az Apple fizetne egy adott ország kormányának vagy telekommunikációs vállalatának azért, mert annak állampolgára onnan adatokat töltött le, rákeresett valamire, vagy csak megnézte az adott cég honlapját. Ennek egyik támogatója Oroszország, de az európai telekomcégeket tömörítő lobbiszervezet, az ETNO is értelmű javaslatot dolgozott ki. Az érvek szerint ez az összeg a szélessávú internethálózat feljesztését finanszírozná. Kritikusai szerint azonban az adó hatása ellenkező irányú lenne: egyes országokban olyan drága lenne szolgáltatni a fent említett cégek számára, hogy gyakorlatilag levágnák őket az internetről. A modell egyébként a nemzetközi telefonhívások mintájára működne: a fogadó ország hálózatának fizet az, amelyikből a hívás érkezik.

A washingtoni székhelyű kutatóintézet, a Center for Democracy and Technology (CDT) szerint az ITU-felügyelet gyökeresen átalakítaná az internet működését. Az egyik legfontosabb, hogy ebben az esetben a kormányokon kívül más nem szólhatna bele a szabályokba. Nagy, kormányközi szervezetként pedig lassan tudna reagálni az internet által támasztott újabb és újabb kihívásokra, amit a jelenlegi struktúra képes megoldani. A CDT által június végén közzétett elemzés szerint a jelenlegi, alulról szerveződő szabályozást hiba lenne felváltani egy felülről diktált szabályrendszerrel, amely a technikai háttéren kívül számos más területet, köztük az internetes tartalmakat is szabályozná. A CDT szerint erre ráadásul az ENSZ-szervezet alkalmatlan is, többek közt működése nem elég átlátható. A fent említett javaslatok is csak azért nyilvánosak, mert felkerültek egy erre a célra létrehozott kiszivárogtató weboldalra, a Wcitleaks.org-ra.

Hamadoun Toure, az ICU főtitkára nemrég igyekezett lehűteni a kedélyeket a BBC-nek adott nyilatkozatában. Elmondta: egyetlen ilyen javaslatról sem fognak a december 3. és 14. között tartandó találkozón szavazást elrendelni, mert annak során “mindig vannak vesztesek”. Ismét cáfolta azokat a híreket, hogy az általa vezetett szervezet átvenné a hatalmat az internet felett. „Ha valamit akár csak egyetlen ország nem akar elfogadni, az nem fog átmenni sem” – mondta.”

Forrás:
Az internetért harcolnak a nagyhatalmak; Kőműves Anita; Népszabadság; 2012. augusztus 6.
Szerkesztői megjegyzés:
„Egyiptom és más arab országok pedig azt szeretnék, ha ellenőrizhetnék és meghatározhatnák, hogy az ország internetes forgalma pontosan milyen úton (azaz milyen kábeleken) zajlik. A kritikusok szerint talán ez utóbbi a legabszurdabb felvetés, az internet mai működésének is ellentmond: az adatok “csomagokban” haladnak, egy e-mail akár több száz különböző darabban, ugyanennyi úton jut el címzettjéhez.” Elvileg! Gyakorlatilag a tényleges távközlési kapcsolatokat biztosító fizikai infrastruktúra ennél sokkal kevésbé „változatos”, ráadásul a szolgáltatók közötti forgalom néhány nagy központon keresztül bonyolódik le. Lásd például: BIX (Budapest Internet Exchange).

A bejegyzés kategóriája: Internet, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.