„…A kutatás az államra nehezedő kihívásokat mint a közigazgatási reformok hajtóerőit tételezi. A közigazgatási szakirodalomban a társadalmi és gazdasági kihívások kérdésköre igen jelentős elméleti kidolgozást nyert a múltban. Ulrich BECK kockázattársadalomnak nevezi azt a sajátos társadalmi közeget, amely nagy mennyiségű, új jellegű és szerkezető kihívásokat hordoz, mindezen körülmények felvetik, hogy az állam szerepe is e feladatokhoz alkalmazkodjon. Emile DURKHEIM azt állítja: „A piacnak rajta kívül álló szabályokra, szokásokra és olyan felfogásokra van szüksége, amelyek fenntartják, politikai stabilitást biztosítanak számára…” A szociális piacgazdaság államának sarokpontja az, hogy a piacgazdaság működési elveit hogyan tudja a széles társadalom védelmével, érdekeivel összehangolni. A válság idején a gazdaság szereplőinek segítségére siető állam jelentőségét alátámasztó keynesi közgazdaságtan olyan állami aktort kíván, amely képes a központi koordináció feladatát a szükséges, de éppen megfelelő mértékő kontroll és vezetés segítségével elérni. A piac és a társadalom szempontjainak összehangolásában az állam egyik fő eszköze a közigazgatás, amelyet annak tervszerű átalakítása, reformja révén alkalmassá kell tenni e feladatkör ellátására. A közigazgatási reformok az állami fenntartó és problémamegoldó funkciók gyarapításának érdekében alapvetően két módon vehetők igénybe: a rendelkezésre álló közigazgatási szervezeti kapacitás fejlesztése vagy az állami feladatok átadása útján.
A kutatás az állam szerepére koncentrálva rendszerezi a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, az eddigi eredményeket pedig a legújabb, tudományos igényességgel még nem vagy alig feltárt történések elemzésével egészíti ki.”
Forrás:
A közigazgatási reformok az államszerep változásainak tükrében; Gellén Márton; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2012. október 29. (pdf)
