Navracsics Tibor: „A közigazgatás szempontjából hazánk Európa egyik leginnovatívabb állama”

„A magyar állam megújulása 2014 tavaszáig zajlik le. A területi államigazgatás látványos reformja mellett a minisztériumok struktúrája és logikája, valamint az igazságszolgáltatás rendszere is megváltozik. „Olyan államot szeretnénk, amely senkit sem zavar és levegőként élteti az egész országot” – emelte ki Navracsics Tibor a Rádió Orient műsorában. A közigazgatási és igazságügyi miniszter emellett a személyi állomány átképzéséről és az állam szerepmodell feladatáról is szót ejtett.

Az államigazgatási reform a finiséhez érkezett. A területi államigazgatás látványos átalakításával párhuzamosan, 2010 júniusától a központi államigazgatás rendszere is megújult. – Navracsics Tibor elmondta: a folyamat első lépése a közigazgatási államtitkár pozíciójának visszaállítása volt. A politikamentes, a minisztériumok szakapparátusának irányítását ellátó főtisztviselői posztot 2006-ban szüntették meg. További lépésként a régi struktúrához képest kevesebb és más logikájú minisztériumokat hoztak létre. „Magyarországon 2010-ig a szocializmusból örökölt ágazati minisztériumi logika érvényesült, a miniszterek nem az egységes kormányzati politika képviselői és kidolgozói voltak. Az új, brit-francia típusú minisztériumi szerkezetben ágazati szinten nagyobb az integráció” – hangsúlyozta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Az intézményi átalakítás mellett a megújuló személyzeti politika előkészítése is zajlik. A munka célja a kormánytisztviselői életpálya megalapozása. Ezzel kapcsolatban a miniszter a közigazgatáson belüli teljesítményértékelést és a minisztériumi háttérintézmények integrációját emelte ki. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ezen a téren jó példával szolgál: összes háttérintézményét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalba (KIH) integrálja. Ezzel párhuzamosan mérőszámokat határoztak meg: a funkcionális és szakmai személyzet, valamint a vezetők és beosztottak aránya került maximalizálásra. „Az európai közigazgatási normáktól eltérően hazánkban sok a vezető és a funkcionális munkát végző alkalmazott” – indokolta a kormányzati lépés szükségességét. Navracsics Tibor hozzátette, a 3 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen állásokat a jövőben felszámolják. „Ez jelentős állás megtakarítást eredményez. A központi közigazgatás így elbocsátások nélkül karcsúsodik”

A Magyary Program a közigazgatás átalakításával kapcsolatban menetrendet tartalmaz. A minisztérium évről évre nézi az előrehaladást és az elmaradást. Emellett a kritikus elemzők véleményét is kikérik. A miniszter elmondta, a közigazgatás stabilizálódása intézményi szempontból az év végére várható. Kulturális értelemben, a feladatellátás szempontjából ez az időpont még nem tisztázott. Navracsics Tibor kiemelte: ez nagymértékben függ a gazdasági és a társadalompolitikai stabilizációtól, valamint a szakpolitikai elképzelések alakulásától. „Az európai országok többsége komoly átalakulási folyamaton megy keresztül. A közigazgatás tekintetében Magyarország Európa egyik leginnovatívabb mintaállama. A szomszédos országok is erőteljesen érdeklődnek a magyar tapasztalatok iránt” – tette hozzá.

A közigazgatási rádió vendége a járási rendszer kialakításával kapcsolatos közhangulatról is tájékoztatta a hallgatókat. Az erős történelmi megalapozottság miatt sokféle hangulattal lehet találkozni, de a vélemények többnyire pozitívak. „Az elmúlt 20 évben nem jártunk tévúton, a magyar politika csak a választ próbálta megtalálni. A járási hivatalok kialakítását a települések történelmi igazságtételként vagy kitörési lehetőségként élik meg” – emelte ki, majd hozzátette, a járási hovatartozás a mikroregionális identitás egyik fő összetevője.

Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy hosszabb távon, a kerületi polgármesterekkel egyeztetve, a szervezeti integráció révén a kerületi hivatalok körzeti hivatalokká alakulhatnak Budapesten. Hozzátette, a járási hivatalokban a back-office tevékenység zajlik. Az ügyfélforgalom, a polgárokkal való találkozás helyszíne a kormányablak – magyarázta.

A járási hivatalvezetők átlagosan 12 éves közigazgatási tapasztalattal rendelkeznek. A sajtó félelmei ellenére a kormányzat nem politikusokat, hanem szakembereket választott a pozíciókra. „A járási szint nagyon nagy szakmai képzettséget és tapasztalatot megkövetelő államigazgatási szint. Itt nem a politikai logikának, hanem a közigazgatási gyakorlatnak kell dominálnia” – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: fontos az adott járás főbb szereplőinek, a döntéshozóknak és a vitás kérdéseinek ismerete. „Támogatjuk az élő kapcsolat kiépítését. Biztatjuk a járásvezetők részvételét az önkormányzati képviselőtestületi üléseken. Azonban ki kell emelni, hogy a járási hivatalvezetők nem politikai szereplők, hanem az állam és a közjó megjelenítői, éppen ezért politikai nyilatkozatokat nem tehetnek, a kormányzati politikát képviselhetik.

Az államigazgatás hierarchikus berendezkedés, a hatékonysághoz fontos az alá- és fölérendeltség és az üzemszerű pontos működés. A központi feladatokat a leghatékonyabban, a legpontosabban, a legegyszerűbben és a legolcsóbban kell megoldani. Éppen ezért a központi, a megyei és a járási szinten ugyanaz az intézményi struktúra – emelte ki Navracsics Tibor.

A kormányablakok személyi állománya 2013 végére 6 ezer főre bővül. A tárcavezető elmondta, jelentős részük már jelenleg is kormányablakban vagy okmányirodában dolgozik. Az okmányirodai ügyintézők átképzésére 2013-ban óriási hullám indul meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A kormányablak ügyintézői képzés során az új ügyintézési kultúrát is igyekeznek átadni – beszélt a személyi állományról a miniszter.

A közigazgatási átalakítás nagyrészben az Elektronikus Kormányzati Operatív Program (EKOP) forrásaiból történik. „A folyamat a magyar adófizetőknek nem járhat többletkiadással. A fejlesztések tekintetében kizárólag európai uniós forrásokat használunk fel” – emelte ki a tárcavezető. Majd hozzátette: a leendő kormányablakok a korszerűsítést igénylő, jelenleg okmányirodaként működő hivatalokból, a további informatikai fejlesztést igénylő, már létező kormányablakokból, valamint az új hivatalokból állnak.

Navracsics Tibor a többcélú kistérségi társulások sikertelenségét az áttekinthetetlenséggel és a kötődés hiányával magyarázta. Nehéz volt átlátni a rendszert, így bizonytalanságot okozott. „A rendszer működött, de senki sem szerette. A járási rendszer erre a tapasztalatra való reagálás” – mondta.

„A megyei önkormányzatokra mindenképpen szükség van” – hangsúlyozta a miniszter kijelentve, hogy az elmúlt 20 év gyenge megyéi után a jövőben a megyei kormányhivatal és megyei önkormányzat partneri együttműködésével alakulhat ki az erős megyei szint. „A területfejlesztésben megújuló szerep révén a megye sokkal jobban koncentrálhat a helyi közösség feladataira” – emelte ki a miniszter. Hozzátette, az uniós pénzek elosztásának feladata a megyei önkormányzatoké, amelyek alkalmasabbak erre, hiszen választott képviseleti szervek, a kormányhivatalok pedig államigazgatási szervként működnek.

A közigazgatás mindennapi tapasztalat mindenki számára, ellenben az igazságszolgáltatás szűkebb réteget érint – utalt a figyelem középpontjából kieső igazságszolgáltatási átalakításra Navracsics Tibor. Elmondta:a reformot az elhúzódó eljárások és a végrehajthatatlan bírósági ítéletek indokolták. „A hatékonyság növelése érdekében megerősítettük az ügyészségi intézményrendszer függetlenségét. Emellett a bíróságoknak többlet költségvetési forrásokat biztosítottunk. Az ügyhátralékok ledolgozása érdekében, az ügyteher csökkentésére 2 új bíróság alakul a fővárosban. Az ügyek átirányíthatósága mellett a munkaügyi bíróságok mellett közigazgatási bíróságokat hoztunk létre, továbbá kialakult a kommunikációt gyorsító e-bíróság rendszere” – foglalta össze a változásokat a miniszter.

„Ne az emberiséget szeressük, hanem az embert!” – emelte ki a tárcavezető, majd hozzátette: az államnak szerepmodell feladata van, fontos tennivalója a tisztelet kultúrájának bevezetése a közigazgatásban is. „A hatósággal való találkozás stresszhelyzetet jelent az embernek. Amennyiben a közigazgatás ezt jól tudja kezelni, viselkedési modellt is állítunk” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

„Olyan államot szeretnénk, ami senkit sem zavar és levegőként élteti az egész országot” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Elmondta, a 2013-as év nagy feladata a járási rendszer beüzemelése, a kormányablakok kiépítése és informatikai fejlesztése, valamint a megyei szint esetleges további integrációja. „A magyar intézményi rendszer megújulása magában hordozza a siker lehetőségét. Az, hogy a felépített intézményi keretet sikerül-e jól kihasználni, az csak 2014-ben derül ki. A magyar állam teljes megújulása ugyanis 2014 tavaszáig zajlik le” – zárta szavait a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Forrás:
Navracsics Tibor: „A közigazgatás szempontjából hazánk Európa egyik leginnovatívabb állama”; OrientPress; 2013. január 19.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.