„Az Európai Bizottság (EB) határozottan azt javasolja a magyar hatóságoknak, gondosan mérlegeljék az átalakítás melletti és elleni érveket, ha még nem indult meg az átalakítás – tudatta a brüsszeli testület sajtószolgálata lapunkkal. A bizottság véleményét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos kormányzati tervekről kértük.
Mint közölték, az EB ismeri a magyar kormány azon tervét, hogy átalakítja a 2014–2020-as időszakra vonatkozó strukturális és kohéziós alapok végrehajtási rendszerét. A magyar kormány azzal indokolta a lépést Brüsszelben, hogy „garantálni szeretné az egyes nemzeti politikák és az EU-programok végrehajtásának következetességét”, és ezt inkább a szaktárcákon, nem pedig egy központosított ügynökségen keresztül látja megvalósíthatónak. Brüsszelben óvatosságra intik a magyar kormányt, legalábbis ez olvasható ki a közleményükből, mely szerint a tagállamokon múlik, hogy meghatározzák a számukra leghatékonyabb végrehajtási struktúrát. A bizottság az operációs programok jelenlegi irányító rendszerét professzionálisnak és hatékonynak tartja.
A bizottság szerint úgy kell végrehajtani a 2014–2020-as időszak intézményi rendszerének bármilyen átalakítását, hogy az közben ne okozzon zavart a 2007–2013-as operatív programok irányítási rendszereiben, és ne jöjjenek létre párhuzamos struktúrák. A felgyülemlett tapasztalatot, vezetési és technikai képességeket meg kell őrizni, hogy a jövőben biztosítani lehessen a folytonosságot és a végrehajtás magas színvonalát – emlékeztet a bizottság. A brüsszeli testület azt is jelzi, még nem ismerik a felelősségek pontos leosztását és a feladatok elosztását az érintett magyar szervek között, ahogy az sem világos egyelőre számukra, milyen ütemben történik az átalakítás.
Brüsszelben legalábbis furcsállnák, ha az NFÜ még az idén megszűnne. Ebben az évben ugyanis a 2010-es és a 2011-es juttatás is lejár (azaz projekteket kell felmutatni és kiszámlázni), tehát munka van bőven, viszont az azonnali átalakítással a magyar kormány kockáztatna. A bizottság egyébként általában nem szól bele az uniós támogatásokat kezelő nemzeti hatóságok szerkezetének kialakításába (a feladatokat pedig törvény írja elő), azt a helyi hagyományokra, szokásokra bízzák.
Az EB-hez igazodunk
– Minden tagországnak vállalást kell tennie az Európa 2020 stratégia megvalósítására, és e szerint kell a saját fejlesztéspolitikai rendszerét működtetnie. Magyarország az Európa 2020 stratégiára a Nemzeti Reform Programmal válaszolt, a következő fejlesztési időszakra az operatív programokat ennek megfelelően kell kialakítani – jelentette ki egy tegnapi konferencián Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztérium letette a kormány asztalára az operatív programok szerkezetére, prioritására vonatkozó javaslatát, azt a kormányzati elfogadást követően – várhatóan ez év tavaszán – társadalmi vitára bocsátják. Ha ezt követően kialakul a kormányzati állásfoglalás az operatív programok szerkezetéről és azon belül a prioritási tengelyekről, azt majd az Európai Bizottság is áttekinti, és mérlegeli, hogy ezek hogyan támogatják az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósulását. Ha az Európai Bizottság ezt visszaigazolva látja, akkor elfogadja, ha nem, akkor változtatást kér a tagállamtól – mondta a helyettes államtitkár.”
Forrás:
Professzionális a jelenlegi rendszer; Zalán Eszter; Népszabadság; 2013. február 8.
