A mobil szerepe a vészhelyzeti tájékoztatásban

„A múlt hét végi magyarországi ítéletidő újfent bebizonyította, hogy az SMS bár széles körben használt és elterjedt mobilkommunikációs technológia, a korlátai miatt nem alkalmas minden feladatra. Többek közt a bajba jutottak pontos és gyors tájékoztatására.

Bár a segítő szándék nem kérdéses, látványos kudarcba fulladt az a múlt hét végi kezdeményezés, melynek célja az volt, hogy tömeges SMS-en keresztül segítséget nyújtson a márciusi hóviharban rekedt több ezer autósnak. A mobilszolgáltatók több millió előfizetőnek küldték ki a Belügyminisztérium által jegyzett szöveges üzenetet, a meddőszórás tehát óriási volt, emellett a rendszerek terheltsége miatt az SMS-ek jelentős része nem is érkezett meg időben a bajba jutottakhoz. A rendvédelmi szervek irányából induló vészhelyzeti (tömeg)kommunikációban a mobil tehát látványosan kudarcot vallott, pedig régóta rendelkezésre áll egy olyan technológia, melyet éppen az ilyen helyzetek kezelésére találtak ki.

Célzott üzenetek
“Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe” – ez volt a szövegezése a minisztérium megbízásából a szolgáltatók által pénteken és szombaton kiküldött SMS-eknek, de érkezhetett volna ennél célzottabb üzenet is a veszteglőknek, ráadásul a többség jóval gyorsabban kapott volna tájékoztatást. Az ezt lehetővé tevő technológiát, a Short Message Service-Cell Broadcast-et (SMS-CB) éppen ezzel a céllal hozták ugyanis létre évtizedekkel ezelőtt, és tették részévé a GSM szabványnak.

Az SMS-CB rendszer célja, hogy a szolgáltatók párhuzamosítva, célzottan nagy tömegű rövid szöveges üzenetet tudjanak továbbítani az előfizetőknél lévő végberendezésekre – jellemzően mobiltelefonokra – anélkül, hogy ahhoz a hagyományos SMS-csatornákat igénybe vennék. A hagyományos, pont-pont közti rendszerrel működő SMS és az SMS-CB közti alapvető különbség, hogy utóbbi esetben az üzenetet nem az előfizetői terminálnak, hanem jól behatárolhatóan, egy vagy több bázisállomásnak – vagy akár a teljes bázisállomás-hálózatnak – címezheti a szolgáltató, a bázisállomás pedig kisugározza a szöveget az összes hozzá csatlakozó készülékre (ez a pont-terület topológia).

A földrajzilag jó közelítéssel behatárolható címzés mellett a Cell Broadcast üzenetek másik legnagyobb előnye a tömeges SMS-küldéssel szemben, hogy a technológia egyáltalán nem függ a hálózati terheltségtől, vagyis nem fordulhat elő az, ami Magyarországon a hétvégén megtörtént. A szolgáltatók által üzemeltetett SMS-központok nem arra lettek méretezve, hogy a teljes előfizetői bázist pár órán belül el tudják érni tömeges SMS-ekkel, ezért fordulhatott elő, hogy volt olyan előfizető, aki a Belügyminisztérium SMS-ét több mint egy nap késéssel kapta meg a telefonjára.

Valakinek pénzbe kerül
A rendszer országos szintű bevezetése bizonyos egyszeri beruházásokat igényel a szolgáltatók részéről, mielőtt kiterjedt vészhelyzeti tájékoztatásra lehetne használni.

Úgy tudjuk, Magyarországon az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a mobilszolgáltatók közt régóta zajlanak egyeztetések a rendszer országos szintű bevezetése kapcsán, az SMS-CB beruházásigényével kapcsolatos tisztázatlan kérdések miatt azonban egyelőre nem született megegyezés. A tájékoztatási rendszer kiépítését az Európai Unió régóta szorgalmazza, igaz nem kötelező jelleggel: Az Európai Bizottság által támogatott, határokon átívelő “Cell Broadcast a civilek tájékoztatásáért” partnerprogramban Nagy-Britannia, Svédország, Lengyelország és Németország mellett hazánk is részt vett.”

Forrás:
A mobil szerepe a vészhelyzeti tájékoztatásban; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013 március 19.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.