jogközigazgatás: magyartörvények, határozatok

Meglehetősen hatástalan a hatásvizsgálat elvégzését előíró rendelkezés

Szerző: 2013. május 2.május 5th, 2013No Comments

„A minisztériumoknak kötelességük felmérni a készülő új törvények, rendeletek várható hatásait, és előre tájékoztatniuk kell az embereket a lehetséges következményekről. A tárcák szófogadóan pakolják is ki a kormányzati honlapra a hatásvizsgálati lapokat, csak éppen sokszor színes, de üres dokumentumokkal szúrják ki a kíváncsiskodó állampolgárok szemét.

A Nemzeti Együttműködés Programjában az Orbán-kormány egyik vállalása volt, hogy nemcsak átláthatóbbá teszik a jogalkotást, hanem alaposabban elő is készítik. Bevezették, hogy a minisztériumoknak kötelességük felmérni a készülő új törvények, rendeletek várható hatásait, és előre tájékoztatniuk kell az embereket a lehetséges következményekről, például arról, hogy az adott dolog mennyibe kerül, jót tesz-e a környezetnek, vagy éppen több lesz-e tőle a papírmunka.

A minisztériumok szófogadóan pakolják is ki a kormányzati honlapra a hatásvizsgálati lapokat, csak éppen sokszor színes, de üres dokumentumokkal szúrják ki a kíváncsiskodó állampolgárok szemét.

BM: 1 órás hatásvizsgálat
Nagyon le lehettek terhelve márciusban a Belügyminisztériumnál, mert egy óránál többet nem sikerült szánniuk arra, hogy megvizsgálják a szabálysértési törvény tervezett módosításának várható hatásait. A kék, rózsaszín és sárga színekben pompázó hatásvizsgálati lapon legalábbis azt vezették rá a hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő rubrikájába: 1 óra.

A 45 oldalas törvénytervezetet március 26-án hozták nyilvánosságra a kormany.hu-n, és március 29-ig várták a hozzá fűzött véleményeket. A tervezetben sok mindenről szó volt, például arról, hogy behajtanák a szabálysértőn még azt a pénzt is, amit az elővezetésére költöttek, bevezetnék, hogy kártalanítást kaphat, akit igazságtalanul büntettek meg, és szabálysértésnek minősítenék a segélyhívó számot lefoglaló telefonbetyárkodást, valamint a póráz nélküli kutyasétáltatást is.

Mindennek azonban egyáltalán nem lenne hatása a költségvetésre a tervezettel együtt közzétett hatásvizsgálati lap szerint, amelyben sormintaszerű nullákat írtak az összes, a költségvetési hatást firtató táblázati sorba.

A dokumentum készítői azzal sem vesződtek, hogy válaszoljanak a nyomtatványon arra, növekednének-e a törvénymódosítás miatt az adminisztratív terhek, vagy hogy mik voltak az előzmények. Az „Előterjesztés szükségessége” rubrikánál adtak ugyan választ, de a minimalista megoldás mellett döntöttek. „A módosítások csak törvény módosításával oldható meg” – írták, valószínűleg a sietség miatt kicsit döccenő alany—állítmány-egyeztetéssel.

Az előzetes hatásvizsgálat nem szabadon választható, önkéntes tevékenység, hanem kötelesség a minisztériumoknál. A Nemzeti Együttműködés Programjában is benne volt már, hogy így lesz: a Nemzeti Ügyek Kormánya „a jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát”.

Segítség is akad
Minderről a 2010 őszén megszavazott jogalkotási törvény, valamint egy 2011-es közigazgatási minisztériumi rendelet rendelkezik. A törvény előírja, hogy vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségi következményeit, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A hatásvizsgálati lapok (tulajdonképpen rövid szövegekkel, számokkal és ikszeléssel kitöltendő, több oldalas táblázatok) készítését a rendelet követeli meg a minisztériumoktól.

Ugyan a tárcák a felelősek a hatásvizsgálati lap elkészítéséért, de azért nem hagyták magukra őket a feladattal. „A tárcák tevékenységét széles körű támogató rendszer segíti. Ennek keretében az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ adatbank és módszertani jellegű, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében működő Közigazgatási Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai technikai jellegű segítséget nyújtanak” – olvasható a hatasvizsgalat.kormany.hu oldalon. Itt azt is leírták, hogy félezer kormánytisztviselő vett részt hatásvizsgálati alapképzésen, valamint erről a honlapról le lehet tölteni módszertani segédanyagot, kitöltési útmutatót is.

Nagyobb hangsúly?
„A XXI. századi követelményeknek megfelelően előtérbe kell helyezni a minél megalapozottabb jogszabály-előkészítés érdekében a várható következmények előzetes vizsgálatát is. Bár ezt az 1987. évi XI. törvény is tartalmazza, de 12 éves parlamenti képviselői pályafutásom során nem sok olyan törvényjavaslattal találkoztam, amely komolyan eleget tett volna ennek a követelménynek. Vélhetően az új törvény bevezetése után a minisztériumok és a jogszabály-előkészítők nagyobb hangsúlyt helyeznek erre” – mondta bizakodóan a jogalkotási törvény parlamenti vitájakor a Fidesz vezérszónoka, Szakács Imre.

Nem a szabálysértési törvénymódosításhoz tartozik az egyetlen semmitmondó hatásvizsgálati lap a kormány.hu-n nyilvánosságra hozottak közt. A múlt héten próbaképpen megnéztük az összes minisztériumnál, milyen hatásvizsgálati lapok tartoznak az utolsó hét közzétett jogszabálytervezetükhöz. Nem a Belügyminisztériumnál voltak a legrosszabbak a tapasztalatok, Pintér Sándor tárcájánál alaposság szerint közepesnek vagy kimondottan jónak minősítéshető hatásvizsgálati lapokkal találkoztunk, a szabálysértési tervezethez tartozó kilógott a sorukból.

Error
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oldalán az utolsó hét jogszabály-tervezet egyikénél sem sikerült találnunk hatásvizsgálati lapot: vagy nem olyan formában tették ki, amilyenben a többi tárca szokta, vagy egyáltalán nem is hoztak ilyet nyilvánosságra. A Külügyminisztériumnak jogszabálytervezetei nincsenek, így hatásvizsgálati lapjai sem. A honvédelmi, a közigazgatási, a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési tárcáknál változatos színvonalon készülnek a hatásvizsgálati lapok, találkoztunk ugyanazon a tárcán belül nagyon gondos, közepes és teljesen összecsapott dokumentummal is.

Nemtörődömségben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az összes többit lekörözte, pedig hogy a feladat nem lehetetlen, bizonyítja az is, hogy náluk is készült az utóbbi időben nagyon alapos hatásvizsgálati lap. A hét közül viszont négy esetben is olyan hatásvizsgálati lapot találtunk náluk, amelyeknél vélhetően valamilyen technikai nehézségbe ütközött a kitöltéssel megbízott hivatalnok, és a saját merevlemezére mutató hivatkozásokkal töltötte ki a rubrikák többségét, kívülállók számára teljesen használhatatlanná téve a dokumentumot. Vagy senki nem vette a fáradságot, hogy kijavítsa, vagy senki nem vette észre, mindenesetre ilyen állapotban tették hozzáférhetővé a kormány honlapján az érdeklődő állampolgárok számára.

KIM: előfordul tévedés
A cikk elején idézett belügyminisztériumi hatásvizsgálati lapot megmutattuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), és feltettünk néhány kérdést a hatásvizsgálati rendszer működésének értékelésével kapcsolatban. A KIM sajtóosztálya a belügyi dokumentumot külön nem minősítette, de a választ azzal kezdte, hogy „több esetben a tárcák a hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő helyett helytelenül a hatásvizsgálati lap kitöltésére fordított időt jelenítik meg a hatásvizsgálati összefoglalóban”. Azt is írták: „ezen tévedésekre szükséges a jövőben hangsúlyosabban felhívni a figyelmet, a félreértések elkerülése érdekében”.

A minisztériumi sajtóosztály szerint egyébként a hatásvizsgálati lapok az egyeztetések során kiegészülnek más tárcák észrevételeivel, egyéb véleményekkel, így a kiindulási hatásvizsgálati lap „nem biztos, hogy a folyamat végére relevánssá váló információk teljes körét tartalmazza”. Megjegyezték azt is, hogy a publikált összefoglaló lapon kívül léteznek tételes hatásvizsgálati lapok, amelyeken további, részletezett adatok találhatóak, és „a hatásvizsgálatot kiegészítő, keretbe foglaló információk, adott esetben az előterjesztés szöveges részében jelennek meg”. Vagyis például egy törvényjavaslat indoklásában.

A KIM szerint a tárcák beszámolói és monitoring tapasztalatok is megerősítik, hogy a minisztériumok „jelentősebb figyelmet fordítanak” a hatásvizsgálatok szakszerű lefolytatására, mióta 2011 szeptemberében bevezették az új típusú, részletes hatásvizsgálati lapot…”

Forrás:
Palira vesznek az alibi hatásvizsgálati lapok; Janecskó Kata; Index.hu; 2013. május 2.