„Idén már harmadik alkalommal ül össze az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje. A kormányzati oldalt, a civil szférát és az iparág szereplőit egyaránt megmozgató esemény több, mint szakmai konferencia.
„2011 elején született meg az ötlet, hogy szükség van egy olyan fórumra, ahol az információs társadalom formálói egyeztetni tudnak szakmai kérdésekről” – mondja az ötletgazda Soltész Attila, az Infotér elnöke. Ebben számítottak az erős civil jelenlétre, hiszen ez a szektor komoly erőforrásokkal rendelkezik, másrészt testközelből találkozik a valós problémákkal. Az Országház mint helyszín magas rangra emeli az infokommunikáció ügyét a kormányzaton belül. Ugyanis a jól működő információs rendszerek már rövid távon is szolgálják valamennyi ágazat eredményességét és hatékonyságát.
Ennek tudatosítása azonban még mindennapi feladat. „Amikor például elhívjuk plenáris előadónak a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztost, több célt is elérhetünk. Egyrészt az infokommunikáció kínálta kiaknázatlan lehetőségek felmutatásával növekedhet a foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség és a társadalom versenyképessége; másrészt – bár ez közvetlenül soha nem volt célunk – segítünk az infokommunikációs iparágnak. Mindenki érdekeit szolgálja, ha a társadalmi és az iparági célok egy irányba mutatnak. Infokommunikációs érdekérvényesítés nélkül az előbb említett előnyök nem feltétlenül egyértelműek egy szakterület döntéshozója számára” – foglalja össze a célokat Soltész Attila.A programban idén a hagyományosnak mondható kormányzati informatika, e-közigazgatás, média és hírközlés témakörei mellett nagyobb súllyal kap hangot a fejlesztéspolitika, a külgazdaság, az innováció, a társadalmi felzárkózás.
Új stratégia készül
Az idén kell felkészülni az Európai Unió következő, 2014–2020 közötti költségvetési időszakára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is gőzerővel folyik az előkészítő munka, tudtuk meg Vályi-Nagy Vilmostól, az NFM infokommunikációs államtitkárától.Az irányok kijelölésében sorvezetőként használhatók az EU Digitális Menetrendjében megfogalmazott célok, de ezeket hozzá kell igazítani a hazai kormányzati feladatokból adódó szükségletekhez. Ezek alapján, a források függvényében, a 2020-ig elérendő célokat a várhatóan nyár közepére elkészülő új „nemzeti, infokommunikációs szakpolitikai stratégia” fogja megszabni.
A célok négy pillér köré összpontosulnak: digitális kompetencia; digitális gazdaság; e-közigazgatás és kormányzati informatika; szélessávú infrastruktúra. „A legkomolyabb probléma, hogy a magyar lakosság digitális kompetenciája alacsony, ennek emelése kiemelt fejlesztési cél. Ezt egészíti ki a kis- és középvállalatok ikt-fejlesztése és az állami infokommunikációs infrastruktúra, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások bővítése, korszerűsítése” – mondja Vályi-Nagy Vilmos.
A tervezett Információtechnológiai Operatív Program (ITOP) végleges struktúrája csak ez év végen dől majd el. Jelenleg az Európai Bizottsággal kötendő 2014–2020-as úgynevezett Partnerségi Megállapodás (PM) előkészítése, illetve a következő időszak operatív programjainak tervezése zajlik, folynak a kormányzati és Brüsszellel történő egyeztetések; ezek alapján várhatóan a nyár folyamán állnak elő a publikus tervezetek.
Ezek partnerségi és társadalmi egyeztetése jó eséllyel még az ősz előtt megkezdődhet, véli az államtitkár. De már ezt megelőzően (várhatóan az Információs Társadalom Parlamentjén) nyilvánosan ismertetik és vitára bocsátják az új szakpolitikai stratégia tervezett irányait.
Nem (csak) a megszokott szereplők
Az infokommunikációs és különösen a közigazgatási témájú informatikai rendezvényekre egy jól körülhatárolható szakmai és iparági „elit” látogat. „Mivel így gyakran nem találkozunk az információs társadalom mindennapi építőivel, nagyon fontosnak tartjuk, hogy újabb és újabb területekről hívjunk el résztvevőket” – hangsúlyozza a résztvevők kiválasztásának alapelveit Soltész Attila. Így idén külön figyelmet fordítottak arra, hogy jelen legyenek a tankerületi igazgatók, az e-Magyarország pontok e-tanácsadói, a legjobb középiskolák, az informatikai OKTV-felkészítő tanárok, az ECDL-vizsgaközpontok, a pedagógiai intézetek, a felsőoktatási intézmények és a hallgatói önkormányzatok.Az idei 700–800 fős közönség közel fele várhatóan a közszférából fog érkezni (közülük legalább 200-an közigazgatási intézményekből), és a mintegy 150–200 civil mellett szintén várható 200–250 vállalati szereplő. Az idei év újítása, hogy most először bárki felszólalhat a pulpituson, hogy a közigazgatási, iparági szakmai döntéshozók előtt öt percben elmondja ötletét, meglátását, véleményét.
Tanulni a hibákból
Az államtitkár szerint a tervezés, előkészítés során mindenképpen le kell vonni a korábbi költségvetési időszak tanulságait. A hazai operatív programokban az informatikai fejlesztéseket tartalmazó különböző konstrukciók megtervezése és kontrollja nem volt egységes, így a források elköltése, a kitűzött és elért eredmények felmérése nehézkes. Az infokommunikációs fókuszú fejlesztések jellemzően egymástól függetlenül tervezve, egységes monitoring nélkül szerepelnek az egyes operatív programokban, nem azonosítható bennük egységes célrendszer.
„Ahhoz, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és társadalmi hatást, a ma még különböző operatív programokban szétszórt infokommunikációs tartalmú fejlesztéseket egy »op« keretein belül kellene megvalósítani” – állítja végül Vályi-Nagy Vilmos. „Ezzel biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést biztosítják a szektor teljes vertikuma számára” – teszi hozzá.Tisztítani és egységesíteni
A tervezett e-közigazgatási fejlesztésekről Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a legfontosabb feladat az interoperabilitás – vagyis a különböző elektronikus szolgáltatások, nyilvántartások összekapcsolási lehetőségének – megteremtése lesz.
Egyelőre meglehetősen nagy összevisszaság uralkodik ezen a területen. Alapvető fontosságú (etalon) nyilvántartásból közel 20 működik; a magas szintű jogszabályok által létrehozott alapnyilvántartások száma pont 300; és még vagy 5000 (!) másodlagos nyilvántartásban találhatók adatok. Belátható, hogy ez a sokszínűség milyen problémákat okozhat és okoz is. A redundánsan tárolt, nyilvántartásonként eltérő formátumú és tartalmú adatok nem csak az államigazgatási munkát akadályozzák, hanem az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is felesleges adminisztrációt jelentenek.Egyszerre több szinten is folyik az egységesítési munka. Egy ÁROP-projekt keretében számos szervezetnél végeznek adattisztítást, ami nélkül nem lehet összevonni az adatbázisokat. Készül az egységes – a lakcím mellett a vállalkozások szék- és telephelyeinek, valamint a különféle szervezetek címeit tartalmazó – nyilvántartás is, amihez a fejlesztéseken túl számos jogszabályt is módosítani kell. Jól halad az eljárási-szabályozási akadályok felszámolása is: már az ősszel a parlament elé kerülhet a nyilvántartások összehangolásáról szóló törvény, amely a korábbi jogszabályokkal együtt megteremti a szabályozás újrahangolásának alapját, teszi még hozzá Fekete Gábor.
e-Egészségügy
Ha van olyan terület, amelynek fejlődését vagy éppen bajait a társadalom minden egyes tagja szó szerint a saját bőrén érzi, az az egészségügy.Az egészségügyi ellátórendszerek, háttérintézmények működési hatékonyságának javítása, az itt megvalósított informatikai fejlesztések az ország lakosságának javára szolgálnak – mondja Szege Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának e-Health programirodájának vezetője.
Az ágazat egyik legnagyobb problémájának a meglévő adatvagyon kihasználatlanságát és az egyes szervezetek közötti együttműködés hiányát tartja a szakértő. Az elmúlt hónapokban indult, több mint egytucatnyi és összesen 12 milliárd forintos kerettel gazdálkodó projektnek is az az alapvető célja, hogy megteremtse az együttműködés és a szabad, egyúttal szabályozott információáramlás alapjait és az ehhez szükséges egységes nyilvántartásokat. Szintén cél, hogy az intézményközi integráció és a rendszerek összekapcsolása révén a betegekről nyilvántartott ellátási és gyógyszerhasználati adatokat elérhetővé tegyék a gyógyításban részt vevők számára. Ha megvalósul a rendszer, a betegnek – bárhova megy is – csupán azonosítania kell magát, és ez alapján a kezelőorvosa minden releváns, az adott helyzetben szükséges információhoz hozzájuthat.
A felsorolt projektek révén megvalósuló fejlesztések közvetve javítják a gyógyító munkát, és megteremtik az alapot a kórházak, rendelőintézetek számára, hogy a jövőben hatékonyabban működjenek és gazdálkodjanak, mondja Szege Zoltán. Az ágazat jövője szempontjából talán még fontosabb, hogy végre minden elemében átlátható lesz az egészségügyi ellátás és gazdálkodás teljes folyamata, ami elengedhetetlen az intézményrendszer fejlesztéséhez és a szolgáltatások színvonalának emeléséhez.
Civilek a pályán
A problémák azonban nem csak a közigazgatásban jelentkeznek; ahogy Vályi-Nagy Vilmos is említette, az egyik elsődleges cél a digitális kompetencia és infrastruktúra fejlesztése. Ebből a munkából a civil társadalom is alaposan kiveszi a részét.Példaértékű kezdeményezést valósított meg a szécsényi kistérségben működő eMultiCoop Nonprofit Szociális Szövetkezet. Egy korábbi wifi-falu projekt eredményeit felhasználva, társadalmi vállalkozásként internetszolgáltatást indítottak: a rászorulóknak ingyenes vagy rendkívül kedvezményes internetcsomagokat is kínálnak. „Ha csak olyan trivialitásokat veszünk, hogy online meg lehet keresni és olcsóbban megvásárolni egy árut, vagy el lehet adni piacra szánt termékeket vagy már használaton kívüli tárgyat. Nagy megtakarítás, hogy nem kell az ügyintézés miatt utazni. Gyakori, hogy valaki az interneten talál magának munkát, online tud elvégezni egy oktatást”, sorolja a pozitív példákat Ferge Sándor, a szövetkezet vezetője.
Hogy mennyire fontos lehet egy otthoni internetkapcsolat, azt jól mutatja az otthonrol.hu kezdeményezés sikere is. A Skawa Innovation által indított vállalkozás a crowdsourcing ötletére épül. Hang- és videoanyagok leírása, telefonos felmérések elvégzése és rögzítése, kutatások, adatbázisok építése – számtalan bármikor elvégezhető feladatot kínál az otthonrol.hu, 600–1500 forintos órabérért.
Az igényeket jól mutatja, hogy a programhoz már mintegy 20 ezer, jórészt hátrányos helyzetű térségben élő csatlakozott.Szegregáció helyett integráció
Az oktatás mindig is a társadalmi felzárkóztatás egyik legfontosabb területe volt, ezért kap minden alkalommal kiemelt szerepet az Információs Társadalom Parlamentjén. Példateremtő ereje miatt is kiemelt figyelmet érdemel a „hejőkeresztúri modell” néven ismertté vált program. A helyi IV. Béla Általános Iskola igazgatónője, Kovácsné Nagy Emese egy budapesti rendezvényen találkozott a stanfordi egyetemen kidolgozott komplex instrukciós programmal (kip-pel), amit aztán a helyi viszonyokhoz adaptált.A kip lényege, hogy az úgynevezett instrukciós órákon együttműködésre, érvelésre „kényszerítik” a diákokat. Mindenki a saját szintjének megfelelő részfeladatot kap, de a többiek segítsége nélkül nem tudja azt elvégezni. Így mindenkinek lesz sikerélménye, önbizalmat szereznek, és olyan kommunikációs készségekre tesznek szert, hogy bármikor, bármilyen közegben képesek lesznek megszólalni.
Az eredmények önmagukért beszélnek. Egy olyan iskolában, ahol a gyerekek többsége roma származású és 70 százaléka hátrányos helyzetű, nincs igazolatlan hiányzás és bukás, megszűntek a magatartási problémák, a diákok sorra nyerik a logikai versenyeket, mindenki továbbtanul, ráadásul 70 százalékuk érettségit adó intézményekben.”
Forrás:
Előretekintve; Schopp Attila; IT Business; 2013. június 4.
Az Információs Társadalom Parlamentje
