„Beindult a készülődés az új EU-s pénzosztási rendszer körül. Ahogy az Index kedden megírta, eldőlt: a pénzosztás ellenőrzése már augusztustól a Miniszterelnökséghez kerül, a Lázár János vezette hivatalban lesz a központ.
Az igazán izgalmas kérdés azonban az lesz, hogy a 2014-ben induló új EU-s ciklusban ki felügyeli majd a pénzosztást. A konkrét pályázatok kiírásait valószínűleg az egyes minisztériumok intézik majd, ám a Miniszterelnökség kulcspozíciója megmaradna. Ahogy most az NFÜ-t, úgy később a minisztériumi pályáztatásokat is onnan ellenőriznék.
Persze az egész csak a 2014-es választás után látszik majd pontosan. Mindenesetre akármilyen is lesz a következő kormány, a most lefektetett alapokat nehéz lesz komolyan felforgatni, mert minden intézményi változást el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is, ami nem megy gyorsan. A mostani átalakításokról Lázár már hónapok óta tárgyal Johannes Hahn fejlesztési biztossal.
A pénzt érdemes minél gyorsabban elkezdeni költeni: az elmúlt hét év egyik fontos tanulsága, hogy egyáltalán nem könnyű lemeríteni a keretet (nagyon sok pénz maradt még a mostani ciklusban is a rendszerben, idén 1500, jövőre 1700 milliárd forintot kellene elkölteni), és minden késlekedés megbosszulja magát. Így újranyitni az intézményi tárgyalásokat sosem szerencsés.
Ez most fokozottan igaz lesz, mert a pénzosztás ellenőrzése megszigorodik a következő ciklusban, a tagállamok póráza rövidebb lesz, és a bizottság könnyebben tarthat vissza pénzeket, mint eddig. Pedig már most is vannak ilyen bajai Magyarországnak.
Pont az intézményi átszervezés nehézkessége miatt nem nyúlt az Orbán-kormány a 2006-ból megörökölt rendszerhez, amelynek központjában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) volt. Az NFÜ-t azért hozták létre, mert a Medgyessy-kormány idején úgy tűnt, hogy a minisztériumok alkalmatlanok az EU-s pénzek elköltésére. 2014-től azonban visszatérnének mégis a minisztériumi elosztáshoz.
Az NFÜ-t azonban nem lehet bezárni jövőre. Az idén elmúló támogatási ciklust csak 2015 végén kell lezárni. Így az NFÜ legalább addig mindenképpen megmarad. A mostani ciklusban annyi a változás az NFÜ-nél, hogy a fejlesztési minisztérium helyett a Miniszterelnökség gyámsága alá kerül. Hogy a 2014-2020-as pénzek elköltésében lesz-e szerepe, az továbbra sem világos, de valószínűbb, hogy inkább nem lesz.
Nagy harcok dúltak a háttérben
Az NFÜ 2015 végéig tartó nélkülözhetetlenségével érveltek többek között az ügynökség megtartása mellett lévők, az utóbbi hónapok kormányzati csatározásaiban. Azt mondták, nincs elég szakember, hogy a minisztériumok és az NFÜ is foglalkozzon pályáztatással.Idén év elején úgy tűnt, hogy biztos, hogy vége az NFÜ-nek, de tavasz elejére mintha kiegyenlítődtek volna az erőviszonyok. Terjedni kezdett egy olyan változat, hogy az NFÜ megmarad valamilyen koordinációs intézménynek, és a minisztériumokkal együttműködő társfőosztályok alakulhatnak ott ki.
“Jelentős harcok dúlnak az intézményrendszer körül” – mondta Molnár Ferenc, az előkészítésben részt vevő századvéges szakember még április 10-én, egy közgazdasági fórumon. Az NFÜ megtartása mellett érvelők arra is emlékeztettek, hogy 2006-ban, az utolsó évben, amikor még a minisztériumok osztották a pénzt, a támogatások 7,5 százaléka ment el adminisztrációra. Az NFÜ létrehozása után viszont már csak 3,5 százalék.
…
Pénzköltési arányok
Cséfalvay Zoltán államtitkár kedden bejelentette, hogy az Európai Bizottság elfogadta a tervezésről szóló megállapodás első változatát. Ez magyarul azt jelenti, hogy az a 109 oldalas tanulmány, amit a gazdasági minisztérium írt arról, hogyan kellene elkölteni a 2014-2020 között ide érkező kb. 6000 milliárd forintot, az tárgyalási alapnak jó lesz.
…
A kormány egyik sokat ismételt szövege, hogy 60 százalék megy majd gazdaságfejlesztésre, ez lesz végre a legfontosabb. Csakhogy a mostanra elbukott NFÜ-s vezetők magánbeszélgetéseken azt állították, hogy eddig meg 59 százalék ment erre.Nehéz itt statisztikákat felállítani, hiszen alig lehet eldönteni, hogy egy-egy pályázat pontosan miről szól, egyáltalán a gazdaságfejlesztést és az infrastruktúra építését például szét lehet-e választani, mondjuk az oktatást mikor lehet ide számolni.
Az jól látszik, hogy a kkv-knak szánt közvetlen támogatás, és a leginkább őket célzó munkahelyteremtési támogatás együtt kb. 30%-át fedné le a teljes keretnek.
Cséfalvay konkrét összegekre fordítva ilyen elosztásról beszélt kedden:
1200 milliárd forint: foglalkoztatás ösztönzés
1100 milliárd forint: kkv-k versenyképessége
900 milliárd forint: közlekedés
800 milliárd forint: energiahatékonyság
700 milliárd forint: K+F, innováció
Az, hogy a tervet nem az NFÜ-nél vagy a fejlesztési tárcánál, hanem az NGM-ben írják, szintén arra utal, hogy a mostani intézményrendszer az új kifizetéseknél alapvetően megváltozik majd.”
Forrás:
Ezentúl Lázár osztja a pénzt; 444.hu; 2013. július 11.
