Fékek az önkormányzati eladósodás ellen

„Több jogszabályi féket is létrehoztak a települések eladósodásának elkerülésére, de a TÖOSZ szerint mindig szükség lesz egy olyan alapra, melyből finanszírozni lehet a kiegészítő támogatásokat az önkormányzatoknak.

„Az állam megfelelő fékeket épített be az önkormányzati rendszerbe a további eladósodottság elkerülésére, a beszállítói tartozások felhalmozásának elkerülése végett viszont más könyvelési gyakorlatra lenne szükség” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő emlékeztetett, hogy a folyószámlahiteleket nem lehet áttolni a következő évre. A kötvénykibocsátásokat már csak kormányengedéllyel lehet megtenni, 10 millió forint felett csak akkor lehet adósságot keletkeztetni, ha ezt a kormány jóváhagyja.

A nemzetgazdasági tárca lapunkkal közölte: az önkormányzatok által vállalandó kezességeket is engedélyhez kötik. A hitelfelvételhez az önkormányzatnak helyi adókat kell bevezetnie, biztosítva a hitel visszafizetésének fedezetét. Idén már nem fogadhatnak el az önkormányzatok működési hiányt tartalmazó költségvetést, ami a településeket szigorúbb gazdálkodásra kötelezi.

Schmidt arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok kettős könyvvitelében még mindig pénzforgalmi szemléletet használnak. Így egy dokumentum csak akkor kerül be a könyvelésbe, ha azt kiegyenlítették. Ezért a TÖOSZ az Állami Számvevőszékkel régóta azt szorgalmazza, hogy az eredményszemléletű kettős könyvelésre térjenek át az önkormányzatok, mivel akkor tisztán lehet látni, mennyi kötelezettségük van még a szállítók felé. Az ilyen jellegű tartozások mértéke összesen mintegy 3 milliárd forint lehet még az önkormányzati szektorban. Jellemző tartozás például a közvilágítás, a karbantartás, a belterületi utak tisztán tartása, az étkezéshez való nyersanyagok költségeinek rendezése.

Schmidt szerint a települések feladatfinanszírozására való áttérésében még finomhangolásokra van szükség, főleg ott, ahol nincs jelentős adóbevétel. Ezért folyamatos kiegészítő támogatásokra lesz még szükség, mivel egyes önkormányzatok nehezen tudják fizetni például a központi orvosi ügyeletet, a szociális ellátásokat, vagy az óvodapedagógusok októbertől megemelt bérét. A korábbi önhikis rendszer helyett szerkezetátalakítási tartalékot hoztak létre az 1997 önkormányzatot és 10 kistérségi társulást érintő, összesen 690,3 milliárd forintos adósságkonszolidáció után. Erre az évre mintegy 50 milliárd forint a keret, de a TÖOSZ elnöke szerint ezt ki kell majd pótolni mintegy 60–70 milliárd forintra. Schmidt úgy vélte, hogy 10 milliárd forintra lecsökkenhet ez a keret 3-4 év múlva, de mindig szükség lesz rá. Ugyanis egy településről elköltözhet egy nagyobb vállalkozás és akkor nem tudják hirtelen kipótolni az adóbevételeket, így szükség lehet kormányzat pótlólagos támogatási segítségére…”

Forrás:
Fékek az önkormányzati eladósodás ellen; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. szeptember 26.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Fékek az önkormányzati eladósodás ellen

  1. Visszajelzés: Áttérés az eredményszemléletű számvitelre | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.