Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyar

Nem hallgat a közszféra a belső ellenőrökre

Szerző: 2013. október 1.No Comments

„Szélmalomharcot vívnak a belső ellenőrök, akiknek kötelességük ismertetni a szervezeteknél feltárt szabálytalanságokat, de a közszféra sokszor nem figyel rájuk. Ennek ellenére sok közszolga is tanul a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezeténél, ahol rendszeresen teltházas szemináriumokat tartanak. A BEMSZ feladataitól Szmetana György szakértő és Miskolczi Tamás, a szervezet titkára számolt be a Rádió Orient műsorában.

A Belső Ellenőrzés Nemzetközi Szervezetének az IIA-nak a hazai tagja a BEMSZ, mely 1994-ben alakult meg. Európai Szervezete pedig a CIA (az amerikai hírszerzési szolgálattal való névazonosság persze csak a véletlen műve – a szerk.).

Mindkettőnek tagjai vagyunk és tetemes tagdíjat is fizetünk- emelte ki a szervezet titkára. A BEMSZ az utóbbi 10 évben vált ismertebb szervezetté itthon, mellette pedig működik egy CIA-klub is, melynek célja, hogy a nemzetközi Certified Internal Auditor képesítéssel rendelkezők számára – ők a képesített ellenőrök – rendszeres szakmai találkozót biztosítson. A magyar szervezet közel 300 taggal rendelkezik, és eddig közel 700-an végeztek már náluk tanfolyamot a közszférából- mondta Miskolczi Tamás.

Szmetana György hozzáfűzte, bár a belső ellenőrök vizsgáztatását a NAV végzi, aki a BEMSZ nyolc kurzusából álló, meglehetősen nehéz tanfolyamát elvégzi, az képesítést is kap. A szakértő az adás kezdete előtt épp a szervezet által rendezett szemináriumról jött, ahol annyi volt az érdeklődő, hogy biztosan meg kell majd ismételni. Bár népszerű szakmáról van szó, komoly pszichikai kihívásokat is rejt: a belső ellenőrök sokszor magányos szélmalomharcot vívnak, mert bár ők elmondják, mi nem szabályos, a közszféra nem mindig hallgat rájuk.

Fontos a leendő ellenőrök valósághű képzése, problémakezelésük fejlesztése – ehhez megtörtént eseteket is ismertetni kell, de Miskolczi Tamás szerint az ilyesmit gyanakodva figyelik az intézmények, és többen nem szívesen engedik el dolgozóikat a szemináriumra sem, pedig a gyakorlatban is hasznosítható tudás átadása lenne a legfontosabb, és ezt az itt kapott képzések biztosítják.

A BEMSZ természetes partnere az Állami Számvevőszék, de nyáron még szorosabbra fűzték kapcsolatukat: együttműködnek a képzésben, és integrált munkacsoportokat hoztak létre, kifejezetten az államháztartás és az önkormányzatok részére. A szakma fejlődésével kapcsolatban Miskolczi emlékeztetett, 2003-ban – csatlakozásunk előtt – az Európai Unió hiányosnak tartotta a közszféra belső ellenőrzését. Az akkori Pénzügyminisztérium komolyan vette a jelzést és elindították, majd bővítették is az ellenőrök képzését, a gazdasági válság azonban e területen is visszaesést hozott; Miskolczi szavai szerint a képzésre és a belső ellenőrzésre fordítható keret is csökkent, pedig feladat bőven lenne. Bár sokak számára feleslegesnek tűnhet, a belső ellenőrzésbe mindig érdemes beruházni – fűzte az elhangzottakhoz Szmetana György.

A hivatás gyakorlásához elengedhetetlen a függetlenség és a szakmaiság, ez azonban mind a verseny-, mind a közszféra esetében kihívást jelenthet: a profitszektorból a jó fizetések csábítanak, a közszféra pedig nem mentes a politikai kérdésektől és a kivételezéstől. Ez a helyzet Miskolczi szerint 2004-ben még rosszabb volt, s megtörténhetett hogy a belső ellenőr egy helyi vezető meghosszabbított kezének számított. ‘Hogy kitől kér szabadságot az ellenőr, az munkajogi kérdés, hogy meddig van benn a munkahelyén, az szervezési kérdés, de az, hogy mit ír le – csupán szakmai függetlenség és lelkiismeret kérdése. Nem szabad hagyni, hogy befolyásoljanak minket, a belső ellenőr nem szolgálhatja ki a vezető igényét” – zárta a beszélgetést Szmetana György.”

Forrás:
Nem hallgat a közszféra a belső ellenőrökre; OrientPress; 2013. október 1.