Csepreghy: nem került pluszköltségbe az átszervezés

„Idén 2000 milliárd forint uniós forrás érkezik a 2007-2013 közötti költségvetési időszak keretösszegéből. A következő hétéves ciklusra közben teljesen átalakul a fejlesztéspolitikai rendszer, többek között az állam ingyenes pályázatírói szolgáltatást indít el. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára szerint a rendszer bevezetése nem jelentett pluszköltséget.

Gyökeresen átalakul a fejlesztéspolitika, megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, állami kézbe kerül a projektírás, ám az előző hét éves fejlesztési ciklus még nem teljesen zárult le. A 2007-2013-as pénzügyi időszak 2015 végén zárulhat, a rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos keretösszeg nagy részét lekötöttük. Ebből eddig 5100 milliárd forintot fizettek ki, ami azt mutatja, hogy képesek lehetünk a teljes keretösszeget lehívni – vezette fel a témát Csepreghy Nándor. Hozzátette, a következő ciklusban várhatóan több százmilliárddal kevesebbet kell majd befizetnie Magyarországnak a közös EU-kasszába: a korábbi 2000 milliárd helyett 1500 milliárd körüli összeget.

2012 előtti mulasztást pótol az átláthatósági lista
Az uniós támogatást elnyert 46 ezer cégről és civil szervezetről átláthatósági lista készül. A helyettes államtitkár szerint erre azért van szükség, mert 2012 előtt nem volt olyan szabály Magyarországon, ami tiltotta volna átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cég vagy civil szervezet közpénzhez jutását. Akik 2012. január 1. óta kaptak támogatást megfelelnek az átláthatósági követelményeknek, ám a kormány szeretne teljesen tiszta képet teremteni arról is, korábban kik jutottak EU-s pénzhez, milyen célra használták fel ezeket, és az ebből fakadó jövedelmek után külföldön adóztak-e. „A szankciók nem vonatkoznak a 2012 előtti szerződésekre, de jogos választói elvárás, hogy lássuk, kik jutottak ezekhez a pénzekhez” – véli Csepreghy.

A fejlesztéspolitikai rendszer átalakításának időszerűségét Csepreghy azzal indokolta, hogy 2010-ben a hétéves ciklus közepén voltak, több száz milliárdos kiesést jelentett volna a megszüntetése. A mostani átállás aktualitását az adja, hogy 2014 januárjától indul az új periódus. Az új rendszer kettős irányításban működik majd, a minisztériumok illetékessége az általuk felügyelt területeken kiírni a pályázatokat, a Miniszterelnökség pedig a koordinációt, a makrogazdasági szempontot viszi bele. „Attól függ a rendszer indulása, hogy mikor kapcsolja fel Brüsszel az őrlámpát, mikor akkreditálja az operatív programokat” – számol be a helyettes államtitkár. Ez nyárra várható.

Ki dönt a pályázat sorsáról?
„Ha a fejlesztési forrásokat nem úgy porlasztjuk el, ahogy az előző hét évben, akkor van esély arra, hogy Magyarország 2020-ig a térség meghatározó gazdasági erejévé váljon” – véli Csepreghy. A támogatási arány 20-tól akár 70 százalékig is elmehet. A Miniszterelnökségnek vétójoga van a kiírást illetően, a beérkezett pályázatok kiértékelését egy közreműködő szervezet végzi, az Irányító Hatóság vezetője – aki helyettes államtitkár az adott minisztériumban – pedig dönt a felterjesztés alapján. A Miniszterelnökség az elfogadott tenderek monitorozási folyamatát is végzi, ezért akár projektszinten is képes azt figyelni, és eldönteni, látja-e szükségét beavatkozásnak.

Nincsenek szubjektív szempontok
Ha normatív feltételeknek megfelel a pályázó, minden szubjektív feltételtől mentesen automatikusan megkapja a támogatást. Az új ciklusban nem külső piaci értékelők, hanem közalkalmazottak vesznek részt az értékelésben, akikkel szemben teljesen más elvárásokat tud teremteni a kormány. Ezentúl pedig megszűnik a papíralapú ügyintézés, a rendszer hívja le az adatokat az összekapcsolt adatbázisokból. „A pályázati kiírások nem egy Háború és béke nagyságú kötetből állnak majd, hanem Örkény egypercesekből” – illusztrálja Csepreghy, aki szerint ezzel nullára csökken az adminisztrációs hibák miatt elutasított pályázatok aránya.

A pályázatírásnál igénybe lehet venni az ingyenes állami szolgáltatást, amivel a vállalkozások sokat spórolhatnak, hiszen eddig a külső pályázatírók a fejlesztésekre szánt pénzekből 5-15 százalékot vittek el. Csepreghy Nándor szerint attól függetlenül, hogy megvásárolták az EMIR-rendszer működtető céget, az átalakítás nem került plusz költségbe, csupán egy jogi aktusról volt szó.A pályázatírást pedig a már eddig is működő Széchenyi programiroda hálózat végzi majd. Azt viszont csak a programok elindulása után lehet majd tudni, hogy az irodák hol és milyen időpontokban várják a pályázókat.

Minden közcélú projekt nyer
A rendszer utófinanszírozásban működik a jövőben is, ennek kiküszöbölésére előfinanszírozási hitelkonstrukciók szükségesek, ezért olyan körülményeket kell teremteni, ahol a piaci szereplőknek érdekévé válik az előfinanszírozás támogatása. A közintézményeknek a jövőben nem kell pályázniuk. Felesleges rendszer volt, véli Csepreghy, mivel a közcélú projektek mindegyikét meg kell valósítani. Ezért 2014 és 2020 között közcél megvalósítása esetén normatív alapon lehet hozzájutni a forrásokhoz. „Ha az átláthatóságot bizonyítani tudjuk, az EU sem várja el a versenyeztetést” – magyarázza a helyettes államtitkár…”

Forrás:
Csepreghy: nem került pluszköltségbe az átszervezés; OrientPress; 2014. január 30.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.