„2014 áprilisáig 46 új típusú kormányablakot adnak át az országban. A korábbi 150 helyett több mint 250 ügytípust integráló ügyintézési pontok fizikai megjelenésükben és tartalmukban is egyformák és akadálymentesítettek lesznek. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár elmondta, körülbelül 350 hivatal kialakítását tervezik hosszú távon a rendelkezésre álló forrásokból.
A második generációs, új típusú kormányablakok külső megjelenésükben hasonlóak a korábbi ügyintézési pontokhoz, azonban funkciójuk sokkal szélesebb körű. A korábbi 150 helyett több mint 250 ügytípust integrálnak. Ezt a számot azonban 2500-ra kívánják bővíteni, ezért az ügyek ellátásához 2014. március 31-ig háttértudásbázis épül ki – hangsúlyozta a Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória. A 2500 kidolgozott ügykört tartalmazó tudástárban folyamatosan frissül a tartalom. A tudásbázisnak köszönhetően az ügyfelek különböző élethelyzetek (például születés, házasság, okmányok elvesztése, munkavállalás) köré csoportosítva intézhetik ügyeiket.
2014. március végéig 46 kormányablakot adnak át a fővárosban és a megyékben. A területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár elmondta, a többségében uniós és hazai források összesen közel 350 kormányablak kialakítására elegendőek. A kormányablak helyszínek kiválasztásánál elsősorban az önkormányzati vagy állami épületeket preferálták, ahol viszont a bővítésre nincs lehetőség, ott bevásárlóközpontokban és pályaudvarokon alakítanak ki ügyintézési pontokat. Zöld-Nagy Viktória hangsúlyozta, az ügyintézési pontok átadása sok pozitív tapasztalattal bír. „Látszik, hogy a helyi közösségek számára fontos a kérdés, nagy a helyi érdeklődés.”
Zöld-Nagy emlékeztetett, a kormányablakok kialakítása a település infrastruktúrájától, valamint a korábbi ügyintézési helyszínek meglététől függ, a rendszer kiépítése pedig a korábbi okmányirodák bázisán történik. Hozzátette, a járási struktúra kiépítése során már figyelembe vették a közlekedési feltételeket – ezt kívánják most is szem előtt tartani. Ahol szükséges volt, sűrítették a menetrendeket, hogy könnyebben el lehessen jutni egy-egy hivatalba. Ennek érdekében mára már kialakult az a mechanizmus, hogy a menetrendek módosításakor a tömegközlekedési vállalatok a kormánymegbízottakkal, járási hivatalvezetőkkel is egyeztetnek.
A kormányablakok egységességének fontos eleme az akadálymenetesítés, ezért külön uniós pályázat keretében gondoskodnak a komplex akadálymentesítésről. „A hivatalok fizikai megjelenésükben és tartalmukban is egyformák. Az ügyek nagy része országos illetékességgel ellátott feladat” – Zöld-Nagy kiemelte, a különböző projektek összehangolásához erős helyi és központi szintű koordináció kellett. A kormányablakok kialakítása egyes elemeinek összehangolása mellett – mint pl. a fizikai kialakítás, képzés, szabályozás, informatikai fejlesztések – többféle uniós projektet is egyszerre, egymásra figyelemmel kellett végrehajtani.
A közigazgatás korszerűsítésének eredményeként az okmányirodai ügyekkel együtt éves szinten kb. 13 millió ügykör került át az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz. Bizonyos feladatokat – főként szociális területen – azonban még közösen látnak el, ezért a járási hivatal és a jegyzők között napi szintű az együttműködés.
A Rádió Orient műsorában a helyettes államtitkár tisztázta: a kormányablakok integrált ügyfélszolgálati pontok, ahol befogadják és továbbítják az állampolgárok kérelmeit az eljáró intézményekhez, vagyis a fővárosi, megyei kormányhivatalhoz, azok járási hivatalainak vagy azok szakigazgatási szerveihez. A járásszékhelyi hivatalok mellett egyes városokban pedig működnek kirendeltségek szűkebb hatáskörrel. A legkisebb településeken ezzel szemben települési ügysegédek végzik munkájukat. ”
Forrás:
Akadálymentesített lesz minden kormányablak; OrientPress; 2014. február 17.
