Hogyan költsünk el 600 milliárd forintot?

„Az EU következő, 2020-ig tartó költségvetési ciklusában Magyarországnak mintegy 4500 milliárd forintos uniós forrás jut. Ebből legalább 600 milliárdot kaphat az IKT szektor. Hogyan lehetne elkölteni ezt a pénzt úgy, hogy abból a szektor a legtöbbet profitáljon? Erről kérdeztük Laufer Tamást, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökét.

A szakmai szervezet első embere bevezetésként emlékeztetett rá, hogy a hazai infokommunikációs ágazat a magyar gazdaság legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata: közel 3 ezer milliárd forint nettó árbevétel mellett mintegy 300 milliárd forint adót fizet a magyar költségvetésbe. És ebben még nincs is benne az elektronikai gyártás, ami további 4 ezer milliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez – hangsúlyozta Laufer. Az IKT szektor mögött 20 ezer vállalkozás áll, amely mintegy 80 ezer embernek ad munkát, az elektronikai eszközök összeszerelésében pedig további 70 ezren dolgoznak, így az ágazatok együttvéve a mezőgazdaság után a második legnagyobb foglalkoztatónak számítanak.

(Tegyük hozzá, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai az IVSZ régóta hangoztatott számainál is impozánsabb képet mutat az iparág súlyáról. Az eltérés persze módszertani különbségekből is adódhat, például hogy a szervezet és a KSH más és más tevékenységű vállalkozásokat vesz figyelembe. A KSH több mint 52 ezer regisztrált vállalkozást tartott nyilván tavaly novemberben az “információ, kommunikáció” kategóriában. A foglalkoztatottság tekintetében is más adatokat mutatnak a KSH-táblázatok: a “Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” csoportba tartozó vállalkozások több mint 76 ezer főt foglalkoztattak a tavalyi harmadik negyedévben, míg az “Információ, kommunikáció” ágazat 113 ezer főt foglalkoztatott – A szerk.)

Kitörési pont a szoftver- és szolgáltatásexport
Az újabb uniós ciklus pénzeinek nyomon követéséhez újabb rövidítéseket kell megtanulnunk, ezek egyike a GINOP, vagyis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. “A teljes uniós kereten belül az IKT források helye még nem végleges, de a GINOP-on belül nagy valószínűséggel önálló tételként szerepel egy hozzávetőlegesen 250 milliárd forintos kerettel. Az összeget a versenyképesség növelésére, a digitális Magyarország programra, valamint a szélessávú fejlesztésre kell fordítani” – mondja Laufer Tamás. További 50 milliárd forint szerepel az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) Jó állam prioritásában. Jobbára ebből valósulnak meg a kormányzati informatikai fejlesztések. Ezeken felül legalább további 300 milliárd forinthoz juthat az iparág az innovációs, közlekedési vagy energetikai projektek révén.

“Az előző hét év tapasztalataiból sokat tanultunk, megvan az esély, hogy megfelelő stratégia mentén, kellő előkészítés mellett, már a ciklus elejétől tudatosan költsük el az IKT-ra fordítható uniós támogatást” – tette hozzá.

Laufer valódi kitörési pontnak a szoftver- és szolgáltatásexportot tartja, mert annak 90 százaléka tisztán hozzáadott érték, és amúgy a teljes hazai export hozzáadott értékének mintegy 9 százalékát képviseli. Az iparág 200 legnagyobb exportálójának tételes adatszolgáltatása alapján 2012-ben az éves szoftver- és szolgáltatáskivitel értéke meghaladta a 240 milliárd forintot. “Emögött tízezer ember munkája van, ami azt jelenti, hogy egy ember évi 24 millió forintot produkál, ami szép teljesítmény” – emeli ki. Ebben vannak nagy multik, de vannak benne sikeres kkv-k is, mint például az IND vagy az XAPT.

Adókedvezmények és a kereskedelmi diplomácia
A kivitel nagysága 2020-ra akár meg is duplázható – idézte fel az elnök a szervezet egy szintén régebben megfogalmazott célját. Ennek elérésében – a versenyképesség növelése révén is – fontos szerepet játszhatnak az uniós pénzek. A versenyképességet azonban másképp kell ösztönözni a nemzetközi nagyvállalatok és másképp a kkv-knál: “az előbbiek a munkahelyteremtéshez nyújtott támogatást preferálják. Ezzel lehetünk mi versenyképesebbek az ő szemükben. Nekünk meg az jelenti majd a versenyképesség növelését, hogy az idetelepülő cégek fejlesztő központokat is létrehoznak és támogatják például az egyetemi képzést. A nemzetközi vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítése, illetve új központok létrehozása munkahelyek tízezreit teremtheti meg, és esélyt adhat az országnak, hogy az informatika és elektronika konvergenciájából fakadó szenzor és beágyazott technológiák általi piacbővülésből kivegye a részét.”

“A kkv-knak viszont más kell, ők inkább a különféle adókedvezményekre vevők. Ha a társasági adóból most le lehet írni a sport és a kultúra támogatását, miért nem lehet leírni az oktatásét? Vagy vegyük az innovációs járulékot,korábban lehetett róla dönteni, hová menjen a pénz, most minden megy a közös alapba. A munkavállalói járulékot is lehetett korábban saját képzésre fordítani” – sorolja az elnök, aki szerint amúgy van kormányzati oldalon nyitottság erre.

Az exportképes hazai kkv-k támogatásának másik formája a kereskedelmi diplomácián, kereskedőházakon keresztül valósulhat meg. Ezek a vállalkozások külpiaci terjeszkedését segítenék elő, bár az eddig létrehozott szervezetek egyelőre inkább a keleti irányokat preferálják. Bár Laufer ebben is lát fantáziát, mert van ott is piac, ám szerinte tudomásul kell venni, hogy ebben a pillanatban az IKT fő piacai még a fejlett világban találhatók.

A szoftver- és szolgáltatásexportban fontos szerepet tölthetnek be a kezdő vállalkozások. Magyarországot is elérte a startup-láz, kezd kialakulni hozzá a megfelelő ökoszisztéma. Ennek Európában sincsenek nagy hagyományai, így Budapest együtt tanul Párizzsal, Londonnal, a kormányzati cél – 2020-ra Budapest legyen a régió startup fővárosa – ambiciózus, de szerinte elérhető.

Képzés: ha másképp nem megy, jöjjenek a bölcsészek
“Minden nagyon szép és minden nagyon jó lehetne, de ehhez még az oktatás nehézségein is úrrá kellene lennünk” – említ egy szintén régóta meglévő problémát az IVSZ elnöke. A jelenlegi rendszerből viszont kevés azonnal hadra fogható szakember jön ki, így folyamatos a hiány jó programozókból, fejlesztőkből, mérnökökből. Európában jelenleg 800 ezer betöltetlen informatikai munkahely van, és ez a szám 2015-re egymillióra nő; eközben Magyarországon 2012-ben összesen 2500 informatikus szerzett diplomát, az ágazatban pedig megindult a csendes elvándorlás. A Magyarországon működő multik a helyzetet úgy oldják meg, hogy ahol lehet, átképzik a legalább a jó nyelvismerettel rendelkező bölcsészeket.

A szakmára való felkészítést – véli Laufer – már az alapfokú oktatásban el kellene kezdeni. Ott, ahol jelenleg alacsonyan motiváltak a pedagógusok, és ne fizetik meg a túlórát. Az ügyes informatikatanárok piacképesek a versenyszférában is, az ő megtartásuk, illetve a fiatalok informatikatanári pályára vonzása talán a legfontosabb elem, amire majd később lehet építkezni. A hazai ágazat szempontjából fontosnak tartja a kormányzati IKT projekteket is, amelyek igazából 2013 óta vettek nagyobb lendületet, és amelyek jobb előkészítéssel nem okoztak volna olyan fiaskókat, mint ami az e-útdíj és a pénztárgépek körül kialakult. “Az e-útdíj, ha döcögve is, de végül beindult, működik. A pénztárgépeknél főleg azt sajnálom, hogy kevés hazai hozzáadott érték került a rendszerbe.Jobb lett volna három évvel ezelőtt meghirdetni, kiválasztani három-négy hazai céget, amelyek kaptak volna másfél-két évet arra, hogy kifejlesszék, leteszteljék és utána egy év alatt bevezessék a rendszert, amit később a környező országoknak is tovább lehetett volna adni” – zárta a beszélgetést Laufer Tamás.”

Forrás:
Hogyan költsünk el 600 milliárd forintot?; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2014.02.13.

A bejegyzés kategóriája: energia, informatika
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.