jogközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Reding mögé állt az EP az új adatvédelmi jogszabály vitájában

Szerző: 2014. március 13.március 16th, 2014No Comments

„Elsöprő többség támogatta az adatvédelmi csomagról született EP-jelentést a szerdai plenáris szavazáson. A voksolás demonstratív kiállás Viviane Reding igazságügyi biztos jogszabály-tervezete mellett, amely kapcsán számos képviselő hevesen bírálta a tagországokat a tanácsi álláspont késlekedéséért. Az egyik jelentéstevő a megerősített együttműködés lehetőségét is felvetette.

A képviselők két jogszabály-tervezet kapcsán megfogalmazott EP-álláspontról szavaztak. Az egyik egy általános rendelet, amely az uniós személyesadat-kezelés nagy részét lefedi, a másik egy irányelv, amely a bűncselekmények megelőzése, felderítése és a bűnüldözés, illetve a büntetés-végrehajtás során kezelt adatokkal foglalkozik. Az előbbi esetében 621 képviselő voksolt támogatóan a jelentésre, (tíz ellenszavazat és 22 tartózkodás mellett). A második jelentés már jobban megosztotta a Házat: 371 egyetértő szavazatot kapott, 276 ellenvokssal és 30 tartózkodással szemben.

Tekintettel a több száz módosító indítványra, a végleges konszolidált teljes szöveg csak a későbbiekben válik ismertté, de EP közlésből a lényegi pontok már a szavazás után ismertté váltak.

Eszerint a leendő új jogszabályok az EP olvasatában nagyobb beleszólást engednének az adatalanyoknak a róluk szóló információk digitális kezelését illetően, miközben az európai bizottsági javaslatot nagyságrendekkel meghaladó büntetési szintet javasol a szabályszegő vállalatokkal szemben. Ha egy vállalat (például egy keresőcég, egy közösségi oldal vagy felhőszolgáltató) egy uniós polgár bármilyen személyes adatát harmadik országnak szeretné átadni, akkor továbbítás előtt ehhez engedélyt kell kérnie a tagállam nemzeti adatvédelmi hatóságától, és értesítenie kell az érintett személyt is erről.

A szabályokat megszegő vállalatok az éves globális forgalmuk öt százalékára rúgó, de legalább 100 millió eurós bírságra számíthatnak. A Bizottság eredetileg egymillió euróig terjedő, vagy az éves globális forgalom két százalékát kitevő bírságot javasolt.

Az új szabályok biztosítják többek között a személyes adatok törlésének jogát és keretek közé szorítják a profilalkotást, a vállalatoknak pedig egyértelműen és közérthetően kell megfogalmazniuk, milyen módon garantálják a felhasználók magánéletének tiszteletben tartását. Bármely személyes adatot kezelő szolgáltatónak ehhez előzetesen meg kell szereznie az adattulajdonos megfelelő tájékoztatás után adott, önkéntes és konkrét beleegyezését.

A szavazást megelőző keddi plenáris vitában a korábbról már ismert képviselői álláspontok némelyike erős érzelmi felhanggal szólalt újra meg. Sophie in t’Veld holland liberális képviselő „szégyenteljes dolognak” minősítette, hogy a tanácsi oldalon még mindig helyben topog a vita a kérdésről, és úgy vélte, jó, ha legalább az Európai Parlament megmutatja a választóknak, hogy valaki törődik az ő jogaikkal is.

Az általános rendeletről szóló jelentés szerzője, Jan Philipp Albrecht, német zöld párti képviselő „tanácsi felelőtlenségnek” minősítette a késlekedést a tagországok oldalán. Mint fogalmazott: „Ha két év tárgyalás után még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek nem akarnak erről jogszabályt elfogadni, akkor a többségnek nélkülük kell továbblépnie” – nyilvánvaló utalással a megerősített együttműködés esetleges bevetésére.

Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy az 1995-ös adatvédelmi irányelv korszerűsítésére szánt új jogszabály-tervezet valójában a tagországoknak nem egy kisebbsége, hanem több ponton is inkább többsége ellenállásába ütközött eddig. Erről jegyezte meg Navracsics Tibor igazságügyi miniszter az EU igazságügyi tanács múlt heti vitája után, hogy a résztvevők körében csak akörül volt konszenzus, hogy „itt most semmiről sem tudunk még megállapodni”. Tanácsi szinten éppen ezért mindmáig sem általános, sem részleges közös álláspontot nem sikerült eddig kialakítani, és Navracsics a keddi találkozó után is „egyelőre a jövő ködébe veszőnek” minősítette a jogszabálytervezet körüli viták lehetséges alakulását.

A dosszié ismerői szerint Reding sok tekintetben kezdettől fogva Európai Parlamentnek tetszővé igyekezte a csomagot formálni. Tipikus példája ennek, hogy az általános jogszabály-tervezet rendelettel, nem pedig irányelvvel számol. Ennek kapcsán brüsszeli bennfentesek tudni vélik, hogy a bizottsági szakapparátus eredetileg hajlott volna az irányelves formára, hasonlatosan a 95-ös jogszabályhoz. A biztos asszony úgymond azért mozdult el a rendelet irányába, mert az Európai Parlamentben – ahol komolyan tartanak a közös elvárások huszonnyolc féle értelmezésének lehetséges torzító hatásaitól – egyértelműen a „rendeletpártiak” vannak többségben.

A luxembourgi biztos asszony számítása annyiból bejött, hogy EP oldalon láthatóan a nagy többség valóban üdvözölte adott formájában a tervezetet (jóllehet, a részleteket illetően kezdetben több ezer módosító javaslat is napvilágot látott). Sokatmondó, hogy Martin Schulz, az EP házelnöke (német, szociáldemokrata) is fontosnak érezte, hogy külön nyilatkozatban üdvözölje a parlamenti állásfoglalást adatvédelmi ügyben. Schulz ebben hangsúlyozza, hogy e tekintetben “erősíteni kell az állampolgárok jogait”.

A jelek szerint a tagállamok körében ez éppen fordítva van: a többség vonakodik elfogadni a rendeleti formát, mivel attól tartanak, hogy ez 28 ország között csak nagyon súlyos, és alapvetően “lefelé nivelláló” kompromisszumok árán lehetséges, ami tehát végeredményben a már meglévő nemzeti előírások felvizezését eredményezheti. Ez utóbbi érvet múlt kedden Navracsics is megismételte, hangoztatva, hogy Magyarország nem kíván engedni maga szintű adatvédelmi rendszerében, márpedig egy esetleges rendeleti forma éppen egy ilyen irányt vetítene előre. Az is kitűnt, hogy pillanatnyilag a tagországok közül leginkább Lengyelország támogatná csak a rendeleti megoldást, meg persze az ötletgazda Európai Bizottság.

Reding eredetileg abban bízott, hogy ha a márciusi igazságügyi EU-tanácsülésen részleges egyetértés alakul ki a tagországok között a csomag néhány eleméről, majd pedig a júniusi miniszterin (tehát már az európai választások után) véglegesítenék a tagállamok „általános megközelítését” a csomag egészéről, akkor júliusban az olasz EU-elnökség már ez alapján kezdhetné az egyeztetést a Parlamenttel. Utat nyitva az előtt, hogy lehetőleg még az év végéig lezárják az egészet.

Mivel tagállami részről ez a remélt menetrend egyelőre nem valósult meg – a március 4-i tanácsülésen nem született részleges egyetértés, és jelek szerint több, mint kétséges a júniusi általános egyetértés is -, így az EP első olvasatban csupán egy majdani parlamenti tárgyalási mandátumhoz szolgáló induló álláspontot tudott most elfogadni. Ennek célja, hogy a ciklus munkáját összefoglalva azt átadhassák a következő Parlamentnek. A májusban megválasztott képviselők így a jelenlegi ház által elvégzett munkára építve haladhatnak majd tovább.

Reding számára kezdettől fogva fontos projektnek számított a jogszabály-tervezet, sokak szerint eredetileg ezt szánta öt éves biztosi működése kiemelkedő “hagyatékának”. Megbízatása alatt erre most már aligha lesz esély, cserébe a túlnyomó EP-egyetértést még mindig kommentálhatta úgy, hogy az az európai bizottsági javaslat “erőteljes támogatása”. “Az Európai Parlament üzenete egyértelmű: a reform szükséges és visszafordíthatatlan. Európai közvetlenül választott parlamentje meghallotta az európai állampolgárok és az európai vállalkozások” igényeit – vélte szerdai nyilatkozatában az EU igazságügyi biztosa.

Azt már csak megfigyelők teszik hozzá, hogy mindez önmagában még nem feltétlen fogja meghatni az ugyancsak közvetlenül választott tagállami kormányokat saját álláspontjait formálásában.”

Forrás:
Reding mögé állt az EP az új adatvédelmi jogszabály vitájában; Bruxinfo; 2014. március 12.