A Bizottság legújabb tanulmánya bemutatja Európa vezető információs és kommunikációs technológiai központjait

„Hogy mitől lesz egy város vagy egy térség az információs és kommunikációs technológia fellegvára? A válasz Münchenben, Londonban, Párizsban vagy akár az olyan kisebb városokban keresendő, mint Darmstadt, melyek mind helyet kaptak az ikt-kiválósági központok új európai uniós atlaszában. Ez az atlasz bemutatja, hogy hol ideálisak a feltételek a digitális technológiák számára, és a sikerhez hozzájáruló egyes tényezők szerepét is megvizsgálja.

Európa ikt-tevékenysége 12 ország összesen 34 régiójában összpontosul (lásd a mellékletet). E régiók sikere többek között a kitűnő felsőoktatási intézményeknek és a finanszírozási lehetőségek, pl. a kockázati tőke elérhetőségének köszönhető.

Neelie Kroes (@NeelieKroesEU), az Európai Bizottság alelnöke szerint: „A digitális világban elért sikerekhez egyformán szükség van a beruházási hajlandóságra, az innovációval szembeni nyitottságra és a tervezésre. Ahhoz, hogy Európa a technológia terén globális vezető szerephez jusson, széles körben el kell terjesztenie ezeket az értékeket.”

Rangsor az egyes kategóriákon belül
A számítástechnikai végzettségű friss diplomások száma: a vezető 10 régióból 8 az Egyesült Királyságban található.
Kutatás és szabadalmi bejelentések: Németország vezeti a listát.
A foglalkoztatás növekedése: A leggyorsabban Lisszabon (Portugália) és Rzeszowski (Lengyelország) növekednek.
Kockázati tőke: München, Párizs és London vonzzák be a legtöbb ilyen jellegű forrást.

A siker nem csak a nagyoké!
A tanulmány kiemeli a kisebb régiók jelentőségét is. Darmstadt például csak 150 ezer lakost számlál, de kutatási és innovációs teljesítményének, valamint aktív üzleti életének köszönhetően az ikt-kiválóság tízes sikerlistáján a hetedik helyet foglalja el. A jól teljesítő kisméretű régiók további példái Leuven, Karlsruhe vagy Cambridge.

A digitális siker titka
Egy régió információs és kommunikációs technológiák terén elért sikerei egyrészt a kutatási és fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódnak, másrészt azzal függenek össze, hogy az adott régió alkalmas-e a tudás (innováció) piaci hasznosítására és a kapcsolódó intenzív üzleti tevékenység kialakítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az információs és kommunikációs technológiák terén vezető régiók:

  • nagy múltra visszatekintő iparvidékek,
  • minőségi oktatási intézményeknek és egyéb, az innováció szempontjából meghatározó szereplőknek adnak otthont,
  • hosszú távú kutatási és innovációs stratégiát alakítottak ki,
  • történelmük során kedvező lehetőségekkel élhettek (pl. fővárosok, vagy azok voltak),
  • előszeretettel tömörülnek klaszterekbe (a 34 kiválósági központ fele egymással szomszédos régió).

Ez utóbbi szerte a világon megfigyelhető: a Szilícium-völgyben (USA), az indiai Bengaluruban vagy a kínai Csangcsou városában egyaránt.

Háttér-információk
A jelentés Európa ipari és technológiai téren betöltött vezető szerepét megerősíteni hivatott uniós stratégiára is kitér. A feltárt ismereteket és az atlaszt a jövőben az uniós jogalkotók az innovációt ösztönző politikák kialakítása során is fel fogják használni. Az eredményeket az EURIPIDIS projektben is hasznosítani fogják, amely az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos innováció érdekében jött létre, és a legjobb kutatási elképzelések kereskedelmi hasznosítását kívánja elősegíteni. Mindemellett a Közös Kutatóközpont (JRC) az ikt-tevékenységek technológiai diverzitását és fejlődési pályáját is elemezni kívánja annak feltárása érdekében, hogy az egyes helyszínek miként egészíthetik ki egymást.

Az európai ikt-kiválósági központok az EU-n belül egy-egy olyan földrajzi területet alkotnak, amely az ikt, a kutatás-fejlesztés és az innováció terén kimagasló eredményeket mutat fel, és ahol a globális nemzetközi hálózatokban folytatott tevékenységek is meghatározók.

A jelentés valamennyi uniós régió (azaz 1303 NUTS3 szintű régió) ikt-tevékenységeit górcső alá vette, és az osztályzatokat a régiók mérete szerint súlyozta. A régiók 14%-a több mint 20 pontot ért el. Az első 34 régió eredménye 41 és 100 pont között volt.

A jelentés három elemet vizsgált (az ikt-ágazatban folyó üzleti tevékenységet, K+F-t és innovációt) intenzitásuk (üzleti forgalom, a forgalom növekedése, a foglalkoztatottak száma), nemzetközi tevékenységeik (nemzetközi partnerek/kutatóközpontok/egyetemek száma) és hálózatépítő képességük alapján (azaz milyen szerepet töltenek be az egyes régiók a hálózatokban: melyek a csomópontok, ahonnan közvetlen kapcsolatok vezetnek számos partnerhez, és hol ágaznak szét kevésbé az összeköttetések).

A megállapítások az ikt-tevékenységeket értékelő 42 paramétert egybefoglaló összetett mutatón nyugszanak. E paraméterek kidolgozása és a mérések során számos adatforrást és adatbázist figyelembe vettek: egyetemi rangsorokat, idézettségi mutatókat, az európai kutatási projektekkel kapcsolatos együttműködések adatait, az egyes régiókban jelen lévő vezető globális K+F-beruházási cégek számát az ikt-ágazatban, a kockázatitőke-finanszírozást, valamint az egyes vállalatok foglalkoztatással és üzleti forgalommal kapcsolatos adatait.

Az európai ikt-kiválósági központok projektjét (EIPE) a Közös Kutatóközpont és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG Connect) gondozza.

Hasznos linkek
Jelentés az európai ikt-kiválósági központokról…”

Forrás:
A Bizottság legújabb tanulmánya bemutatja Európa vezető információs és kommunikációs technológiai központjait; Európai Bizottság; IP/14/435, 2014. április 14.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.