Bitpénzháború: a Buxa után itt a Barion

„A héten megírtuk, hogy megindult a Buxa zárt körű tesztelése; az elektronikus fizetési rendszer mobilokra érhető el, és a Google Wallethez vagy a Paypasshez hasonló elven működik. A felhasználó letöltheti az alkalmazást az okostelefonjára, létrehoz egy felhasználói fiókot – a telefonszámát használva személyi azonosítónak –, és már csak pénzt kell rá utalni bankszámláról vagy bankfiókból, készpénzzel. És fizethetünk vele az (egyelőre csekély számú) Buxa-elfogadóhelyen.

Hasonló elven működik a Sensenet fejlesztése, a Barion is, csak ez többféle személyi azonosítót is elfogad; nem kell hozzá személyi igazolvány vagy telefonszám, elég egy emailcím és egy jelszó is. A készpénzátutalás 1000 forintig ingyenes, de ha cégnek vagy nonprofit szervezetnek utalunk, felszámítanak egy 50 forintos tranzakciós díjat a fogadó félnek. Magánszemélyek között minden ingyenes.

Bíró Tamás, a Bariont fejlesztő Sensenet társalapítója elmondta, hogy a Barion – műszakilag és jogilag is – a szerver alapú e-fizetőeszközök közé tartozik. A fizetési rendszer működtetéséhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, mivel csak ők rendelkeznek pénzkibocsátási joggal; fizetési rendszert nem lehet üzemeltetni az ő engedélyük nélkül.

A Barion platformfüggetlen alkalmazás: okostelefonról éppúgy használható, mint tabletről vagy asztali számítógépről. (Az androidos verziót rövidesen élesítik.) Nyomokban hasonlít a Paypalhez, az Ebay által fölvásárolt pénzküldő szolgáltatáshoz; webes és mobilos fizetésre egyaránt használhatók; mindkét szolgáltatás használható köztes pénzkezelő szolgáltatásként a bank és az utalás címzettje között (payment gateway); és ha kell, mindkettő lehet anonim.

Csak az MNB engedélyével lehet
A Barion előnyben van a tesztüzemben működő Buxához képest. Fajszi Bulcsú, a Buxa egyik alapítója elmondta, hogy bár az MNB engedélyével és jóváhagyásával tesztelhetik a szolgáltatást, az elfogadóhelyek száma egyelőre korlátozott, és a szolgáltatás korlátok nélküli működéséhez további hatósági engedélyekre lesz szükség.

Bíró elmondta, hogy egy ilyen szolgáltatás működtetéséhez a Magyar Nemzeti Bank százmillió forintos tőkét követel meg, és csak azután adja meg az engedélyt – nekik két évig kellett várniuk rá, mire megkapták.

Mivel a szolgáltatás fejlesztését a SenseNet finanszírozta – akik nagy léptékű webes fejlesztésekkel foglalkoznak –, a Barionnak megvolt a stabil pénzügyi háttere, és nyertek egy uniós pályázatot is a projekt támogatására. A Barion fejlesztői már Brüsszelben is lobbiztak, hogy a szolgáltatás indításához szükséges tőke alacsonyabb legyen. Ilyet ugyanis alapvetően csak bankok kínálhatnának, akiknek kétmilliárdos alaptőke kell. A kis cégeknek ezért nem éri meg szerver alapú e-fizetőeszközökkel foglalkozni, a bankok meg nem elég rugalmasak egy ilyen rendszer bevezetéséhez.

Az efféle mobilos és webes fizetési rendszerek tehát hasonlóan működnek, mint a bankok, csak nem adhatnak hitelt, és nem számíthatnak föl kamatot. A felhasználók pénzét ugyanakkor már egy bank biztosítja; a Barion a CIB Bankkal együtt működteti a szolgáltatást. Bíró szerint ők voltak elég rugalmasak ahhoz, hogy létrehozhassanak náluk egy speciális letéti számlát, ahol a felhasználók pénzét tárolják. Vagyis ha a SenseNet csődbe megy, a Barion-felhasználók pénze akkor is biztonságban lesz.”

Forrás:
Bitpénzháború: a Buxa után itt a Barion; Index.hu; 2014. május 22.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Bitpénzháború: a Buxa után itt a Barion

  1. Visszajelzés: Anonim mobilos fizetés, akár a telefon érintése nélkül | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.