gazdaságközigazgatás: magyartávközlés

Vezetőváltás jöhet több állami cégnél

Szerző: 2014. július 3.No Comments

„Már a jövő héten döntés születhet egyes állami cégvezetők leváltásáról – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a lapunknak adott interjúban. A tárcavezető szerint a következő rezsicsökkentés a szolgáltatókat terheli majd, az állami szerepvállalás pedig tovább nő a közszolgáltatásokban. A miniszter személye elleni további támadásokra számít, de hosszú távra tervez a politikai életben.

– A héten a fővárosi közgyűlés jóváhagyta a Főgáz többségi részesedésének eladását, melyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárol meg. Tervezik az állami vagyon további növelését?
– Határozottan igen. Egyértelmű cél a kormányzat és a minisztérium részéről, hogy további akvizíciókat hajtsunk végre. Nem titok, hogy folynak ez ügyben tárgyalások például az E.Onnal. Említhetnék még más cégeket is, de nem szerencsés, ha az eladói pozícióban lévő szereplők a sajtóból tudnak meg részleteket. Annyit viszont elmondhatok, hogy a kormányzati célkitűzésekkel összhangban olyan stratégiai szektorokban növelnénk az állami tulajdont, mint a villamos energia és a gáz piaca. Van azonban más jellegű akvizíciós törekvésünk is, például előrehaladott állapotban van a Bombardier MÁV Kft. külföldi tulajdonosi részesedésének kivásárlása.

– Tavaly jelentős összeget fordított a kormány az állami tulajdon növelésére, hogyan alakul az idei keret?
– A stratégiailag fontos cégek megvásárlásához szükséges forrás rendelkezésre áll, de ennek mértékét – a tárgyalási pozíciók miatt – nem szeretném elárulni.

– Csak teljes cég megvásárlásában gondolkodnak, vagy szóba jöhet többségi tulajdonrészek megszerzése is?
– Nincs kizárva ez utóbbi, de nem szeretnénk túl hosszú ideig osztott tulajdonban maradni. Ezért gondolkodunk az MVM-csoport teljes részesedésének megszerzésében, mivel itt az állam jelenleg csak 99,91 százalékos tulajdonos. Emellett van még néhány olyan kisebb részesedés, amelyet az állam szeretne megszerezni, ezek előkészítése már zajlik. Akadnak persze olyan lehetőségek, ahol nem tud az állam 100 százalékos részt szerezni. Ilyen például a Mol, ahol most valamivel több mint 24 százalékkal rendelkezünk.

– Tervezik-e, hogy a minisztériumnál, illetve a hozzá tartozó vállalatoknál változtatásokat hajtanak végre?
– A tárcánál és az egyes cégeknél még a héten eredményhatékonysági elemzést készítünk. Amennyiben valahol úgy látjuk, hogy a hatékonyság vezetői kompetencia miatt szenved csorbát, ott meglépjük a szükséges személyi változásokat. Ugyanakkor nem cél az állami cégek lefejezése. Ha lesznek személycserék, azokat a következő hetekben bejelentjük, senkit nem szeretnénk sokáig bizonytalanságban tartani.

– Legutóbb azt mondta, hatástanulmány készül a nyár folyamán az ipari rezsicsökkentés megvalósíthatóságáról. Kitér majd ez az anyag a további lakossági díjcsökkentés lehetőségére is?
– A tanulmány egy része ezzel foglalkozik majd. Az újabb tervekről azoknak a rezsicsökkentésről szóló intézkedéseknek a végrehajtása után érdemes gondolkodni, melyeket már jóváhagyott a parlament. A mostani hatástanulmány elsődlegesen arra vonatkozik, hogy az ipari rezsicsökkentés milyen kört érintsen és milyen szolgáltatásokra terjedjen ki.

– Ősszel az áram és a távhő lakossági ára csökken majd. Mi nyújt ezekre a lépésekre fedezetet?
– A szolgáltatók nyeresége, hiszen ennek jó része nem érinti a költségvetést. Vannak olyan ágazatok, mint a kéményseprés vagy a hulladékszállítás, ahol a piacon önkormányzati cégek működnek, ám ezek arányaiban jóval kisebb forrást igényelnek.

– Az uniós pénzek elosztásában lényeges változások történtek azáltal, hogy ezek a források a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerültek, a szakmai felügyelet – például a közlekedési fejlesztéseknél – viszont a tárcánál maradt. Elmaradhatnak emiatt fejlesztések?
– Erre határozottan azt mondhatom, hogy ilyen nem várható. A tárcához kerülésem előtt egyértelművé vált számomra, hogy nincs alá- és fölérendeltség a minisztériumok között. Természetesen lehetnek olyan helyzetek, amikor az egyik tárca döntése időben megelőzheti a másikét, ilyen lehet a források felhasználása, amikor előbb ki kell írni a pályázatot, és csak ezután lehet a felhasználásról dönteni. Azt is gondolom, hogy a pénzek hatékony elköltése szempontjából szükséges, hogy a források egy kézben legyenek, de mivel például a közlekedési célú pénzek felhasználása nálunk jelentkezik, a minisztériumok közötti mellérendeltség jól fog működni.

– Az viszont gondot okozhat, hogy a korábbi büdzséhez képest sokkal kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Mi az, ami belefér ebbe és mi marad ki a fejlesztések közül?
– A tárcánk stratégiai célja, hogy az autópályák érjék el az országhatárt és a gyorsforgalmi utak a megyeszékhelyeket, megyei jogú városokat. Ehhez nagyon sok pénz kell, ezért meg kell találnunk azokat az elemeket, amelyek a rendelkezésre álló forrásokból a legkorábban befejezhetők.

– Hol tart most ez a folyamat?
– A döntés-előkészítési fázisában, már látjuk az igényeket.

– Melyek ezek?
– Ebből nagyon sokfajta van. Az M3-as autópályánál cél, hogy elérje az országhatárt, és régi adósság az M44-es út építése Békéscsaba irányába is. Most tehát megvizsgáljuk az igényeket, és azok közül választjuk ki, hogy melyik gyorsforgalmi út megvalósításának van realitása. Akkor tudunk haladni, ha nagyok az álmok, amelyek egy részét be tudjuk teljesíteni.

– Ma csak néhány autópálya éri el az országhatárt. A sztrádafejlesztések terén mivel lenne elégedett négy év múlva?
– Az M3-as említett folytatása nem tűnik reménytelennek ebben a kormányzati ciklusban, és szeretném, ha az M6-os is elérné az országhatárt.

– Az M6-os forgalma rendkívül gyér. Megoldaná ezt a problémát a sztráda továbbfejlesztése?
– Az alacsony forgalomban szerepe van annak is, hogy a pályán nem lehet átlépni a határt. Azt feltételezem, hogy a meghosszabbítás a teljes M6-oson többletforgalmat generálna.

– A hírközlés is az ön felügyelete alá tartozik. A korábbi kormányzatok azt kifogásolták, hogy bár három nagy mobiltávközlési szereplő van a piacon, mégsem kellően erős a verseny.
– A szolgáltatók ezzel szemben természetesen úgy látják, hogy már most is szinte kezelhetetlenül nagy a verseny. A szolgáltatást igénybe vevők viszont azt mondják, hogy nincs nagy különbség az árakban.

– Hogyan lehetne élénkíteni a piacot?
– Meg kellett volna vizsgálni az MVM mint állami mobilszolgáltató szerepét, de ez már a múlt. Így ma leginkább piaci szabályozókkal fokozható a verseny, mert nem tudok senkit fülön fogni és arra biztatni, hogy pályázzon.

– A kormány 104 milliárd forint bevételt szeretne a frekvenciák értékesítéséből. Mit gondol, mekkora lesz az árverseny?
– Azt szeretném, ha a tervben szereplő összegnél több pénz folyna be. Ennek a nagyságát természetesen nem mondhatom meg, hiszen az befolyásolná a piaci szereplők magatartását. A határ a csillagos ég, a szereplők küzdjenek meg egymással, és győzzön a jobb.

– Kinevezése óta folyamatosan politikai támadások kereszttüzében áll. Ez mennyiben nehezíti miniszteri feladatainak ellátását?
– Egyáltalán nem befolyásolja a szakmai tevékenységemet. Üzenem az ellenfeleimnek, hogy írhatnak bármit, ez a jövőben sem jelent majd problémát, nem tántorít el attól, hogy elvégezzem a rám bízott feladatokat. A támadások nem leptek meg, mert ez együtt jár a pozícióval, ráadásul én vagyok az egyik új arc a kormánytagok sorában. A mélységük viszont váratlanul ért. Hiszek a véleménynyilvánítás szabadságában, de senkit nem lehet a személyiségi jogában sérteni, senki nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy az már a bűncselekmény határát súrolja. Márpedig voltak olyan megnyilvánulások a sajtóban, amelyek utóbbi kategóriába tartoztak. Megdöbbentő, hogy tudomásom szerint már a feleségem cégeiről és a családomról gyűjtenek adatokat, aminek semmi köze a politikához vagy a közszereplői mivoltomhoz. A családom számomra az első, ezért megvédem őket. A miniszteri poszt betöltése előtt ügyvédként dolgoztam, és folytatni is akarom ezt a pályát, ha majd egyszer távozom a politikai életből. Cégjoggal foglalkoztam korábban, de vannak olyan politikusok, akik régebben büntetőjogi területen dolgoztak. Ők biztosan kapcsolatba kerültek akkor különböző bűncselekményekkel, hiszen ez volt dolguk. Mégsem süti rájuk a bélyeget senki, hogy betörők vagy tolvajok lennének, és ez így is van rendjén.

– Ezek ellenére el tudja magát képzelni politikusi szerepkörben hosszú távon?
– Igen, és ebben határozott az álláspontom.

Névjegy
Seszták Miklós 1968-ban született Budapesten, végzettségét tekintve jogász, diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1994-ben, ettől az évtől Kisvárdán a jogi és ügyrendi bizottság külsős tagjaként tevékenykedett. A testületben 1998-tól 2010-ig elnöki tisztséget töltött be. 1996-ban egyéni ügyvédi irodát nyitott, amelyet idei miniszteri kinevezéséig vezetett. Seszták Miklós 2002 és 2010 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja volt, 2010-ben pedig országgyűlési képviselőnek választották.”

Forrás:
Vezetőváltás jöhet több állami cégnél; Diószegi József, Dékány Lóránt; Napi Gazdaság Online; 2014. július 3.