Internetjogszakirodalom

„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról

Szerző: 2014. július 13.No Comments

„- A Tanács a nemzetközi emberi jogi standardok alapján soft law eszközzel meghatározza a tagállamok és az uniós intézmények számára a véleménynyilvánítási szabadság uniós minimumkövetelményeit.
– Az iránymutatás elsősorban a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokra és a nemzetközi fórumokon való fellépésre vonatkozóan szolgál viszonyítási pontként.
– Az iránymutatás az infokommunikációs eszközök egyre szélesebb körű alkalmazása által felvetett problémákra is reagálni kíván, így különös hangsúlyt helyez a bloggerek és internetes újságírók szólásszabadságának biztosítására.
– Az iránymutatás meghatározza azokat a politikai eszközöket, amelyekkel az Unió és a tagállamok a véleményszabadság standardjait érvényesíteni tudják.

2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről (19/2014. AB határozat), méghozzá az iránymutatás által képviselt állásponttal ellentétesen. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban vizsgálta azt a kúriai döntést, amely a jóhírnév védelméhez való jog megsértéséért elmarasztalta a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét az általa működtetett honlapon megjelentetett két sértő hozzászólás (komment) miatt. Az AB nem semmisítette meg a kúriai döntést, és megerősítette, hogy az internetes tárhelyszolgáltatónak felelősséget kell viselnie az általa működtetett honlapon megjelenő, moderálás nélküli hozzászólások tartalma miatt. A határozat értelmében a tárhelyszolgáltató felelősségének megállapítása szükséges és arányos korlátozása a véleménynyilvánítási szabadságnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja tehát nincs összhangban az uniós iránymutatás minél szélesebb körű internetes szólásszabadságot célul tűző álláspontjával. Könnyen belátható, hogy az alkotmánybírósági döntésben megjelenő álláspont a jövőben arra készteti majd az internetes oldalakat, hogy korlátozzák vagy akár teljesen szüntessék meg a kommentelés lehetőségét. Ez az önkorlátozás nyilvánvalóan az online véleménynyilvánítási lehetőségek bővülése ellen hat….”

Forrás:
„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról; Balogh Éva, Fazekas Flóra; jtiblog, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet; 2014. június 20.