közigazgatás: magyarművelődés

Hoffmann Rózsa: „Nem volt itt semmi ellentmondás”

Szerző: 2014. szeptember 28.No Comments

„…hvg.hu: Meglepő kijelentéseket tett a központosított oktatási rendszerrel kapcsolatban a minap. „Egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani” – szögezte le. Hozzátette azt is: a Klikről szóló jogszabályt nem ön alkotta, és szólt is, hogy ez nem fog működni. De hát ön volt az államtitkár, amikor ez a jogszabály megszületett! Mégis más akarata érvényesült?
H. R.: Tavaly tavasszal már láttam, hogy nem lesz úgy jó a fenntartói szervezet, ahogyan eredetileg elterveztük. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy változtatni kell a Klik szervezetén, felépítésén. Ez a folyamat el is indult. Már az én időmben is erősítettük a megyei hatásköröket. De ahhoz, hogy még nagyobb hatáskört kapjon ez a szint, jogszabályt kell módosítani. Erre már nem volt időm. Nem volt itt semmi ellentmondás: egy központból tényleg nem lehet elég hatékonyan irányítani 198 tankerületet. Ez a szervezetelméleti alaptételekből is következik, és a gyakorlat is ezt igazolta. Ami a lényeg: a Klik teljesítette azt a küldetését, amiért létrejött. Ha esetleg félreérthető volt a nyilatkozatom, az nem meglepő, hiszen (valószínűleg tendenciózusan) úgy vágták össze az anyagot, hogy félreérthető legyen. De aki alaposan figyelt, rájöhetett, hogy nem volt itt semmi ellentmondás

hvg.hu: Akkor is fura volt az ön szájából hallani a Klik bírálatát, hiszen az ön idejében alakult így meg az állami iskolafenntartó.
H. R.: Nehéz előrelátni egy ekkora szervezet működését. Elindultunk egy úton, közben valamit változtatni kell rajta, nincs ezzel probléma.

hvg.hu: Azt mondta, nem ön írta az erről szóló jogszabályt. Akkor ki?
H. R.: A Klik szervezeti és működési szabályzatáról van szó. Azzal kapcsolatban nekem már csak véleményezési jogom volt.

hvg.hu: Ki írta ezt a jogszabályt?
H. R.: A Klik akkori elnöke.

hvg.hu: 2010-ben még így nyilatkozott: „Azt szeretnénk, ha minden önkormányzat gond nélkül fenntarthatná népességmegtartó intézményeit, köztük az iskolát. Ha ez nem megy, az állami tulajdonba vétel a lehetőség.” Ehhez képest végül mindent vitt az állam.
H. R.: 2010-ben még nem volt arról szó, hogy az állami fenntartásba vétel irányába ilyen nagy tempóval indulunk el. Annak viszont mindig is nagy híve voltam, és most is az vagyok (a szabályokat is így alkottuk meg), hogy az önkormányzatok gyakorolhassanak jogköröket a saját területükön lévő intézmények esetében. Ez meg is maradt, jóllehet nem döntési vagy egyetértési jogkörökről van szó. Például az igazgatók kinevezéséről véleményt mondhatnak, az iskolák működtetését a nagyobb településeken az önkormányzatok végezhetik, és így tovább. Nem szakítottuk el az iskolákat az önkormányzatoktól.

hvg.hu: Csak a működtetés maradt náluk, egyfajta gondnoki szerepkör.
H. R.: A működtetés alapvető fontosságú. Ha nincsen tábla, pad, megfelelő taneszközök, akkor az iskola működésképtelen. Ez a nyár is azt bizonyította, hogy az önkormányzatok tisztában vannak a szerepükkel: tele volt a sajtó azzal, hogy beruháztak, kifestettek, felújítottak stb. A fenntartás sokkal inkább a szakmai, tartalmi és finanszírozási kérdésekre irányul. Ezt országosan ugyanabban a kézben kell tartani, hiszen állami iskolákról van szó.

hvg.hu: A sajtóban olyan hírek is voltak szép számmal, hogy nincs fénymásolópapír, nincs felújítás, sőt van, ahol még tábla sincs az iskolákban.
H. R.: Mondjon egy olyan iskolát, ahol nincs tábla.

hvg.hu: Egy kelenföldi iskolában tudomásom szerint ez a helyzet.
H. R.: Ha így van, akkor az ottani önkormányzatnál kell kopogtatni, amely feltehetőleg felelős a működtetésért. De a Klik arra is való, hogy ilyen esetben koordináljon, hogy az önkormányzat teljesítse a feladatát.

hvg.hu: Ezek az üzemzavarok mégiscsak ebből a kettős irányításból keletkeznek.
H. R.: Ebben az országban van mintegy ötezer iskola. Ha egyben előfordul ilyesmi, abból nem szerencsés általánosítani. Az iskolák 99 százalékában nincsenek ilyen gondok.

hvg.hu: Erről nincsenek pontos felmérések. De az új rendszer felállítása előtt azért nemigen lehetett ilyen problémákról hallani.
H. R.: De voltak, csak nem érte el az országos sajtó ingerküszöbét.

hvg.hu: Akkor ma is fenntartja, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele, a Klik felállítása sikertörténet?
H. R.: Minden döccenőjével, fennakadásával együtt is igen, sikertörténet. Rengeteget jártam az országban, és mindenütt arról győztek meg a kollégák, szülők, hogy sokkal jobb ez a rendszer, mint az előző, mert most egységesen van igazi gazdája az iskoláknak. És rengeteg elfogadhatatlan különbségre is fény derült, amit orvosolni tudtunk.

hvg.hu: Azért ha egy politikus járja az országot, akkor a fórumokon egy válogatott, támogató közönség várja. Ott nyilván csupa pozitívumot hall. Ebből még nem következik, hogy mindenütt olyan megnyugtatónak látják a helyzetet.
H. R.: Ezek nem csak fórumok voltak. Látogattam az iskolákat, bementem tantermekbe, ebédlőkbe, beszéltem pedagógusokkal. Amikor zárt ajtók mögött 20-30-an beszélgetünk, akkor előjönnek az igaz tények. Mindenütt azt firtattam, hogy vannak-e, és milyen gondok. És sehol sem szembesültem súlyos, megoldhatatlan vagy megoldatlan problémával

hvg.hu: Visszatérve a fenntartói rendszerre: ön is és utódja is ennek finomhangolásáról beszél. Ez mit jelenthet? Háromféle ötletről lehetett hallani ez ügyben. Utódja, Czunyiné Bertalan Judit szerint a megyei szintet kell megerősíteni. Pokorni Zoltán a tankerületek autonómiáját növelné meg, amennyire csak lehet. György István fővárosi kormánymegbízott pedig arról beszélt, hogy a kormányhivatalok alá kell rendelni a fenntartást. Ön melyiket támogatja?
H. R.: A tankerület kapjon nagyobb autonómiát technikai és gazdasági kérdésekben. Éppen azért, hogy a működésbeli problémák csökkenjenek. Ez nem mond ellent annak, hogy megerősödjön a megyei szint. Ennek olyan erős koordináló, ellenőrző, információgyűjtő szerepet kell kapnia, hogy csak a legfontosabb kérdések kerüljenek fel a központi döntéshozatali szintre. A központnak az egységes eljárási szabályok, valamint a köznevelési rendszer kiegyenlítő szerepének érvényesülése, az egyaránt magas színvonal feletti őrködésben van szerepe. Azt nagy hibának tartanám, és nem is támogatnám, ha az irányítást átszerveznék más helyre. Az iskolák nem hivatalok, hanem pedagógiai intézmények, az ott folyó munkának a generális felelőse a mindenkori oktatási miniszter. Ha a kormány mégis így döntene (amiről nincs tudomásom), azt én hibának tartanám…”

Forrás:
Hoffmann Rózsa: „Nem volt itt semmi ellentmondás”; Balla István; HVG.hu; 2014. szeptember 26.