művelődésszakirodalom

Közpolitikai kényszerek és mozgásterek

Szerző: 2014. szeptember 28.No Comments

„Ebben az értelemben három kérdést fogalmaztam meg:

  • 1. Mennyiben tekinthető a magyar közoktatás sikeresnek (a szónak elsősorban az „eredményesség” és kevésbé a „hatékonyság” értelmében)?
  • 2. Milyen jellemzők,sajátságok állapíthatók meg a hazai közoktatás- politika döntéshozatali és megvalósítási folyamataiban; a sajátságokat elsősorban a közpolitikai gyakorlati ideáljától, illetve a nemzetközi legjobb gyakorlattól, különösen a tényalapú (evidence-based) közpolitika-formálástól való eltérésként értelmezve?
  • 3. Található-e, illetve vélelmezhető-e összefüggés a közoktatás- politika eredménytelensége és a közpolitikai folyamatok fenti értelemben vett sajátságai között?

A három kérdéssel kapcsolatban előfeltevéseket (szándékosan nem „hipotéziseket”) is megfogalmaztam:

  • a) A közoktatás-politika nem tekinthető sikeresnek. Maga a közpolitikai diskurzus is elsősorban a sikertelenség körül forog.
  • b) A közpolitikai folyamatban számos anomália jelentkezik.
  • c) A közpolitikai folyamat anomáliái és annak viszonylagos sikertelensége összefüggenek, amennyiben előbbi jelentős részben
    magyarázza utóbbit.

Negyedik előfeltevésként értelmezhető az a feltételezésem, hogy a közoktatás sikertelenségére adott reform-válaszok nem növelik, inkább csökkentik a közoktatás teljesítményét.”

Forrás:
Közpolitikai kényszerek és mozgásterek; Bauer Lilla; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; 2014. október 1. (pdf)