OECD BEPS – 1. akcióterv: A digitális gazdaság adózási kihívásai

Az akcióterv jelentősége
Az OECD BEPS-tanulmány megállapítja, hogy „a digitális gazdaság kezd magává a gazdasággá válni”, ezért kiemelt jelentőségű az ezáltal előkerülő új kihívásokkal szembenézni. Elég, ha az online kereskedelemre, pénzügyi tranzakciókra vagy az online oktatásra gondolunk, de a tanulmány szerint akár az egészségügyi táv-ellátások elterjedésre sem kell túl sokat várni. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy becslések szerint 2013-ban a globális online kereskedelem 16 trillió (!) USA dollárt tett ki.

A többi akciótervvel ellentétben a BEPS 1. számú akcióterve valamelyest szélesebb spektrumú adózási kérdéseket ölel fel, többek között áfa és CFC (controlled foreign company – ellenőrzött külföldi társaság) szempontokból is.

A digitális gazdaság az információs és kommunikációs technológia (ICT – information and communication technology) robbanásszerű fejlődésének hozadéka. Tekintettel arra, hogy a hagyományos gazdaság is kezd egyre inkább a digitális platformokra helyezkedni (gondoljunk csak a webshopokra), meglehetősen nehéz – ha nem lehetetlen – elválasztani adóztatási szempontból a digitális és nem digitális gazdaságot.

Eme „virtuális” gazdaság üzleti modelljei több olyan jellegzetességet vonultatnak fel, amelyek potenciálisan relevánsak lehetnek adózási szempontból, úgymint mobilitás (szellemi javak, felhasználók és üzleti funkciók tekintetében), fogyasztók adataira és hasonló információra történő támaszkodás, felhasználók/fogyasztók egymással történő interakcióinak hatásai, többoldalú üzleti modellek elterjedése, a monopólium vagy oligópólium felé történő tendálás, az alacsonyabb piacralépési korlátok miatti volatiliátás és a gyorsan fejlődő technológia.

A BEPS-jelentés a digitális gazdaság által generált kockázatokra koncentrál
Míg a digitális gazdaság önmagában nem vet fel egyedi BEPS-szel kapcsolatos problémákat, azonban néhány jellegzetessége súlyosbíthatja a felmerülő BEPS kockázatokat. Jelen BEPS projekt kontextusában ezek a kockázatok kerülnek elemzésre és minősítésre.

A jelentés szerint a digitális gazdasággal kapcsolatban olyan szempontokat fontos figyelembe venni, amelyek kifejezetten a digitális gazdasághoz kapcsolódnak, többek között:

  • Annak biztosítása, hogy a főtevékenységet kisegítő tevékenységnek álcázva illetve termékek és szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos mesterséges megállapodásokkal ne lehessen alaptalanul hasznot húzni a telephelyszabályok kijátszásával (elkerülni a telephely keletkezését).
  • Szellemi javak, adatok használatának, a globális értékesítési láncolatokra, illetve ezeknek a transzferárra gyakorolt hatása (pl.: jogdíjak alkalmazása az adóalap csökkentésére és áthelyezésére kedvező adózású országokba).
  • A CFC-szabályok kiterjesztése a digitális gazdaság szereplőire (jelentős eltérések fellelhetőek a különböző adójogszabályok CFC-szabályait [CFC: Controlled foreign corporation. Szerk] illetően, a digitális ügyletekre gyakran nincsenek CFC-szabályok érvényben).
  • Az OECD forgalmi adózás tekintetében kiadott irányelveiben megfogalmazott, szolgáltatások és szellemi javak adóztatásával kapcsolatos iránymutatásai implementálásának ösztönzése valamint áfahatások vizsgálata áfamentes tevékenységet folytató társaságok szemszögéből.

A tanulmány hosszabban kitér arra is, hogy a digitális gazdaság “virtuális” jellegét tekintve vajon megfelelően alkalmazhatóak-e még azok a szabályok, amelyek az adózási célú letelepedettséget (gazdasági jelenlétet) illetve a telephely keletkezését határozzák meg.

Változtatási javaslatok és célok kijelölése
A konkrét változtatási javaslatok között egyaránt található a jövedelem- és a forgalmi adózásra vonatkozó javaslat is.

A jövedelemadózás tekintetében a főbb javaslatok között szerepel a telephely fogalmának megváltoztatása (tekintettel a digitális jelenlétre), a gazdasági célú letelepedés „lényeges jelenlét”-hez történő kötése (erre vonatkozóan néhány példát hoz a jelentés), a digitális ügyletek esetében forrásadó bevezetése, továbbá valamilyen sávszélesség- vagy „Bit” adó bevezetése.

A forgalmi adózás tekintetében a jelentés két javaslatot tesz: egyrészt az alacsony értékű digitális termékek miatt a létező importmentességi értékhatárok felülvizsgálatát, másrészt a végső fogyasztóknak nyújtott digitális távszolgáltatások miatti adóregisztrációs kötelezettség megkönnyítését, egyszerűsítését.

A Jelentés további célkitűzéseket is megfogalmaz:

  • A végső fogyasztók (nem áfa-alanyok) részére történő digitális termékek, szolgáltatások áfájának hatásos beszedése lényeges kérdés, amelyet záros határidőn belül kezelni kell az adóalap védelmében, illetve a belföldi és külföldi szállítók közötti hátrányos különbségek megszüntetése érdekében. Ehhez kapcsolódóan szükséges az OECD VAT/GST Iránymutatását (forgalmi adókra vonatkozik) kiegészíteni a digitális gazdaságra vonatkozó részekkel, melynek határideje 2015. december.
  • A 7. számú BEPS-akciótervvel (a telephellyé válás mesterséges elkerülésének megakadályozása) kapcsolatos munkát ki kell bővíteni egy olyan lehetőségnek a vizsgálatával, amely során a korábban előkészítő/kisegítő jellegűnek minősülő tevékenységet főtevékenységnek minősítenék a telephelyszabályok kijátszásának megakadályozására.
  • Az ún. „felhő-szolgáltatások” (ami gyakorlatilag egy szolgáltató általi virtuális tárhelyet biztosít a felhasználónak) egyezményekben történő minősítését és kezelését egyértelműsíteni kell.

A fentiekből látható, hogy milyen óriási jelentőségű változásokat hozhat a digitális gazdaság kihívásait elemző akcióterv a nemzetközi adózás terén, ezért a jövőben érdemes lesz figyelemmel kísérni az ezzel kapcsolatos munkát.”

Forrás:
OECD BEPS – 1. akcióterv: A digitális gazdaság adózási kihívásai ; Fajcsák Gábor; RSM DTM Blog; 2014 október 8.
Addressing the Tax Challenges of the Digital Economy : (Action 1); OECD; 2014. szeptember 16.
Lásd még: BEPS 2014 Deliverables; OECD

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, jog, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.