Kistelepülések: Bankok és hatóságok a postákon

„A villanyszámla befizetésétől kezdve az egyes hivatali ügyek indításán át a hitel és az európai uniós agrártámogatások igényléséig sokféle tennivalót intézhetnek majd el a kistelepülések lakói az egyes postákon a kormányzati ciklus végére – mondta lapunk kérdésére Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár.

– A Magyar Posta fejlesztéseivel, különféle pénzintézetek megvásárlásával, átalakításával kapcsolatos hírekben találkozhattunk mostanában a nevével. De mi a célja a kormánynak ezekkel az átalakításokkal?
– Azt szeretnénk elérni, hogy azokon a vidéki kistelepüléseken, ahol ma legfeljebb egy kis posta képviseli az állami szolgáltatásokat, az ott lakók – magánszemélyek és kisvállalkozások – minél több pénzzel, közművel, uniós forrásokkal kapcsolatos ügyüket el tudják intézni, vagy legalábbis el tudják indítani. Arra törekszünk, hogy ezeknek az embereknek egyáltalán ne, vagy lényegesen kevesebbszer kelljen a nagyvárosokba utazniuk. Ennek a sokoldalú szolgáltatáscsomagnak a pénzügyi-szervezeti hátterét teremtjük meg a posták, a takarékszövetkezetek, több különféle profilú és feladatú bank működésének összehangolásával.

– Mikor találkozhatunk a munka eredményével?
– Talán a fentiekből is kiderült, hogy milyen sokrétű a feladat. Az első eredmény 2015 március–áprilisában a gázszolgáltatással kapcsolatos ügyintézés megjelenése lehet az Első Nemzeti Közműszolgáltatónál. Az e cég bázisát jelentő Főgáz ma már száz százalékban a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez tartozik. Most azon dolgozunk, hogy később az elektromos áram, majd a távfűtés piacára is be tudjunk lépni lakossági szolgáltatóként. A különböző érintett állami pénzintézetek működésének összehangolása 2015 végéig megtörténik. A közműszolgáltató teljes kiépítése, valamint a postahivatalok hálózatának átalakítása szempontjából a cél az, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megvalósuljon, amit terveztünk.

– Nézzük akkor az egyes elemeket! Mi lesz a feladata a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB)?
– Az MFB profilja, feladata sokat változott az utóbbi évtizedben, de fő hivatását, hogy fejlesztési forrásokat juttasson el a kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv) vagy az agrárcégekhez, az utóbbi időszakban már nem tudta elég hatékonyan ellátni. Ezért a bank a Miniszterelnökséggel közösen új működési koncepciót alkotott. Ebben az szerepel, hogy kevesebb céget működtetünk, és főként nagy, úgynevezett stratégiai befektetéseket hajtunk végre. A feladatot, hogy uniós forrásokat juttassunk a kkv-knak és az agráriumnak, közvetítő szervezetek, mint például a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek segítségével érjük el. Az uniós pénzek technikailag az MFB-n keresztül jutnak a pályázókhoz. Az MFB feladata az is, hogy az állam piaci elképzeléseihez az uniós előírások betartása mellett finanszírozást biztosítson. Ilyen feladat az Első Nemzeti Közműszolgáltató megalakítása is.

– Mi lesz a feladatuk a különböző pénzintézeteknek?
– Rajtuk keresztül jutnak el a fejlesztési források a kkv-khoz, az agrárvállalkozásokhoz. Ezért vásárolt az állam több pénzintézetet is a közelmúltban. A Budapest Banknak kiterjedt ügyfélköre van a kkv-k körében, míg az MKB nagyobb méretű ügyfeleket szolgál ki. A vidék Magyarországának elérését a takarékszövetkezetek és a postahivatalok biztosítják majd. Ez az a hálózat, amelyhez az FHB és a TakarékBank biztosítja a pénzügyi infrastruktúrát.

– Vannak-e terveik a Széchenyi vagy a Gránit Bankkal?
– Nem terveztünk velük ebben a folyamatban. Nem véletlen, hogy a tulajdonosuk a nemzetgazdasági tárca.

– Lesz-e agrár-, illetve zöldbank?
– Külön szervezetként nem, de terveink szerint a takarékszövetkezetek kiemelten foglalkoznak majd az agráriumnak szánt forrásokkal, illetve az energiatakarékossági támogatásokkal. Ebben az értelemben az, amit ma agrárbanknak, vidék bankjának vagy zöldbanknak szoktak nevezni, nem más, mint a modern, megújuló takarékszövetkezeti rendszer.

– Hogyan illeszkedik ebbe a rendszerbe a postahivatalok hálózata?
– A postaszolgáltatás iránti igény rendkívül gyorsan és nagymértékben változott az utóbbi években. Ami a szervezet egyik legfontosabb tevékenysége volt, a magánlevelek kézbesítése, drasztikusan csökkent. Az internet átvette az üzenetküldés funkcióját, ám ezzel szemben megjelent az internetes vásárlás és a hozzá tartozó csomagküldés. Ez jelentős és komoly növekedés előtt álló piac, ebben a Magyar Postának is meg kell találnia a helyét. A sárgacsekk-forgalom, amely ma a posta jelentős bevételi forrása, a különböző korszerű technológiát alkalmazó megoldások révén, ha nem is egyik napról a másikra, de óhatatlanul visszaszorul majd. Rendelkezik azonban a Magyar Posta egy több mint kétezer ügyfélszolgálati pontból álló hálózattal, amelyek ott vannak a legkisebb településeken is. Ez a hálózat lesz az alapja annak az ügyfélszolgálati rendszernek, amely a legfontosabb állami szolgáltatásokat elviszi a lakosokhoz.

– Mi lesz a párhuzamos ügyfélszolgálatokkal?
– Ez a nagyvárosok, a megyeszékhelyek kérdése. A kistelepüléseken túlnyomórészt nincsen más, mint a postahivatal. Ahol mégis van takarékszövetkezet és posta is, ott nyilván alaposan megvizsgáljuk, melyiket érdemes megtartani. Az összefésüléssel a két hálózat együttesen és külön-külön is hatékonyabbá válhat. Fontos az is, hogy a rendszerek összekapcsolásával az ügyfelek nem járhatnak rosszabbul.

– Elvárható-e a postástól, hogy értsen a bankoláshoz, az okmányirodai ügyintézéshez, a gáz- és villanyszámlához kapcsolódó panaszkezeléshez, és még mondjuk a forgóeszköz-finanszírozáshoz is?
– Képzést biztosítunk az ügyintézőknek, ám azt tudni kell, hogy a legtöbb ügytípus intézéséhez nem szükséges magas képzettség. Internetes felületeken kell lebonyolítani előre megszabott folyamatokat. A banki termékek esetében továbbértékesítés lesz. A hivatali ügyintézést csak elindítani lehet, az érdemi elbírálást szakemberek végzik. Ám az is előny, hogy egy igazolvány vagy engedély kérelmezéséért nem kell beutazni a legközelebbi város okmányirodájába, az ügyintézés gyorsabbá, kényelmesebbé, olcsóbbá válik.

– Hogyan illeszkedik majd a posták hálózata a meglévő kormányablakokéhoz? Számos vasútállomáson is létesítettek vagy létesítenek ilyen ügyintéző helyet.
– A két rendszer kiegészíti egymást. Előttünk van még az a munka, hogy egybevessük a különböző, jelenleg is meglévő ügyfélszolgálati hálózatokat és a postahivatalokat. Ha egy helyen lehet majd intézni a gáz-, áram- és távhőügyeket, akkor nyilván nem lesz szükség három különböző ügyfélszolgálatra egy adott településen. Azt azonban megfontolásra érdemesnek gondolom, hogy egy megyeszékhelyen beköltöztessük-e a közműszolgáltatókat a postára. Nyilván minden döntés előtt egyedileg kell megvizsgálni a körülményeket, a legmegfelelőbb megoldásra kell törekedni.

– Miért fontos az államnak, hogy a közműszolgáltatók is részei legyenek ennek a csomagnak?
– A kormánynak az a célja, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa az energiaárakat, mert ezzel az ország versenyképességét segíti elő. A közműszolgáltatóban költségelőnyt jelenthet az állami kézben lévő infrastruktúra, mint például a postahivatalok hálózata. Ez az egyik fontos előny, amiért az embereknek megéri majd használniuk a közműszolgáltatót, és ami segít megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit. Emellett az is célunk, hogy a sokoldalú ügyfélszolgálatok hálózatával élhetőbbé tegyük a vidéki Magyarországot.”

Forrás:
Bankok és hatóságok a postákon; Jámbor Gyula ; Magyar Nemzet; 2015. január 2.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, közigazgatási informatika, területfejlesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.