„A digitális eszközök és szolgáltatások terén az uniós polgárokra és vállalkozásokra még számos kiaknázatlan lehetőség vár. Az online vásárlástól és tanulástól kezdve a számlabefizetésen át egészen az online hivatali ügyintézésig a világháló a legjobb megoldás, ha ehhez adottak a feltételek. Erre a következtetésre jutott az a mai napon közzétett elemzés, amely az Európai Bizottság által kidolgozott, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (Digital Economy and Society Index – DESI) alapul. Az összegyűjtött adatok szerint az egyes országok digitalizáltsága széles skálán mozog EU-szerte, és az országhatárok továbbra is akadályozzák a digitális egységes piac kiteljesedését – melynek megteremtése a Juncker-Bizottság egyik fő prioritása.
A ma bemutatott új elemzőeszköz pillanatképet ad az egyes uniós tagállamokról abban a tekintetben, hogy határaikon belül mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet, azaz milyen mértékű az ún. összekapcsoltság; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás stb.); mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy). A nagyrészt 2013-ból és 2014-ből származó adatok összességében bemutatják Európa digitális szempontú fejlettségét, e szerint rangsorolva a tagállamokat.
A DESI legfőbb ténymegállapításai a következők:
- Az, hogy milyen mértékben digitalizált a minket körülvevő világ, függ attól, hogy melyik országban élünk, mivel az egyes tagállamok fejlettsége eltér. Minél közelebb van az 1-hez a pontszám, annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a kevésbé jól teljesítő Romániát (0,31). További részletes információk az országprofilokban olvashatók.
- Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az első helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal.
- Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkező háztartások 39%-a használ online videotékát (Video on Demand szolgáltatás).
- A kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül.
- A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban: az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos űrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Ezek az adatok azt mutatják, hogy Európa egyre digitálisabbá válik, és polgárai nagyszerű új szolgáltatásoknak örvendhetnek. Az európaiak túlnyomó többsége internetezik: igényük van az online tartalmakra, ezért meg kell könnyíteni számukra a hozzáférést. A digitális egységes piac a polgárok szélesebb köréhez juttatja el a termékeket és szolgáltatásokat, emellett lendületet adhat a vállalkozásoknak az újításhoz és a növekedéshez, valamint megerősítheti a bizalmat az olyan webes szolgáltatások iránt, mint az e-kormányzat vagy az online banki tranzakciók. Az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy mindez megtörténjen.”Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A digitális fejlettséget mérő mutató rávilágít arra, hogy mennyire gyökeresen megváltoztak a filmnézési szokások: bár a legtöbben még mindig televízión követik kedvenc sorozataikat, a lakosság jelentős hányada – 40%-a – használja az online videotárat és néz filmeket online. Idomulnunk kell a polgárok igényeihez és el kell gondolkodnunk a szakpolitikák irányának kiigazításán is.”
A digitális fejlettséget mérő mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen releváns. A stratégiát az Európai Bizottság dolgozza ki, és májusban tervezi nyilvánosságra hozni. Megfelelő feltételeket hivatott teremteni az uniós polgárok és vállalkozások számára ahhoz, hogy jobban kihasználhassák a határokon átívelő digitális technológiák nyújtotta nagyszerű lehetőségeket. A digitális egységes piac kiteljesítésével Európa további 250 milliárd eurós növekedést érhet el, valamint több százezer új munkahelyet teremthet a következő öt évben.
Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) ma Brüsszelben a Digital4EU fórumon ismertetik (Ansip alelnök beszéde, @Ansip_EU, Oettinger biztos beszéde, @GOettingerEU (délután) – audiovizuális közvetítés is elérhető lesz).A DESI több mint 30 mutató eredményeit összesíti, és a digitális teljesítményt mérő súlyozásos rendszer szerint rangsorolja a tagországokat. Ez az elemzőeszköz a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia kidolgozásához is szolgál nyers adatokkal.
Az egyes országok összesített eredményének kiszámolásához az Európai Bizottság szakértői súlyozták az egyes mutatócsoportokat és alcsoportokat. Az összekapcsoltságot és a digitális készségeket („humán tőke”) tartják a digitális gazdaság és társadalom alapköveinek, így ezek 25-25%-át adják az összesített eredménynek (melynek maximális értéke 1). A digitális technológiák integráltsága 20%-ot nyom a latban, hiszen az információs és kommunikációs technológiák használata a vállalati szektorban a növekedés egyik legfontosabb ösztönzője. Végül az online tevékenységek („internethasználat”) és a digitális közszolgáltatások külön-külön 15%-ot érnek. A DESI online eszköz rugalmas: a felhasználók igény szerint módosíthatják az egyes mutatók súlyozását, hogy lássák, hogyan befolyásolná ez a rangsorban elért helyezést.
A ma ismertetett DESI adatai a digitális menetrend eredménytáblájába is bekerülnek, amelyben az Európai Bizottság évente értékeli, milyen előrehaladást értek el a tagállamok az európai digitális menetrend céljainak teljesítése terén. A következő eredménytábla-jelentés 2015 nyarán várható.”
Forrás:
Mennyire digitális országban él Ön? A legfrissebb adatok szerint Európának van még mit fejlődnie; Európai Bizottság; IP/15/4475; 2015. február 24.
lásd még: Annex – Structure of the Digital Economy and Society Index (DESI) including EU average data (pdf)
