jogközigazgatási informatika

A demokrácia alapját biztosítja a közérdekű adatok nyilvánossága

Szerző: 2015. június 21.No Comments

„Az adófizető állampolgárok tisztán látását és a felelős politikai döntések meghozatalát szolgálja a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog biztosítása, amely nemcsak az Alaptörvényben foglalt jogunk, de nemzetközi elvárás is – mondta a Rádió Orientnek Révész Balázs, a NAIH Vizsgálati Főosztályának vezetője. Kiemelte, bár nagyon szűk körben üzleti titokra hivatkozva és a döntések, a szerv külső befolyásolástól mentes működésének megőrzésére hivatkozva esetében nem kell az adatokat nyilvánosságra hozni, a környezetvédelmet érintő beruházások esetében még ilyen okra hivatkozva sem lehet kibújni az adatszolgáltatás alól.

A korrupció megelőzésével, a véleménynyilvánítás szabadságával és a közpénzek elköltésének nyilvánosságával áll kapcsolatban az információszabadság. Ennek keretében jogos állampolgári elvárás a közpénzek elköltésének nyilvánossága, az adófizetők általi megismerhetősége. „A közszféra nyilvánossága segíthet abban, hogy tisztán lássanak az állampolgárok, és felelős döntéseket hozzanak a politikusok” – emelte ki Révész Balázs. Hozzátette: a közérdekű adatok megismerhetőségét és terjesztését – amely alaptörvényben foglalt jog – segíti elő az Infotv. szabályrendszere, amelynek köszönhetően valamennyi elköltött adóforint útja nyomon követhető.

A Vizsgálati Főosztály vezetője elmondta, közérdekű adatnak minősül minden az állam kezelésében lévő olyan információ, amely annak működésére, gazdálkodására vonatkozik, de nem személyes adat. Mint mondta, a nyilvánosságnak két szegmense van: egyrészt általános és különös közzétételi listákon az érintett szervek kötelesek közzétenni az általuk kötött szerződésekre, tevékenységükre vonatkozó adatokat, másrészt az adatigénylés intézményének előírása szerint kérdésre a szervezet működésével, gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi adatot kötelesek kiszolgáltatni – többek között ez biztosítja az oknyomozó újságírást.

„A közérdekből nyilvános adat átvezet a személyes adatok védelme világába, ugyanis nemcsak működésre, tevékenységre vonatkozó tényadat, hanem személyes adat is lehet nyilvános” – mondta Révész Balázs, kiemelve, hogy aki közfeladatot lát el, annak szűkebb a magánszférája.

A közérdekű adatigénylést a már említett Infotv. szabályozza, amely szigorú, szűk határidőket szab meg. Eszerint az igény beérkezésétől számított maximum 15 napon belül a közfeladatot ellátó szervnek meg kell küldenie az igénylő számára a kért információt. A főosztályvezető elmondta, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítani, ha túl sok adat kikérését kell teljesíteni, megtagadás esetén pedig annak okáról a kérelem beérkezését számított 8 napon belül tájékoztatni kell az igénylőt.

Révész Balázs ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy visszaélésszerű adatigénylésről alapjog érvényesítése miatt nem lehet beszélni, tehát az igénylést az adatigénylőnek nem kell megindokolni, és a közfeladatot ellátó szervnek azt sem kell tudni, ki áll az igénylés mögött. „Egy nem beazonosítható, személyhez nem köthető e-mail címről is érkezhet közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény, amennyiben az adott címre válaszolni lehet” – emelte ki. Hozzátette: abban az esetben lehet ennek határt szabni, amennyiben az adatigénylés nem a közfeladatot ellátó szerv működésének átláthatóságát szolgálja.

Nem zárható be azonban a nyilvánosság kapuja és nem kérhető az állampolgárok beazonosíthatósága pusztán arra hivatkozva, hogy van néhány olyan igénylés, amely nem feltétlenül összeegyeztethető a jogalkotói céllal – mondta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy különösen a választások idején szaporodnak meg az ilyen jellegű igények. „Nehéz ilyenkor az arany középutat megtalálni, de mivel a demokrácia alapját képezi, ezt az intézményt meg kell őrizni” – emelte ki.

A nyilvánosságnak azonban lehetnek bizonyos korlátai például a döntés megalapozását szolgáló adatok kiszolgáltatása esetében, hiszen ilyenkor a szervek befolyásolás-mentes működését kell biztosítani, annak érdekében, hogy az állam kiegyensúlyozottan működjön. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben a környezetvédelmet is érinti egy adott beruházás, akkor nem lehet hivatkozni ilyen érdekekre sem.

„Magát az információszabadság intézményét a jövőben is biztosítani kell, hiszen az nemcsak az alaptörvényből eredeztethető kötelezettség, hanem nemzetközi elvárás is. A rendszer elvi alapjaihoz nem szabad hozzányúlni, mert az maga a demokrácia alapját ingatná meg” – zárta szavait a főosztályvezető.”

Forrás:
A demokrácia alapját biztosítja a közérdekű adatok nyilvánossága; OrientPress; 2015. június 15.