Mezei Dávid: hamarosan dönt Brüsszel – 1300 milliárd a tét

„A vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb politikai kérdések rendezésre kerültek – mondta el Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Portfolio és az agrárszektor.hu kecskeméti konferenciáján, a Dél-alföldi Gazdasági és Agrárfórum 2015 rendezvényen.

Mezei Dávid emlékeztetett rá, hogy az összes uniós agrártámogatás növekszik 2014-2020-ban az előző európai uniós finanszírozási ciklushoz képest. A kormány végső célja, hogy egy versenyképes mezőgazdaság jöjjön létre Magyarországon, amely egy kevésbé támogatásorientált környezetben is képes működni. Ebben a ciklusban is elsősorban a kis- és középvállalkozásokat kívánják támogatni, annak érdekében, hogy azok tovább tudjanak növekedni.

Az agrárexport jelentős mértékben emelkedett az elmúlt években, a továbbiakban a cél pedig az, hogy ne csak többet exportáljon Magyarország, hanem hogy az export minél nagyobb arányban tartalmazzon magas hozzáadott értékű termékeket is – mondta el a helyettes államtitkár. A vidékfejlesztési programok prioritásáról azt is megtudhattuk, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a munkaigényes ágazatok kiemelt beruházási támogatásban részesülnek, illetve azt, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a termelésbiztonság növekedésére és a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Az egyes területek támogatási programjainak főbb változásait is ismertette a helyettes államtitkár. A mezőgazdasági termelők esetében változhat a jogosultság bizonyításának módja: a tervek szerint 2016-ig könyvvizsgáló jelentéssel lehet bizonyítani, hogy a cég árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági termelésből származik. 2016-tól pedig feltehetően a nem mezőgazdasági és a mezőgazdasági árbevételt külön kell majd elkönyvelni.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési támogatások (54 milliárd forintos keret) kapcsán komoly vita alakult ki az EU-val. Magyarország ugyanis nem csak a vízhatékony termelést kívánja támogatni, hanem az öntözött területek növelését is. Ennek az egyik oka az, hogy Magyarország relatíve elmaradott ebben, másrészt a klímaváltozás is indokolja a területek növelését.

A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy az élelmiszeriparban nem csak a VP, hanem a GINOP is biztosít forrásokat: a 200 milliárd forint mellé további 100 milliárdot. A Vidékfejlesztési Program kapcsán azt is kiemelte, hogy abból jogszabály alapon nincsenek kizárva a nagy vállalatok, ha mezőgazdasági termelőknek minősülnek.

A fiatal induló gazdáknak szánt támogatás esetén új megkötésnek számít, hogy kötelezően be kell mutatni az induló vállalkozást helyzetét az üzleti tervben. Uniós kérésnek megfelelően meg kellett határozni a minimum és maximum STÉ-t, mellyel a támogatások igénybe vehetők, a Miniszterelnökségnél azonban igyekeztek úgy megállapítani ezeket a számokat, hogy minél többen részesülhessenek a rendelkezésre álló forrásból. Szintén uniós szabályozás eredménye, hogy támogatásra jogosult fiatal gazda jogi személy is lehet, nem csak természetes. Célzott beruházási támogatás esetén fiatal gazdáknak pedig 10 százalékponttal magasabb támogatási intenzitás jár – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A 2014-2020-as időszakra egyszerűbb, hatékonyabb pályázati eljárást ígér Mezei Dávid. A Ptk. alkalmazása jóval ügyfélbarátabb megállapodás megkötését teszi lehetővé. A résztvevőket leginkább foglalkoztató kérdésre is érkezett válasz: nyár végén jelenhetnek meg az első pályázatok, ősszel pedig továbbiak válnak majd elérhetővé. A helyettes államtitkár elmondása szerint a trágyatárolás kérdése talán a leginkább sürgető, minél hamarabb el kell indítani a fejlesztési programokat. Emlékeztetett arra, hogy a programokkal kapcsolatban hivatalos elfogadás még nem érkezett Brüsszelből, de mivel kimerítő tárgyalásokat folytattak le, a Bizottságnak várhatóan nem lesznek érdemi változtatási kérései.”

Forrás:
Hamarosan dönt Brüsszel – 1300 milliárd a tét; Agrárszektor; 2015. június 16.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.