„Magasabb támogatási intenzitás, nagyobb rendelkezésre álló pályázati keret és plusz pontok a pályázatok elbírálásánál – csak néhány érv a szabad vállalkozási zónákban történő beruházás mellett. Szakértőnk szerint a kkv-k rohamot indíthatnak a vidéki helyszínek irányába.
Az idei első pályázati felhívásokból is látható, hogy kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások. De mi is a szabad vállalkozási zóna és miért kedvező ott tevékenységet végezni? 2013-ban a Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény felhatalmazásával kijelölte azokat a településeket, amelyek helyzetük alapján szabad vállalkozási zónának minősülnek. A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól és jelenleg az ország társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő 1080 települése minősül szabad vállalkozási zónának. (A zónák által a vállalkozóknak nyújtott kedvezményekről részletesebben itt olvashat!)
A településlista megtekinthető a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletében, vagy az alábbi honlapon.
A szabad vállalkozási zónában lévő településen való működés helyének nem kizárólag az adott cég székhelye, hanem gazdasági tevékenységének egyéb helye (pl. telephely) is megfelelő lehet a kedvezményekre való jogosultság szempontjából. Az itt tevékenykedő vállalkozások már eddig is számos kedvezményt (társasági adókedvezmény, szociális hozzájárulási adókedvezmény, fejlesztési adókedvezmény, szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése) érvényesíthettek, azonban az új 2014-2020-as Uniós költségvetés GINOP pályázataiban egyéb jelentős előnyhöz juthatnak.
Milyen pályázati előnyöket rejt a szabad vállalkozási zónában való tevékenységvégzés a kis- és középvállalkozásoknak?
A jelenleg is nyitva álló GINOP-1.3.1-15 kódjelű, a Mikro- kis és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása pályázaton, valamint a GINOP-1.2.1-15 kódjelű, a Mikro- kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázaton is a maximális 100 pontból 10 illetve 5 pluszpontot jelent a szabad vállalkozási zónában működés;A GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című pályázati kiíráson a szabad vállalkozási zónában működő kereskedő és szolgáltató vállalkozások is jogosultak támogatást igénybe venni, míg más területen tevékenykedő cégek esetében kizárólag a gyártó/feldolgozó tevékenységet végzők indulhattak. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert a korábban megismert GINOP menetrendből jól látható, hogy a jelenleg futó 7 éves Uniós költségvetési időszak hazai vállalkozásfejlesztési pályázatai főként a gyártással/feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak kívánnak jelentős támogatást biztosítani. Az, hogy a szabad vállalkozási zónában tevékenykedő kereskedő és szolgáltató vállalkozások is indulhattak ezen a népszerű pályázati kiíráson, mindenképpen növelte a szabad vállalkozási zónába sorolt települések vállalkozási népszerűségét. Hogy mit is jelent a különleges gazdasági övezet, arról itt olvashat bővebben!
Ezen túl a pályázatban többletponttal illetve akár 70 százalékos támogatási intenzitással (szabad vállalkozási zónában tevékenykedő gyártó és feldolgozócégek) jutalmazták a szabad vállalkozási zónában tevékenykedő pályázókat.
Népszerű Nógrád megye a közép-magyarországi vállalkozásoknak!
A pályázati kiírások megismerésével egyszerre népszerűvé váltak a Pest megyéhez közeli Nógrád megye szabad vállalkozási zónába sorolt települései. A közép-magyarországi vállalkozások – részben a közép-magyarországi pályázati lehetőségek beszűkülése miatt – gőzerővel keresik az eladó vagy bérbeadó ingatlanokat a szabad vállalkozási zónába sorolt nógrádi településeken , hogy a telephely-bejegyzést követően jogosultak legyenek a jelentős, akár 70 százalékos támogatási intenzitást jelentő pályázati kiírásokon indulni. Természetesen ezen vállalkozások a kedvező támogatás igénybevételével vállalják, a termelő (vagy akár szolgáltató) tevékenységük vidékre költöztetését és a telephelyükön munkaerő felvételét is. A tendencia azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű települések számos új, vagy akár „kiköltöző” vállalkozásra számíthatnak, melyek hosszú távon fogják ezen települések gazdasági életét pozitívan befolyásolni.További kedvező fordulat – Duplázzák a szabad vállalkozási zónák új pályázati keretét!
A július 9-én megnyíló kapacitásbővítő pályázat szabad vállalkozási zónákban megvalósítható beruházásaira már az első napon több mint 10 milliárd forint értékű pályázati igény érkezett be, az NGM információi szerint. Így már akkor jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy megduplázzák a szabad vállalkozási zónákra jutó, rendelkezésre álló keretösszeget. Glattfelder Béla NGM államtitkár nyilatkozata szerint a 20 milliárd forintos keretösszeget a nagy igények miatt további 20 milliárd forinttal növelik annak érdekében, hogy a szabad vállalkozási zónákban, ahol a kormány a legfontosabbnak tartja a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést, ott az ipar fejlesztéséhez elegendő forrás álljon rendelkezésre.Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár pedig egy vidéki rendezvényen felidézte, hogy a kormány2013-ban döntött a szabad vállalkozási zónák létrehozásáról, s a döntés értelmében ezekre a zónákra külön pályázatokat írnak ki, amelyek az adott zóna specialitásait figyelembe véve nagyobb lehetőséget biztosít az ott működő vagy oda betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. Az államtitkár nyilatkozata szerint ez már a jelenlegi GINOP-1.2.2 pályázatban testet öltött, „hiszen 10 milliárd forint értékben gyakorlatilag kifejezetten a szabad vállalkozási zónákra van pályázati kiírva” – olvasható a kormany.hu internetes oldalon. [A szerző a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. munkatársa.]”
Forrás:
Vidékre veszik az irányt az uniós pénzekért a cégek; Veres Ilona; Piac&Profit; 2015. július 21.
