Skip to main content
egészségügyközigazgatási informatika

Ha késve is, de javul az OEP informatikai rendszere

Szerző: 2015. szeptember 19.november 23rd, 2015No Comments

„Közel egy éves késéssel, október végén felállhat az az új informatikai rendszer, amely a többi közt heti 30 millió beavatkozás elszámolását könnyíti meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számára. Csaknem 200 kórházat univerzális kártyaolvasó készülékekkel szerelnek fel.

A közbeszerzések elhúzódásával magyarázta a projekt csúszását dr. Pálosi Mihály főosztályvezető, aki az „Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása” (EKOP 2.3.7) elnevezésű uniós program felelőse. Mint mondta, a pályázatot eredetileg tavaly decemberben kellett volna lezárniuk, de a csúszások miatt csak idén október 30-án adják át. Arról már Árki Kornél, az OEP informatikai főigazgató helyettese beszélt, hogy a projekt a pénztár informatikai hátterének megerősítését és finanszírozói feladatainak támogatását szolgálja.

Az uniós források lehetővé tették az infrastruktúrafejlesztést, így másodlagos adatközpontot hozhattak létre, amivel egy esetleges katasztrófahelyzetben is megoldott az adatok biztonsága. Az eddig nem létező DR site-ot – amelynek része például az egészségbiztosítási nyilvántartás is – egy, az elsődleges adatközponttól (az OEP épületétől) távol eső, védett telephelyen alakították ki. A projekt keretében alakították ki a két adatközpont közötti kommunikációs kapcsolatot, valamint kicserélhették az OEP adatközpontjának több mint tíz éves, műszakilag elavult szünetmentes egységeit is. A rendszer biztonságát erősíti a külső kapcsolatok védelmi szintjének erősítése, és számos alkalmazásfejlesztés szolgálja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalához (KEKKH) való csatlakozást.

Ez utóbbi fejlesztésnek azért is van különös jelentősége, mert már folyamatban van a projekt másik infrastruktúrafejlesztési ága, amelynek keretében közel 200 fekvőbeteg ellátót szerelnek fel olyan kártyaleolvasó készülékekkel, amelyek a nem kompatibilis kártyák adatait is elektronikus TAJ-ra tudják fordítani. A KEKKH adatbázisával fennálló kapcsolat gyors jogosultság-ellenőrzést tesz lehetővé akkor is, ha a betegnél csak személyi igazolvány, útlevél, vagy külföldiek esetében tartózkodási engedély kártya van.

A magyar közigazgatás legnagyobb adattárháza az OEP-é, amely nemcsak az egészségügy szereplőinek, hanem az állampolgárok számára is információs adatbázist jelent, amelyben megtekinthetik ellátási eseményeiket. A folyamatosan növekvő igények kiszolgálásának érdekében önálló alprojekt szolgálta a hardver és szoftver infrastruktúra megújítását. Az alprojekt célja egy Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása is, amely döntéshozatali támogatást biztosít a kórházi menedzsmentnek – számolt be Árki Kornél.

Míg néhány e-egészségügyi fejlesztéssel – kisebb nagyobb határidőcsúszásokkal – már elkészültek a szakemberek, azok működése nagyban függ attól, hogy mikor áll fel végre az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) infrastruktúrája. A felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai struktúrának már egy éve működnie kellene, azonban a projekt átadás-átvétele, a program lezárása még várat magára, így számos informatikai fejlesztés előnyét még nem élvezheti az ellátórendszer. Mint azt Pálosi Mihály a MedicalOnline kérdésére válaszolva elmondta, az OEP közigazgatási projektje is csatlakozik majd az EESZT-hez, az ehhez szükséges csatlakozási pontokat kialakították, ám a projekt nem az e-Health, hanem a közigazgatási informatikai fejlesztések csoportjába tartozik. Éppen ezért a rendszer önállóan is működőképes, tesztelése folyamatban van, egyes alprojektjei pedig – így például az adattárház – már működik. Árki Kornél hozzátette, az államigazgatási szervek közül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mellett az OEP az első, amely csatlakozott a KEKKH-nál működtetett Összerendelési Nyilvántartáshoz.”

Forrás:
Ha késve is, de javul az OEP informatikai rendszere; MedicalOnline; 2015. szeptember 16.
EKOP-2.3.7 – Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása; Széchenyi 2020