„A falugazdász hálózat fejlesztése, a tudásátadás javítása és a feldolgozóipar korszerűsítése is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél szélesebb körben elterjedjen hazánkban a vegyszermentes, fenntartható termelési eljárásokra épülő gazdálkodás. Az ökológiai termelés amellett, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból előnyös, gazdasági hasznot is hozhat a termelőknek.
A nemzetgazdaság, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók is jól járnának azzal, ha hazánkban minél szélesebb körben elterjedne az ökológiai gazdálkodás – derült ki a Greenpeace háttérbeszélgetésén. Rodics Katalin, a zöld szervezet Kelet-Közép-Európa regionális agrárkampány-felelőse elmondta: bár sokak szerint a nagyüzemi élelmiszer-termelés megkerülhetetlen, hiszen csak ezzel a módszerrel lehet jóllakatni a Föld lakosságát, ugyanakkor a Föld akár kétszer annyi élelmiszert is képes lenne megtermelni, ha azt megfelelő módon, fenntartható eszközökkel tennénk.
Szavai szerint az ökogazdálkodás elterjesztése nem csak a környezeti és egészségügyi szempontok miatt lenne fontos, a gazdaságokat és a vidéki közösségek fejlődését is segítheti ez a típusú mezőgazdasági gyakorlat. Ezért fontosnak tartja, hogy a jövőben gazdasági szempontból is életképes rendszer épüljön ki.
Meglátása szerint ahhoz, hogy minél többen vásároljanak biotermékeket, szemléletformálásra is szükség van: a fogyasztónak az ár helyett a minőség, a tápanyag- és vitamintartalom szerint kellene választania. Magyarországon ma még jelentős az árkülönbség az ipari módon előállított élelmiszerek és a minősített bioáruk, vagy ökogazdálkodásból származó termékek közt. Ugyanakkor, ha minél több termelő áll át fenntartható termelési módszerekre, bővül a kínálat és csökkenhetnek az árak – jegyezte meg.
A zöld szervezet országjárása során kiderült: a gazdálkodók egy része a hiányzó tudás, mások a kevés munkaerő miatt nem mernek belevágni az ökogazdálkodásba. Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse lapunknak elmondta: sok helyen előfordul, hogy fizikai munkára nem találnak munkaerőt a gazdálkodók, a vegyszermentes gazdálkodáshoz szükséges tudás pedig nagyon sok helyen hiányzik. Szavai szerint ezért a falugazdász hálózatot is ebbe az irányba kellene fejleszteni, hogy azoknak a termelőknek is kézzel fogható tanácsot tudjanak adni, akik a vegyszerek helyett más módszerrel szeretnének a kártevők ellen védekezni. Emellett a feldolgozóipar korszerűsítésére is szükség van, így elkerülhető lenne, hogy a hazai biobúzát Ausztriába exportáljuk, majd az abból készült áru importként kerüljön vissza az országba – emelte ki.
A szakember rámutatott arra is, az ország érdeke, hogy minél szélesebb körben elterjedjen az ökológiai gazdálkodás. A kormány ezért nemrég elkészítette az erre vonatkozó akciótervet. Reményeink szerint a jövőben számos intézkedést sikerül megvalósítani, amelyek kimozdíthatják e gazdálkodási formát a holtpontról – fogalmazott Tömöri Balázs. Az ökogazdálkodásba vont területeket tovább növelhetik az európai uniós támogatások. Az új vidékfejlesztési programban erre a célra mintegy 60 milliárd forintot fordít, amelyből a napokban 51,5 milliárd forintos kerettel jelent meg az első pályázati felhívás.”
Forrás:
Versenyképes lehet az ökológiai gazdálkodás; Magyar Idők; Köpöncei Csilla; 2015. október 14.
