Negyedére csökkent a magyar forrásvesztés veszélye

„Az év elején még 1 milliárd euró magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben. Mostanra 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát, és a Bizottság az év hátralevő részében még lehetőséget lát a mérleg további javítására.

Egy milliárd euróról 2015 végére nagyjából 250 millió euróra sikerült lefaragni Magyarországon azt az uniós támogatási keretet, amit a 2007 és 2013 közötti időszakban a nettó forrásvesztés veszélye fenyegetett. Többek között erre az információra derül fény abból a jelentésből, amiben az Európai Bizottság a kohéziós alapok gyorsított ütemű felhasználásának elősegítésére egy évvel ezelőtt létrehozott munkacsoport tevékenységét értékelte.

A BruxInfo értesülése szerint a Bizottságnál év elején még komolyan tartottak attól, hogy a 2007 és 2013 között hazánk rendelkezésére álló mintegy 25 milliárd euró felzárkóztatási támogatásból az időszak végén akár egymilliárd euró is bennragadhat. Ez az aggodalom elsősorban a kohéziós alapból finanszírozott közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek lassú ütemű végrehajtására vonatkozott, ami előrevetette, hogy hazánknak nem sikerül majd az adott időhatárokon belül lehívnia az uniós büdzséből papíron rendelkezésére álló pénzeket.

A regionális politikai főigazgatóság információink szerint most úgy látja, hogy a megkétszerezett erőfeszítéseknek köszönhetően mostanra negyedére, azaz 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát 2015 végére, ami az utolsó határidő a projekteken dolgozó vállalkozások számára a számlák benyújtására.

Brüsszelben úgy látják, hogy három, a közlekedési operatív programból finanszírozott, összesen 370 millió euró értékű új projekt beemelésének volt oroszlánrésze a nettó forrásvesztés kockázatainak redukálásában. A regionális politikai főigazgatóság szerint „a közösen összehangolt erőfeszítések, a szisztematikus nemzeti nyomon követési és lejelentési intézkedések” hatására változott kedvező irányba a magyarországi helyzet.

A Bizottság szerint mindez nem következett volna be, ha egy évvel ezelőtt nem hozzák létre azt a munkacsoportot, amely nyolc, a források lehívásával késlekedő uniós tagállamban, köztük Magyarországon segédkezett az abszorpciós képesség javításában.

„Magyarország és Olaszország különösen szemléletes példái annak, hogy drasztikusan sikerült csökkenteni a forrásvesztés kockázatát” – jegyezte meg csütörtöki sajtóértekezletén Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos. „A munkacsoport tevékenysége igazi sikernek bizonyult” – tette hozzá.

Az európai regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap által finanszírozott 13 magyar operatív program közül három (a közlekedési, a környezetvédelmi és az energia és szociális infrastruktúra-fejlesztési) volt külön akcióterv tárgya, és a Bizottság szerint tíz hónapos munka árán körülbelül 700 millió euróval sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatait.

A regionális politikai főigazgatóságnál úgy látják, hogy a hátralevő időben még tovább csökkenthető az az összeg (jelenleg körülbelül 250 millió euró), amit nettó forrásvesztés fenyeget.

Az utolsó állás szerint hazánk mostanra a 2007 és 2013 között elérhető uniós felzárkóztatási források 87,5 százalékát lehívta, vagyis a rendelkezésre álló pénznek ekkora hányadát folyósította már a Bizottság. Magyarország ezzel utolérte az uniós átlagot. Mivel a keretből 5 százalékot visszatartanak és csak a 2017 márciusi zárás után fizetnek ki, a teljes keret 7,5 százalékát kell már csak lehívni. A kedvezményezettek 2015 végéig nyújthatják még be számláikat a magyar hatóságoknál, ez az utolsó dátum a számlák benyújtására. A Bizottság ugyanakkor elvileg még 2017 márciusáig fizethet a 2007 és 2013 közötti alapok terhére.

A BruxInfo azt kérdezte a regionális politikáért felelős biztostól, hogy a számos országban, például Magyarországon is tapasztalt túlszámlázások és közbeszerzési rendellenességek nem hozhatók-e összefüggésbe az abszorpciós képesség mindenáron történő javításának szándékával. Corina Cretu válaszában elismerte, hogy egyes országokban sietséget és kapkodást lehetett észlelni a hatóságok részéről a lehetőleg minél eredményesebb forrásfelhasználás érdekében.

A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon hozzáértő auditorok dolgoznak a Bizottságban, akik mindent elkövetnek a szabálytalanságok kiszűrése érdekében. Arra is emlékeztetett, hogy a kohéziós források felhasználásánál az Európai Számvevőszék 6,1-es hibaszázalékot állapított meg, és a teljes keret 0,5 százalékának elköltése hozható közvetlen kapcsolatba csalással. Azt is elismerte, hogy a közbeszerzési területen különösen sűrűn fordulnak elő szabálytalanságok, a Bizottság éppen ezért a napokban külön iránymutatásokat fogadott el a kockázatok csökkentésére.

Más forrásaink ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a Bizottság megítélése szerint hazánk is egyike annak a nyolc uniós tagállamnak, amely a közbeszerzés terén még nem teljesít minden előzetes (ex ante) feltételt, amelyek nélkül nem kezdődhet meg a kohéziós források kifizetése a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban…”

Forrás:
Negyedére csökkent a magyar forrásvesztés veszélye; Gyévai Zoltán; BruxInfo; 2015. december 3.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.