„A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportja és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztálya szervezésében 2016. január 12-én a Smart City rendezvénysorozat negyedik alkalmával Tóth Tamás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője és Dr. Tóth Péter PhD a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének egyetemi docense Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra címmel tartottak előadást.
Tóth Tamás az előadásában ismertette a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának hazánkra vonatkozó Európai Uniós előírásait, majd ezt követően bemutatott néhány hazai jó példát, továbbá a megújuló energia felhasználásának előnyeit, végül pedig mindennek a Smart Cityben való szerepét.
Az előadás alátámasztotta a korábbi találkozók megállapításait, mely szerint akkor lehet csak a megújuló energiák „okos” felhasználásáról beszélni egy adott városban, ha az rendszer szinten került hasznosításra. Erre jó példa volt, hogy egy adott épület megújuló energiával való ellátása még nem „okos” megoldás, de egy városrész, mért és összekapcsolt, az energia (pl. áram) kétirányú szállításon alapuló rendszere már annak nevezhető. De mindezen kívül szükséges még, hogy az energia csúcsidőben ott kerüljön felhasználásra, ahol szükség van rá. Így például napközben az otthonokban termelt energiát a munkahelyen kellene felhasználni. Egy ilyen rendszer kialakításának alapvető kelléke az energiafelhasználás „okos” mérése is.
Az előadást követő vitából kiderült, hogy jelenleg az Európai Unióban a villamos energia piacon túlkínálat van. Mindez annak köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya folyamatosan növekszik, ugyanakkor még a régi fosszilis energiát felhasználó erőművek is üzemelnek. Alaperőműre azonban mindig szükség lesz, ami bármely többlet szükséglet esetén azonnal ki tudja segíteni, vagy át tudja venni a rendszer működtetését. Ilyen esetek lehetnek egyes energiatermelő rendszerek nem termelő időszakai (pl. szél- és napenergia esetében), nem várt túlfogyasztás (pl. hőhullám vagy az átlagosnál lényegesen hidegebb nap), vagy a rendszer valamely szakaszának lezárása (pl. nemzetközi vezetékhálózatokon keresztül megvalósuló forgalom).
Ahhoz, hogy városaink jól ki tudják használni a megújuló energiák adta lehetőségeket, energiafelhasználási terveket szükséges készíteni. Ennek a Polgármesterek Szövetsége (http://www.polgarmesterekszovetsege.eu/index_hu.html) által szorgalmazott változata a Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan – SEAP). Ennek az uniós döntéshozásra befolyással bíró szervezet mintegy 6000 tagja között mindössze 40 hazai város található.Az Európai Uniónak több kezdeményezése is van az „okos” városok támogatására, pl. az aktuálisa futó Smart Cities and Communities felhívás, amelyben csak olyan városok lehetnek vezető szereplők, amelyek rendelkeznek a Polgármesterek Szövetsége által akkreditált SEAP-pal.
A következő találkozó időpontja 2016. február 9. 15:00 óra, előadó: Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. További információk hamarosan a honlapon.
Tóth Tamás és Dr. Tóth Péter PhD előadása és annak összefoglalója az alábbi linkekről tölthető le:
Kapcsolódó dokumentumok:
Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra – előadás
Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra – összefoglaló”
Forrás:
Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Megújuló energiahasznosítás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2016. január
