közigazgatás: magyar

A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret

Szerző: 2016. február 7.No Comments

„A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret, módszert; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől a kormány elvárja, hogy mindezt tanítható diszciplínákba foglalva továbbadja – erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt az intézmény államtudományi és közigazgatási karának névadó ünnepségén.

Az NKE Közigazgatás-tudományi Kara 2016. február 1-jétől Államtudományi és Közigazgatási Kar néven működik, a változást a miniszter mérföldkőnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán névváltozásról van szó, hanem tartalomváltásról is: az Államreform Bizottságot létesítő és az Államreform II. Program főbb elemeit meghatározó kormányhatározat egyik pontjának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé fejlesztésének megvalósulását is szolgálja.

Trócsányi László úgy fogalmazott: a valódi, végső cél a közigazgatási személyi állomány támogatása korszerű, az új alaptörvény által meghatározott jogi és közigazgatási kultúrához igazodó tudással.

Emlékeztetett: a második világháborút követően még a szocialista időszak “felvilágosultabb gondolkodói” között is felmerült annak szükségessége, hogy az akkor államigazgatásnak nevezett közigazgatás személyi állományának képzését meg kell teremteni, s a Tanácsakadémia helyén 1977-ben megalakulhatott az Államigazgatási Főiskola. A nyolcvanas években felvetődött az egyetemi szintű államigazgatási képzés létrehozásának gondolata. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2012 óta zajlik a közigazgatási szakemberek képzése.

A névváltozással kapcsolatban azt mondta: az állam kevesebb, mint a közigazgatás, mert az állam van a közügyekért és a közérdekért, nem pedig fordítva. Az államtudományok ugyanakkor tágabb diszciplínát jelentenek a közigazgatásra vonatkozó ismereteknél.

Trócsányi László közlése szerint ma a jó kormányzás legjobb gyakorlatait kutatják. Már nem az a kérdés, hogy a közigazgatás legyen joghoz kötve, és a közigazgatás működését bíróság ellenőrizze, hanem az, hogy az állam hogyan tud hatékonyan, bürokráciamentesen a polgárok érdekében tevékenykedni, közigazgatási ügyeinket a digitalizáció révén hogyan tudjuk akár otthonról is intézni – mondta.

Arról is szólt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül az új karon összpontosul az a közigazgatás számára való tudás, az a közigazgatási kutató és oktató munka, amelyre a magyar hagyomány az államtudományi nevet használta. Felidézte, az államtudományi doktori cím évtizedeken át a magyar közigazgatási életpályára felkészítő, a belépéshez való alapvető végzettség volt. Hozzátette: a kormány döntése és javaslata nyomán tavaly az Országgyűlés törvénymódosítással újra megteremtette az egyetemi végzettséget igazoló doktori címmel záródó önálló államtudományi mesterszakot.

Patyi András, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a korábbi Államigazgatási Főiskola alapjain továbbélő közigazgatás-tudományi kar másfél éve tartó fejlesztő, előkészítő munka állomásaként vette fel az államtudományi nevet. A kormányhatározatra utalva felidézte: az egyetem kutató, oktató, nevelő és felkészítő munkáját már a szabályozást megelőzően is az államközpontúság jellemezte. Mint mondta, az állammal kapcsolatos, közvetlenül az államra irányuló egyetemi tevékenységek jelentős koncentrációja figyelhető meg az NKE-n, ami nem jelenti és nem is jelentette, hogy más intézmények nem foglalkoznak vagy foglalkozhatnak az államnak nevezett bonyolult, összetett jelenséghalmazzal.

Patyi András szerint a kar nevében az államtudomány nevesítése ténymegállapítás, annak rögzítése, hogy a kar hosszú ideje kutat, és mást is nyújt, mint ami csak a közigazgatás megértéséhez szükséges. Ugyanakkor programot is jelent, nemcsak egy új, az államtudományi mesterszak “fészke” lesz a kar, de élen kell járnia a mai, egyesek szerint már posztmodern államok probléma- és jelenségegyüttesének tudományos vizsgálatában is.

Az ünnepségen Trócsányi László adta át Kiss Györgynek, a kar dékánjának a kari zászlót, illetve Patyi András a további jelképeket: a kari láncot és pecsétet. A dékán az ünnepségen úgy értékelt: a kar soha nem látott lehetőségek előtt áll, ugyanakkor soha ilyen nehéz feladat előtt nem állt még sem az egyetem, sem a kar.

Az ünnepségen részt vett Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint több alkotmánybíró, de képviseltette magát a Belügyminisztérium, a Honvéd Vezérkar, az Állami Számvevőszék, a közmédia és a társegyetemek is.”

Forrás:
A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret; Igazságügyi Minisztérium; 2016. február 5.