Fesztiválgyarmat a Balaton? Vita az állami támogatásról

„ A megafesztiválok „gyarmatosítják” a Balatont, csak használják a nevét és az infrastruktúráját, a haszon azonban nem marad a Balaton partján. Támogatásra érdemesek a nagy fesztiválok, hiszen „talált pénzt” jelentenek a székhely településnek, pluszturistákat csábítanak a régióba. Két vélemény arról a dilemmáról: támogassa-e közpénzzel az állam az amúgy is nyereséges megarendezvényeket (Balaton Sound, Nagyon Balaton…), ki fölözi le a hasznukat?

„Az államnak is előnyös a magyarországi fesztiválok nemzetközi sikere, jó működésük a turizmus bevételein látszik. A kiemelt fesztiváloknak szánt állami támogatás idei mértékéről hamarosan döntés születik” – mondta nemrég Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár. Tavaly közel 500 millió forintos állami támogatást kaptak a hazai nagy fesztiválok.

– Önkormányzati és pályázati pénzből egyetlen pluszvendéget sem vonzó falunapra költeni semmi értelme, a nagy fesztiváloknál jobb helye van a támogatásnak – vélekedett Brachna János idegenforgalmi szakközgazdász. – A kérdés jogos: az amúgy is tisztes nyereséget miért kéne növelni még közpénzzel is? A válasz: amennyiben nem magántelken megvalósuló magánrendezvényről van szó, egy fesztivál „talált pénz” az adott településnek, lásd Zamárdit. A szállások megtelnek, nő a kúrtaxa, ha nem volna Balaton Sound, az arra érkező tízezrek közül kevesen keresnék föl Zamárdit, mely a Sounddal „megfogta az isten lábát”. Úgy vélem, a kockázat csökkentése miatt is hasznos lehet az állami támogatás, hiszen az volna a turizmus érdeke, ha ezek a rendezvények hosszú ideig garantálni tudnák a vendégsereget.

Brachna szerint valószínűsíthető, hogy a most a fesztiválozó külföldi fiatalok családalapításuk után nosztalgiából, vagy kíváncsiságból visszatérnek látogatóba, nyaralni. Egy másik, a balatoni turizmusban érdekelt szakember ellenben amondó, hogy „a Balaton magát taszítja gyarmati sorba a fesztiválokkal”. Hiányolja, hogy senki sem teszi föl a kérdést: mennyi marad a haszonból a Balatonnál? Arról is beszélt: az államnak éppen hogy nem szabadna főszezoni rendezvényeket támogatni, amelyik ugyanis akkor nem tudja eltartani magát, az amatőr. E helyett azokat a törekvéseket, annak marketingjét támogathatná a központi költségvetés, melyek például a tavaszi, őszi szezon megteremtését célozzák a magyar tengernél.

A fesztiválok rontják a kisvállalkozások boltját
A néhány napos nyári fesztiválok, kitelepülős rendezvények rontják a boltjukat – panaszolta egy balatonszemesi vállalkozó. Úgy véli: azok, akik elbontották a régi bodegákat, pavilonokat és beruháztak, akár tönkre is mehetnek egy-egy fesztivál árnyékában, ezeken ugyanis ideiglenes egységekből, sátrakból is lehet árusítani, s nem kell megfelelniük az egyébként ezernyi előírásnak, sőt, adót sem fizetnek annyit. A zamárdi kishajókikötő előtti büfésor vállalkozói a Balaton Sound és az immár dupla nyárvégi fesztivál árnyékában már évek óta sajátos árukapcsolással igyekeznek növelni a forgalmukat. Fizetik a közeli zenepavilonban esténként fellépőket, sőt, az üzletsor melletti parkolót bérelve kongás-táncos fiú és gyerekanimátor is várta a turistákat a nyáron. A város önkormányzata is támogatja ezen kezdeményezésüket.

Állami turizmusirányítástól várják a bevétel növekedését
Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség: már a neve is elborzasztó a tervezett új állami megaszervezetnek, a HVG információi szerint nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező és sportrendezvény divíziója is lenne. Az új turizmusirányító szervezet a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át mindent központilag koordinálna, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének.
Az egyelőre „nem nyilvános” minősítésű tervezet szerint a cél „a turizmussal kapcsolatos állami feladatok átszervezése, bővítése, a teljes idegenforgalmi ág lefedése” a hatékonyabb működés érdekében, illetve azért, hogy több legyen a turizmusból származó állami bevétel. Hiszen a szomszédos országokban a GDP 12-15 százaléka is befolyik a turizmusból, míg ez az arány nálunk 2013-ban csak 8,8 százalék volt. Új intézménystruktúra kell, egységes marketingstratégia, turizmuskoncepció – áll az anyagban és az is, hogy újragondolnák az olyan kiemelt vidéki területek fejlesztési stratégiáját is, mint a Balaton.

Az ügynökség nonprofit szervezet lenne, állami támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájön az általa létrehozott rendezvények bevétele, továbbá a jutalék, amit rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, „egyes szolgáltatóktól” szednének. Ez dolgozná ki az olyan abszolút kiemelt turistacélpontok fejlesztési és marketingstratégiáját, mint a Balaton. A HVG által megszerzett előterjesztés megjegyzi: az EU-nak véleményezési joga nincs, az országgyűlésnek nem kell tárgyalnia, nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla, és „vitás kérdés nem merült fel”.
De vajon mit szólnak hozzá, többek között a legújabb, sokadik turisztikai- és marketingkoncepció kilátásba helyezéséhez a balatoni érintettek?”

Forrás:
Fesztiválgyarmat a Balaton? Vita az állami támogatásról; Fónai Imre; sonline.hu; 2016. február 5.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.