Kilábalna nehéz helyzetéből Somogy

„A legfejlettebb Közép-Magyarországi Régió 48 százalékos részesedésével szemben a Baranya-Somogy-Tolna alkotta Dél-Dunántúl mindössze 6 százalékot tudhat magáénak a bruttó hazai termékből, ezen belül Somogyban az egy főre jutó GDP 2013-ban mindkét társmegyénél alacsonyabb, 1 892 ezer forint volt. A keresetek tekintetében is a megyék rangsorának utolsó harmadába került Somogy: a 2014. évi személyi jövedelemadó-bevallások alapján kialakult sorrendben az egy keresőre jutó évi 148 000 forintos jövedelemmel Somogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Békés megyét előzi meg. Három éve az átlagkereset Tolnában 170 000, Baranyában 157 000 forint volt.

Somogy és a Dél-Dunántúli Régió ágazati szerkezetében az egy főre jutó GDP alapján az országos átlagnál nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdaság, és lényegesen kisebb az ipar, ezen belül a feldolgozóipar aránya – áll a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Varga Józsefnek, Somogy Megyei Közgyűlés számára készített tájékoztatójában. A mezőgazdaság részesedése a megye által megtermelt bruttó hozzáadott értékből közel 12 százalék, szemben az országos 44,7 százalékos aránnyal, a kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás együttes teljesítőképessége viszont két százalékkal magasabb a 65 százalékos országos átlagnál.

Az egy lakosra jutó ipari termelés Somogyban az országos átlag 58 százaléka, a termelés kulcsszereplője a feldolgozóipar, melynek legnagyobb része (73 százalék) számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásából származik. Meghatározó jelentőségű emellett a villamos berendezések gyártása és a fémfeldolgozás is. A feldolgozóiparon belül a második legnagyobb arányt a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó élelmiszeripar jelenti, amely jellemzően a hús- és tejfeldolgozásra, italgyártásra, cukor- és sütőiparra épül.

Kedvező tendenciát mutat Somogy feldolgozóipara, itt 2014-ben az előző évekhez képest 26 százalékos termelésbővülés történt, ezen belül az élelmiszeriparban 60 százalékos volt az emelkedés, és jobb teljesítményt nyújtott a számítógépgyártás, az elektronikai ágazat és a villamos berendezés gyártás. Eközben a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma hat százalékkal csökkent.
Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a megyében a kereskedelmi szálláshelyek forgalma (ami elsősorban a Balatonnak tulajdonítható), ezen belül a külföldiek 6, a hazaiak 11 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A panziók kihasználtsága nagyobb mértékben emelkedett, mint a szállodáké.

A GDP-arányos kutatás-fejlesztés (K+F) ráfordítások növekedése az elmúlt években Somogyra nem volt jellemző, e területen a megye az országos rangsor 15. helyén áll. A régiót érintő 2, 7 százalékos ráfordításból 2014-ben Baranya 63, Somogy 23, Tolna 13 százalékban részesült. „Az innováció térhódításában komoly akadályt jelent, hogy Magyarországon (így Somogyban is) a kutatás és az ipari hasznosítás csekély arányban találkozik egymással, amely elsősorban az érdekeltség hiányának és a finanszírozási kérdéseknek tudható be” – írja tájékoztatójában a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Dél-Dunántúli Régiót a KKV-szektor dominanciája jellemzi, Somogyban csak tizennyolc, 250 dolgozónál nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozás működik. Jelentős az egyéni és a társas vállalkozók száma a tavalyi első féléves adatok szerint. A Balaton környékén működő fizetővendéglátói tevékenységet jellemzően adószámos magánszemélyek végzik, ezért a szálláshely-szolgálatatás, vendéglátás körébe tartozó gazdálkodók aránya lényegesen alacsonyabb, mint a társas vállalkozóké.

Míg Pest megyében 200 000 forint felettiek a keresetek, Somogyban 2014-ben az átlag 148 000 forint volt. A dunántúli megyék rangsorában az utolsó Somogy, az ott élők jövedelme még a tolnaiakét és a baranyaiakét sem éri el.

A Területfejlesztési Operatív Programból Somogy 43,5 milliárd forintra pályázhat – jelentette be Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztések Programjáért felelős helyettes államtitkár a múlt ősszel Siófokon. A Somogy Megyei Közgyűlés tisztségviselői két éve járják a megyét, és mérik fel a pályázati igényeket, hogy a megye ne maradjon a „Dunántúl Szabolcsa”.”

Forrás:
Kilábalna nehéz helyzetéből Somogy; Magyar Idők; Gulyás J. Attila; 2016. február 26.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, területfejlesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.