„Ma már Európa egyre több országában végeznek a kutatók nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékeléseket. Magyarországon tavaly jelent meg az első Jó Állam Jelentés, amely fontos szerepet tölthet be az aktív, cselekvőképes állam és kormányzati gyakorlat kialakításában- hangzott el a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mintegy két éve kezdődött el az a kutatási-elemzési munka, amelynek eredményeként tavaly megjelent a kormányzati teljesítményt hat hatásterületen vizsgáló tanulmány – mondta el előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt arról, hogy az állammal és a kormányzással kapcsolatos kérdések már az ókorban is foglalkoztatták az embereket, akik az 1400-as években már egyfajta minősítését is elvégezték az állami és kormányzati működésnek. Erre példaként hozta azt a két falfreskót, amelyet 1348-ban egy olasz festő a jó és a rossz kormányzás allegóriájaként mintázott.
A jó állam fogalma Magyarországon 2010-ben jelent meg, amikor az újonnan hivatalba lépő kabinet egyik legfontosabb feladatának az állam megerősítését tűzte ki. A kormány azóta is nagy hangsúlyt fektet a közigazgatás megerősítésére, fejlesztésére. Így született meg annak idején a Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program, amelynek a jó állam lett a legfontosabb hívószava. A program definíciója szerint az állam attól tekinthető jónak, hogy egyének, közösségek, vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja.
Kaiser Tamás szólt előadásában a közjó fogalmáról is, amelynek megteremtése érdekében az államnak képességekkel és megfelelő állami kapacitással is kell rendelkeznie. Az állam szerepének megerősítését szorgalmazó gondolatok a gazdasági világválság hatására nyertek igazi teret Európában, így Magyarországon is. A korábbi neoliberalista államfilozófia ugyanis csak a gazdaságosságot, az eredményességet és a hatékonyságot tartotta fontosnak, és az állami feladatok egy jelentős részét ennek érdekében kiszervezte a magán- és a civil szféra számára. Kaiser Tamás szerint ezzel a menedzser típusú szemlélettel és gyakorlattal próbálta a neoliberalista állam megújítani a hagyományos közigazgatást. 2008 után azonban egyre komolyabb konszenzus kezdett el kialakulni a tudomány és a közélet szereplői között is arról, hogy szükség van az állam szerepének megerősítésre, amelynek értékteremtő és értékvédő szerepe is van. Ugyanakkor – jegyezte meg Kaiser Tamás-az államcentrikus megközelítés nem az állam egészére vonatkozik, hanem elsősorban a kormányzás formájára és gyakorlatára van hatással.
A gazdasági világválság mellett például a tömeges migráció is erősíti azt a nézetet, hogy erős államra van szükség, hiszen csak így van esély megbirkózni az ennyire összetett kihívásokkal. Kaiser Tamás előadásában ismertette a jó kormányzás gyakorlatát befolyásoló alapelveket, így például beszélt a társadalmi jól létről, a hatékonyságról, a bizalomról, a versenyképességről és a kreativitásról is. Megjegyezte, hogy az állam szerepvállalása és annak mértéke területenként különböző lehet, így például múlik azon is, hogy a feladatok milyen nagyságú közkiadásokkal járnak.
A tudományos igazgató szerint a gazdasági világválsággal véget ért a bőség időszaka Európában, a bázis alapú helyett egyre inkább teljesítmény alapú költségvetéseket készítenek a tagállamok. Azért is van szükség olyan kormányzati mérésekre, mint a tavaly megjelent Jó Állam Jelentés, hogy a kormányzat a tényeken alapuló előrejelzések alapján hatékony döntéseket tudjon hozni. Az államközpontú kormányzással kapcsolatban elmondta, hogy a kormányzásnak, a közigazgatásnak erős központtal kell működnie, de nem szabad elveszíteni a kapcsolatát a társadalommal sem. „Nem elég hatékonynak lenni, annak is kell látszani”- fogalmazott Kaiser Tamás, aki szerint a társadalom különböző csoportjaival történő kapcsolatépítés és a bizalom megszerzése nélkülözhetetlen a jó kormányzáshoz.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második idei Jó Állam Jelentése várhatóan nyár elején jelenik majd meg és újdonságként megjelennek benne a társadalmi visszajelzések és a nemzetközi összehasonlítás elemei is.”
Forrás:
A jó állam mérhetősége; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. május 11.
