„Több mint 150 önkormányzat nyúlt hozzá az idén érdemben az adórendeletéhez, és vezetett be új adót, vagy növelte meg a terhet. A forráshiány miatt kevesen hagyják ki a vállalkozások terhelését, és megállíthatatlanul terjed a földadó is.
Havi ötven–százezer forint adót vetett ki Nagymaros önkormányzata a nála tárolt nagyobb teljesítményű motorcsónakokra és jachtokra – a hajóadó a legújabb kreatív elvonás, amelyet egy település bevezet. Az idén több mint 150 önkormányzat határozott a településen élők vagy az ott tevékenykedők terhének emeléséről vagy módosításáról, összesen közel kétszáz új elvonást vezettek be – derül ki az Ado.hu összesítő táblázatának tanulmányozásából. A települések sokáig igyekeztek a szavazóikat mentesíteni a közterhek megfizetése alól, kevesen vezettek be a lakosságot terhelő adót, ám idővel egyre többen kényszerültek erre is. Az idén közel 40 önkormányzatnál jelent meg például a kommunális adó – ezt az elvonást már több mint 2200 település alkalmazza, vagyis a képviselő-testületek kétharmada. Nem sokan terhelik azonban az ingatlanokat: telekadót 521 település vet ki, a lakóingatlanokat alig több mint hatszáz, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig mindössze 23 önkormányzat adóztatja meg. Idegenforgalmi adót valamivel több mint 800 település vet ki.
A legnépszerűbb elvonás az iparűzési adó, amely csak a vállalkozásokat terheli, és nem közvetlenül a szavazókat: ma már kevesebb, mint 350 olyan település van Magyarországon, ahol a cégeknek nem kell fizetniük a bevételeik arányában. Az idén iparűzési adót több mint 60 településen emeltek vagy vezettek be, miközben a képviselő-testületek egyre nagyobb kedvvel éltek a tavaly januártól nekik adott új lehetőséggel is: egymás után vetettek ki adót mindenre, amit az állam nem terhel elvonással.
Ez a lehetőség leginkább a földadó bevezetését jelenti, amit ma már több mint 50 település alkalmaz, pedig elég nagy volt az ellenállás ezzel szemben. A települési adó különleges szabályai tulajdonképpen véletlenül tették lehetővé a termőföld megadóztatását: az agrárszakemberek sokáig abban a hitben voltak ugyanis, hogy az 1992-es földadóról szóló törvény alapján védve vannak a mezőgazdasági területek. Az a jogszabály ugyanis központi elvonásként határozta meg a föld adóját, de nulla kulccsal – vagyis a termelők védve lettek volna. Csakhogy 2012-ben egy nagy adminisztrációs egyszerűsítési hullámban ezt a törvényt, mint értelmetlent, eltörölték: így az önkormányzatok joggal terhelhetik meg a földeket. A Földművelésügyi Minisztérium (FVM) próbált ugyan azzal érvelni, hogy a települési adót vállalkozásokra nem lehet kivetni, de ez nem sokat ért: a föld tulajdonosai magánszemélyek, így csak azok vannak védve, akik vállalkozási formában termelnek. Ez magasabb adófizetést is jelent – vagyis a passzus keveseket védhet.
A földadót mindenesetre – épp az FVM tiltakozásai nyomán – csak egy-két önkormányzat kezdte alkalmazni tavaly. Aztán a számuk tucatnyira duzzadt az év közepére, míg januártól tovább emelkedett a földtulajdonosokat terhelő települések száma. A többség ráadásul figyel ez ügyben is arra, hogy helyben ne okozzon galibát: a településen élők jellemzően kedvezményt és/vagy teljes mentességet kapnak, miközben a kistermelőket is sok esetben mentesítik a teher megfizetése alól. Az önkormányzatok jellemzően a nagyobb, nem helyben élő földtulajdonosokat adóztatják meg előszeretettel.
A települési adó kreatív oldalát csak kevesen használták ki eddig. Két település vezetett be traktoradót: azokat a mezőgazdasági (és egyéb, rendszám nélküli) gépeket terhelték, amelyek ugyanúgy a vagyon részét képzik, mint a föld. Másik két település a magas épületekre vetett ki toronyadót már korábban: itt a cél persze nem az egyházak megadóztatása volt (ők mentességet kaptak), hanem a mobilcégeké – egyszerűen az adótornyokért kértek volna ily módon sokkal többet, mint amennyit a társaságok fizetni akartak volna.
A nagymarosi hajóadó teljesen különleges a magyar adórendszerben: nincs rá példa – de a helyi testületen simán átment a javaslat. A jegyzőkönyv tanúsága szerint némi vita volt arról, hogy önadózással tényleg be lehet-e majd szedni az adót (a telkeken azért el lehet tenni egy hajót), mindenesetre önadózással szedik be, és a település három kikötőjének is feladatul szabták, hogy a tulajdonosokkal fizettesse meg a terhet. Az adó egyébként a motor teljesítményével párhuzamosan nő: 50 kilowatt alatt 25 forintot kell fizetni kilowattonként, 50 és 100 között 35, 100 fölött 45 forint a havi tarifa. A jelentős progresszivitás miatt a teher a nagyobb hajóknál sokszorosa a kisebbekének, míg az építményadót is fizető nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt kapnak egy januári módosítás nyomán.”
Forrás:
Megállíthatatlanul terjednek az új települési adók; Várkonyi Iván; Világgazdaság Online; 2016. július 6.
Lásd még: az eredeti cikket kísérő infografika
