Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyartársadalom

Technológia, tehetség és tolerancia a város kitöréséhez

Szerző: 2016. augusztus 6.No Comments

„Melyek azok a tényezők, amelyek egy várost sikeressé, versenyképessé, lakóit elégedetté teszik, magas jövedelmeket és foglalkoztatást generálnak vonzó, élhető környezetben? Erről beszélgetünk dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docenssel a Gazdasági és Társadalomtudományi tanszék tanszékvezetőjével és dr. Kovács Ernő egyetemi docenssel, a Georgikon Kar Nyugat-balatoni Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetőjével. Nem, ne lapozzanak tovább, ígérem, élvezni fogják! KRAFT-kisokos következik.

Mi a csuda az a KRAFT?
A Kreatív város, fenntartható vidék, röviden KRAFT egy győztes-győztes elvre koncentráló városfejlesztési stratégia, újszerű gondolkodásmód. A meglévő értékekre épít, lakosságának kreatív kapacitásait, hasznosítja a helyi hagyományok, adottságok, a kulturális jegyek figyelembevételével, a helyi közösség, a cselekedni akaró polgárok közös gondolkodása által.

Ki felel Keszthelyen a KRAFT-ért?
Kovács Ernő szociológus a projekt kőszegi programjának keszthelyi megbízottja. Az ő feladata a KRAFT-szellemiség népszerűsítése és a városi igények felmérése. Kutatócsoportjával a keszthelyi civil szerveződések ötleteit összefogva készített tanulmányt a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztésekről (CLLD).

Mi az az okos város?
Az okos városok az info- és telekommunikációs technológia, a széles sávú internet által nyújtott lehetőségeket felhasználva bővítik és modernizálák a lakosság és a vállakozások számára nyújtott szolgáltatásaikat, ezzel új alapokra helyezik a város fejlődését, hazai és nemzetközi versenyképességét.

És akkor mi az a kreatív város?
Az okos (technológiailag jól felszerelt) város kreatív várossá válik, ha a benne élők tudására és kreatív gondolataira, ötleteire támaszkodva alakítja a fejlesztéseit, elsősorban a a tudomány, a művészet, a technológia vagy a társadalmi kapcsolatok területén. A sikeres városokat a kreatív emberek jelenléte és a foglalkoztatottakon belüli magas aránya jellemzi. A magasabb iskolázottság, a felsőfokú végzettség nem jelent automatikusan kreativitást, és felsőfokú végzettség nélkül is lehet valaki nagyon kreatív, gondoljunk csak Steve Jobsra vagy Bill Gatesre. Ezért lenne fontos, hogy az iskolákban bátorítsuk az önálló gondolkodást, fejlesztve a problémamegoldó képességet.

De hogyan lesz kreatív az okos város?
A XXI. században az igazi húzóerő már nem a természeti erőforrás, nem az ipar, nem a hagyományos humán tőke, hanem az, hogy hogyan tud mindez innovatív módon hasznosulni. A kreatív gazdaság fejlődéséhez, sikeréhez, térnyeréséhez három alapvető feltétel – a 3 T – megléte szükséges: technológia, tehetség és tolerancia. A technikai-technológiai háttér legfontosabb eleme a széles sávú internetes lefedettség. Ahhoz, hogy tehetséges, önállóan gondolkodó, ötletelő és kezdeményező emberek innovatív elképzelésekkel bombázzák az illetékes helyeket, alapvető fontosságú a magas színvonalú képzés helyben, de a magasan képzett, tehetséges fiatalokat itt is kell tudni tartani, sőt olyan környezetet kell teremteni, amely idecsábítja őket máshonnan is. Ugyanakkor az új elképzeléseknek befogadásra is kell találniuk a térségben, amihez az újdonság, a szokatlan megoldások és formák iránti nyitottság kell, a tehetséges, ám gyakran különc emberek elfogadására, befogadására irányuló hajlandóság. A városnak toleránsnak kell lennie a másság, az újdonság, a szokatlan megközelítések iránt, ezzel biztosítva a társadalom sokszínűségét, gazdag, változatos összetételét, amely egyúttal a kreatív, innovatív ötletek serkentője is.

Hogyan javul ettől az itt élők életminősége?
A kreatív városokban, térségekben magasabb a bérszínvonal, és magasabbak a jövedelmek is. A jobb gazdasági helyzet a város egyéb ágazataira is hatással van: a magasabb jövedelem magasabb keresletet, fogyasztást generál. A kreatív mag jellemző igénye a szórakozás, a kikapcsolódás, a feltöltődés, amelyek így a város szabadidős, kulturális életének felpezsdítését is igénylik – ami viszont további jövedelemtermelő tényező.

A kreatív gazdaság nem igényel nagy mennyiségű nyersanyagot és munkaerőt, a közlekedési (elérhetőségi) viszonyokra sem túlzottan érzékeny, viszont fejlődése nagymértékben függ „puha” tényezőktől. A kreatív tevékenységet végzők, a kreatív vállalkozók számára a kommunikációs lehetőségek mellett a szellemileg inspiráló környezet, az életminőség, a szolgáltatások színvonala, valamint a helyi társadalom nyitottsága és befogadókészsége tekinthető a legfőbb vonzerőnek. Egy kreatív vállalkozás beindításához politikai cél lehet megteremteni a háttérfeltételeket: jogi és adminisztrációs szolgáltatást, üzletviteli tanácsadást, hogy a bürokrácia minél kevésbé rettentse el az ötletelőket, és a városba vonzza a kreatív embereket – munkavállalókat és vállalkozókat.

Hogyan válhat Keszthely a kreatívok fellegvárává?
A kreatív város vonzerői nagyrészt a minőségi turizmus vonzerőivel esnek egybe, így a minőségi turizmus fejlesztése a kreatív várossá válás feltételeit is részben megteremti – a kreatív fiatalok kellemes környezetben szeretnének élni, jó szolgáltatásokat akarnak, színvonalas szabadidőt, egyedi élményeket és wifit a Balatonon mindenhol. A másik, ami a civilek egyik célja is, hogy legyen egy olyan intézményük, egy kreatív civil központ, ahol képesek kibontakoztatni magukat. Itt nem az épület a lényeg, hanem a (kényelmi) szolgáltatások. Jó látni, hogy pezseg a város, a civilek felismerték azt, hogy érdekeltek ebben, és tenni is hajlandók érte. Szükséges annak felismerése, hogy ez kiadás mikor válik befektetéssé.

Hogyan teljesített eddig a térség?
A keszthelyi kistérség egy új felmérés szerint gyengén muzsikál. Toleranciában és tehetségben közepes teljesítményt nyújt a város, változásokra van szükség. A városvezetés, az alpolgármester részéről viszont jelenleg látszik igyekezet a helyzet jobbítására.

Mennyire „rondít bele” az elképzelésekbe a politika?
A politika mindig le fogja fölözni a maga hasznát, de a politikusok előbb-utóbb felismerik, hogy a növekvő jövedelmek a lakók elégedettségét is növelik, a gondolkodó, kreatív vállalkozások kedvezményekkel segítése pedig rájuk is jó fényt vet.

Hol tartunk a folyamatban?
Ha tíz-tizenöt éven belül nem történik gyökeres változás, Keszthely még kevésbé lesz élhető város. Egy 2009-es elégedettségi vizsgálat után ez év június elején készült egy újabb, amely alapján elmondható: az eltelt hét évben nem történt előrelépés. A kérdőíves megkérdezés során 90 fő – 30 vállalkozó, 30 civil és 30 lakos – véleményét rögzítették, és az eredmények kiértékeléséből kiderült: Keszthelynek jelenleg nincs arculata. Nincs tudatos imázsalakítás, ebben a formájában nem tudja ide vonzani a kreatív vállalkozásokat és ezen kell feltétlenül változtatni.”

Forrás:
Technológia, tehetség és tolerancia a város kitöréséhez; Monitor Magazin; 2016. augusztus 2.
Lásd még: Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD); Európai Bizottság (pdf)
Korábbi cikkeink a Kraft Programról: itt és itt