közigazgatási informatika

2014-2020: Mi várható a közigazgatási informatikában?

Szerző: 2016. november 9.november 13th, 2016No Comments

„Már javában benne vagyunk az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában, amely számos változást hozott az előző hét éves fejlesztési ciklushoz képest a közigazgatási projektek terén is. A támogatási rendszer átalakulása komoly kihívás elé állította a NISZ Zrt.-t, a legnagyobb állami infokommunikációs szolgáltató csapatát is. Ádám Csongort, a kiemelt fejlesztések ágazatának igazgatóját a 2014-2020-as ciklus legfontosabb informatikai fejlesztési projektjeiről kérdeztük.

Miben változott meg az európai uniós támogatási rendszer a 2007-2013-as ciklus óta?
A közigazgatás-fejlesztés, mint célterület Magyarországon először a 2007-ben kezdődött programozási időszakban került be az uniós támogatási rendszerbe, ezek voltak a már ismert ÁROP (Államreform Operatív Program) és EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) programok. A legfontosabb változás, hogy a két program célrendszere a 2014-2020-as ciklusban egységesítésre került, és KÖFOP (Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program) néven szolgálja tovább a megfogalmazott célokat.

Előtérbe került az az elvárás, hogy a lebonyolított projektek azonnali gyakorlati hasznot hozzanak az ügyeiket intéző állampolgárok életébe, így ebben az időszakban a kisebb, sok esetben back-office jellegű fejlesztések helyébe olyan nagy, átfogó projektek léptek, amelyek akár egy egész ágazat működését átformálhatják.

Jó irányba mozdult el az uniós fejlesztéspolitika ezekkel a változásokkal?
Meggyőződésem, hogy igen, noha ennek a megközelítésnek is megvannak a maga kihívásai. Azzal a célrendszerrel minden érintett egyetérthet, hogy a projektek eredményeit közvetlenül lehessen a közigazgatás jobb működésén keresztül állampolgári szinten érzékelni, azonban egy egész ágazat működését, folyamatait nem könnyű projektszerűen átalakítani. Egy ilyen reformnál számos olyan körülmény alakítja a sikerességet, mely messze túlmutat az adott projekt által befolyásolható körön.

A NISZ küldetése a jelenlegi fejlesztési időszakban is az, hogy olyan központi platformokat, megoldásokat dolgozzunk vagy terjesszünk ki infrastruktúrában, hálózatban, vagy az e-ügyintézésben, amelyeket konszolidált platformként használhat a teljes közigazgatás a jövőben (ilyenek például a Kormányzati Adatközpont vagy a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások köre). Ezek olyan alapot adnak az e-közigazgatásnak, amelyet az aktuális projektek szervezetfejlesztési és folyamatfejlesztési céljaitól függetlenül is lehet használni.

Konkrétan milyen fejlesztéseket végez a NISZ 2014 és 2020 között?
Jelenleg összesen kilenc projektben dolgozunk konzorciumvezetőként, konzorciumi tagként pedig a projektek száma meghaladja a húszat. Ezek alapvetően három területre koncentrálnak: az IT platform, a hálózati infrastruktúra, valamint az alkalmazás szint fejlesztésére.

Az IT infrastruktúra területén meg kell említenünk a Kormányzati Adatközpont (KAK) kialakítását , a több mint 200 végpontot tartalmazó állami videokonferencia- és távtanúzási hálózat kiépítését vagy a KKIR3 kódnevű projekten keresztül az állami intézmények informatikai eszközparkjának és ügyviteli alkalmazásainak fejlesztését .

A hálózati infrastruktúra esetében fő szerepünk konzorcium vezetőként, hogy a felhasználói igények feldolgozásával és koordinációjával biztosítsuk a fizikai hálózatfejlesztést végző partnereink terveinek megfelelő összhangját.

Az alkalmazások tekintetében is igen jelentős fejlesztési terveket alkottunk meg. Ide tartozik az e-közigazgatás területén a személyre szabott ügyintézési felület kialakítása a jelenlegi kormányzati portál alapjain, a különböző közigazgatási szakrendszerek közötti átjárhatóságot biztosító platform, a Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz megalkotása, az e-ügyintézés további elterjesztését szolgáló azonosítási és hitelesítési módok kialakítása (GOV CA projekt) vagy a különböző állami alkalmazások beköltöztetése az adatközpontba.

Nem jelentett akadályt, hogy az EU ebben a ciklusban már kevesebb támogatást nyújt infrastruktúra-fejlesztésre?
Nem, sőt, úgy gondolom, hogy ez szinte kikényszeríti a konvergenciát, hiszen így nem kell minden intézménynek önállóan fenntartania egy adatközpontot. Előnyösebb, ha az egyes hivatalok a saját szakmai feladatukra, és az azt támogató szakalkalmazások fejlesztésére tudnak koncentrálni, ezt pedig mi a NISZ részéről azzal támogatjuk, hogy biztosítjuk hozzá a megfelelő infrastruktúrát és egyéb igényelt szolgáltatásokat. A 2014-2020-as ciklusban az egyes KÖFOP projektekben a költségek legfeljebb 25 százalékát fordíthatjuk infrastruktúra-fejlesztésre. A gyakorlatban ez a legtöbb esetben úgy működik, hogy a különálló projektek költségeinek IT infrastruktúra fejlesztéseire szánt összegeket konszolidáljuk, és ezt fordítjuk a KAK fejlesztésére.

A KAK előzménye egyébként az EKOP keretében megvalósult Kormányzati Felhő projekt, amely megmutatta, hogy az irány jó, a célok helyesek és a felhő-alapú megoldások kockázatok nélkül alkalmazhatók a közigazgatásban is. A Kormányzati Felhő kihasználtsága igen magas, így nem volt meglepetés, hogy a kormányzat támogatta a fejlesztés továbbvitelét a KÖFOP keretében is.

A NISZ másik nagy közigazgatási projektjét, az Önkormányzati ASP-t kezdetben fenntartásokkal fogadták a helyhatóságok. Mi a helyzet most, miután az ASP pilot programja is lezajlott 11 önkormányzat részvételével?
A folyamat nem állt meg, hiszen azóta több, mint 100 önkormányzat csatlakozott az ASP-hez. Az önkormányzatok korábban a gazdasági önrendelkezésük elvesztésétől tartottak, azonban az, hogy ilyen szép számmal kapcsolódtak be a programba, számunkra azt jelzi, hogy a projekt hasznos és életképes. Az ASP azonban nem kizárólag informatikai, hanem közigazgatás fejlesztési projekt, amelynek a sikere a megfelelő alkalmazások és infrastruktúra biztosításán túl azon is múlik, hogy a hivatalok mennyire tudják majd magukévá tenni azt a működési módot, amit ezek az alkalmazások feltételeznek.

A sajtó többször írt arról, hogy az Európai Unió jelenleg is vizsgálja a magyar támogatási rendszert, ez hogyan befolyásolta a projektek tervezését, előkészítését?
A projektgazdák szintjén ezek a vizsgálatok nem hoztak semmilyen változást, nem jelentettek fennakadást. Az EU és a tagállamok között rendszeresen zajlanak viták és egyeztetések a támogatásokról, de Magyarország eddig mindig sikeresen zárta ezeket a megbeszéléseket. A projektek finanszírozása jelenleg is folyamatos.

Mi a NISZ legfontosabb üzenete az Infotér előadói és látogatói számára?
A NISZ csoport egy olyan szereplő az államigazgatásban, amely hivatalokon átívelő nagy informatikai és távközlési projekteket kezel, mi tudunk központi platformokat építeni. A KÖFOP követelményrendszere viszont feltételezi az infokommunikációs fejlesztések mellett a közigazgatási működés átalakítását is, melyet a NISZ önállóan nem tud megvalósítani, így minden korábbinál nagyobb szükség van a jogalkotók, az intézmények és a projektek lebonyolítói közötti együttműködésre.

Mai világunkban az infokommunikációs megoldások szerepe egyre nő, azonban ez konszolidáció nélkül folyamatosan emelkedő IT üzemeltetési költségeket is jelent. Amennyiben magas színvonalú, de költséghatékony e-közigazgatást akarunk megvalósítani, akkor világosan megfogalmazott célok és stratégiák alapján végig kell vinni az állami informatika konszolidációját ide értve az infrastruktúra, az alkalmazások, a licenszek szintjét is, és biztosan van még tartalék az állam működését, az ügyintézést meghatározó jogszabályi környezetben is. Az eredeti célokat (a hatékonyság növelését, az ügyintézés teljes elektronizálását, az állam és az állampolgár költségeinek csökkentését) csak akkor tudjuk sikerre vinni, ha az egyes részterületeket átfogó, minden aspektusra kiterjedő stratégiák alapján formáljuk át.

Ádám Csongor, a NISZ Zrt. kiemelt fejlesztések ágazatának igazgatója részt vesz az Infotér idei balatonfüredi konferenciáján. A csütörtöki napon, 13 órától a KÖFOP projektek című kerekasztal beszélgetésen mondja el a legfontosabb információkat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programokról a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium képviselőivel együtt.”

Forrás:
2014-2020: Mi várható a közigazgatási informatikában?; Infotér; 2016. november 6.