gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Uniós kötelezettségszegési eljárás indult a nemzeti mobilfizetési rendszer miatt

Szerző: 2016. november 21.No Comments

„Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó magyar szabályozást.
A bizottság kereset indított az Európai Unió Bíróságánál, amiért Magyarország „kizárólagos jogot biztosított egy üzemeltetőnek valamely szolgáltatás nyújtására”.

Az országosan egységes mobilrendszert a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és szerződött partnerei működtetik, ezen keresztül lehet fizetni a parkolásért és az autópálya-használatért.

Kilenc ország ellen indul eljárás
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az uniós egységes piacon a szolgáltatások teszik ki a gazdasági tevékenység és a munkahelyek több mint kétharmadát. Ha megkönnyítjük a szolgáltatások nyújtóinak, hogy unió-szerte dolgozhassanak, új munkalehetőségeket, nagyobb választékot teremtünk és a fogyasztói árak is csökkenni fognak. A tagállamokkal együtt sok indokolatlan akadályt kell eltávolítanunk, amelyek még mindig akadályozzák a szakembereket és a vállalkozásokat abban, hogy különböző tagállamokban nyújthassanak szolgáltatásokat. Ezért is jelöltem ki a már meghozott uniós jogszabályok betartatását az egységes piaci stratégiánk egyik kulcsfontosságú prioritásaként.”

A szolgáltatásokra vonatkozó sok gyakorlati megszorítás megnehezíti a szolgáltatások létrehozását és határokon átnyúló nyújtását az unióban: a cégeknek egy adott joghatóság alatti székhelyére vonatkozó követelmény; a részvényesekre vonatkozó túlzó követelmények, mint például az a követelmény, hogy szakemberek birtokolják a szavazati jogok vagy a tőke 100 százalékát egy cégben; kötelező minimumtarifák; valamint túlzó engedélyezési követelmények vagy kizárólagos jogok. A piacra való belépés előtt álló ilyen akadályok nem szükségesek annak biztosításához, hogy a belföldi vagy külföldi szolgáltatók magas minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak, és a gyakorlatban gyakran megfosztják a fogyasztókat a versenyképes áron nyújtott szolgáltatásoktól.

A bizottság a következő lépéseket jelentette be csütörtökön:
* Ausztria: építészek és mérnökök székhelyére vonatkozó követelmény (kiegészítő indokolással ellátott vélemény);
* Belgium: könyvelőkre vonatkozó multidiszciplináris korlátozások (indokolással ellátott vélemény);
* Ciprus: a részvényesekre vonatkozó megkötések a mérnöki szakmákban, többek között az építő- és építészmérnökökre vonatkozóan (keresetindítás az Európai Unió Bíróságánál)
* Dánia: engedélyezési/kötelező tanúsítási követelmény bizonyos építőipari szolgáltatások esetében (felszólító levél);
* Németország: minimális és maximális tarifák az építészek és mérnökök esetében (keresetindítás az Európai Unió Bíróságánál);
* Magyarország: kizárólagos jog biztosítása egy üzemeltetőnek valamely szolgáltatás nyújtására (keresetindítás az Európai Unió Bíróságánál);
* Olaszország: letelepedési követelmény tanúsító cégek esetében, a közbeszerzések terén nyújtandó tanúsítási szolgáltatások nyújtásának előfeltételeként (kiegészítő felszólító levél);
* Litvánia: multidiszciplináris korlátozások bizonyos építőipari szolgáltatások esetében (felszólító levél);
* Spanyolország: kötelező minimumtarifák és multidiszciplináris korlátozások a “Procuradores” jogi foglalkozást betöltőkkel – a földhivatali és cégjegyzéki ügyintézőkkel, illetve jogi képviselőkkel szemben (indokolással ellátott vélemény).
A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítsék a bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről.

A szolgáltatási irányelv
A szolgáltatási irányelv (2006/123/EK irányelv) célja az európai szolgáltatások piaca teljes potenciáljának kiaknázása a kereskedelem útjában álló jogi és adminisztratív akadályok elhárítása által, megengedve egyúttal indokolt és a követendő célokkal arányos nemzeti biztosítékokat – mint például a közbiztonság.

A szolgáltatási irányelv (2006/123/EK irányelv) következő cikkei alkotják a fenti ügyekben tett lépések jogalapját:

  • Az irányelv 10. cikke szerint a szolgáltató tevékenysége végzéséhez szükséges engedélyezésnek megkülönböztetésmentesnek, indokoltnak és arányosnak kell lennie. Az engedély megadásának feltételei között nem szerepelhetnek azok a követelmények és ellenőrzések, amelyeknek a kérelmező már megfelelt.
  • A szolgáltatási irányelv 14. cikke egy sor tiltott követelményt sorol fel, többek között azt a követelményt, hogy a szolgáltatónak egy bizonyos joghatóság alatt legyen a székhelye, valamint a gazdasági szükségesség vizsgálatát.
  • A szolgáltatási irányelv 15. cikke olyan követelményeket sorol fel, amelyeket csak bizonyos feltételek esetén szabad a szolgáltatókra alkalmazni. A követelményeket – úgy mint a jogi forma, részvényesi kör, kötelező tarifák és olyan egyedi rendelkezések, amelyek a szolgáltatói tevékenységet bizonyos szolgáltatóknak tartják fenn – nem tiltja szigorúan az uniós jog, az Európai Unió Bírósága azonban a szolgáltatások egységes piaca elé gördített akadályként azonosította ezeket. Ezek csak addig tarthatók fenn, amíg megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő indokokon alapulnak, és arányosak abban az értelemben, hogy kevésbé korlátozó intézkedésekkel nem lehetne elérni ugyanazokat a célokat.
  • Az irányelv 16. cikke olyan követelményeket sorol fel, amelyeket nem szabad határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazni, csak ha azok megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő indokokon alapulnak, és arányosak.
  • A szolgáltatási irányelv 25. cikke alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatókra ne vonatkozzanak olyan követelmények, amelyek egy adott konkrét tevékenység kizárólagos folytatására kötelezik őket, vagy amelyek különböző tevékenységek közös vagy partneri keretek között történő folytatását korlátozzák.

…A kötelezettségszegési ügyekben hozott – legfontosabb – novemberi döntésekről itt olvashat.”

Forrás:
Kötelezettségszegési eljárás indult a nemzeti mobilfizetési rendszer miatt; KamaraOnline; 2016. november 17.