jogközigazgatás: magyarszakirodalomtársadalom

Az ezerarcú egyesület. Az egyesület hazai szabályozása, annak dilemmái

Szerző: 2016. december 18.No Comments

„…I.1. Az értekezés tárgya és célja
Az értekezés tárgya az egyesülési jog, mint alkotmányos alapjog, és az ez alapján létrejövő jogi személy magánjogi és közjogi szabályozásának vizsgálata. Ebből kiindulva az alábbi területek részletesebb megvizsgálását tartottam lényegesnek:

  • azoknak a lehetséges jelzőknek, és összefoglaló elnevezéseknek a részletesebb vizsgálata és elemzése, amelyekkel az egyesületeket illetni, adott esetben azonosítani szokták, így nonprofit szervezet, harmadik szektor, nem kormányzati szervek, civil szektor;
  • az egyesülési joggal kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok részletes megvizsgálása abból a szempontból, hogy az alkotmánybíróság hogyan vélekedik az egyesülési jogról, valamint az egyesületekről;
  • a közjogi és magánjogi jogi személyek fogalmának részletes megvizsgálását, azzal a céllal, hogy az egyesületet, mint jogi személyt el tudjam helyezni a két jogterület valamelyikében, vagy akár a kettő között;
  • az egyesület egyesüléshez való viszonyát, annak érdekében, hogy a Polgári Törvénykönyvben elhelyezett jogi személyek palettáján elhelyezzem e civil szervezetet;
  • az új Polgári Törvénykönyv általános részi szabályozása alkalmas – e az egyesületek szabályozására, és ha igen, akkor miként, milyen módosításokkal. Ezzel összefüggésben a diszpozitivitás, a képviselet, a vezető tisztségviselői felelősség, és a törvényességi felügyelet szabályait;
  • az új Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait, hogy az alkalmas–e a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok következtében e jogi személy hatékony szabályozására.

A fenti kutatást követően az alábbi kérdésekre kerestem a választ:

  1. Helyes-e az új gyűjtőfogalom bevezetése, a civil szervezet elnevezés?
  2. Az egyesülési jogból, mint alkotmányos alapjogból milyen következtetés vonható le a jelenlegi szabályozásra nézve?
  3. Az egyesületnek, mint komplex jogi személynek helyes-e a Polgári Törvénykönyvben történő elhelyezése?
  4. Melyek azok a jegyek, mely alapján az egyesület elhatárolható az egyesüléstől, mint jogi személytől? Hol helyezkedik el az egyesület a jogi személyek palettáján?
  5. Helyes megoldás-e az egyesületekre nézve az általánosan engedő szabályozás bevezetése? Milyen hatással lehet ez az egyesület részletszabályaira?
  6. A Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó általános részi szabályokat hogyan, miként, milyen módosításokkal lehet alkalmazni az egyesületek vonatkozásában?
  7. Jó-e a jelenlegi szabályozás, mind a Polgári Törvénykönyvre, mind pedig az ágazati törvényre nézve? Szükségeltetik-e a módosítás, és ha igen, mely területen, milyen irányban, mértékben?

…”

Forrás:
Az ezerarcú egyesület. Az egyesület hazai szabályozása, annak dilemmái; Kaprinay Gizella Zsófia; Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsa, Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; a védés időpontja: 2017-I-09 10:30, helye: SZTE ÁJTK (pdf)