Találat: polgári jog

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 3. rész

„...5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség Az előző problémakörrel függ össze az, hogy cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok esetén vajon a 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 9. § (4) bekezdését és a 25. § (1) bekezdés r) pontját úgy kell-e érteni, hogy cégszerű aláírást csak az eIDAS szerinti elektronikus aláírással lehet megvalósítani, mégpedig akkor, ha előzetesen bejegyezték a képviselő elektronikus aláírási tanúsítványát a cégjegyzékbe. Ez a problémakör összefügg azzal, hogy mit jelent a cégszerű aláírás, és az mennyiben...

Részletek

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 2. rész

„...3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel A polgári jogi írásbeliség fogalmára azonban nem csak az anyagi jog van hatással, hanem a polgári eljárásjog okirati fogalma és a közjogi természetű elektronikus ügyintézési kötelezettségek is. A polgári perrendtartás természetesen csak a teljes bizonyító erejű magánokirat jogintézményével foglalkozik, az írásbeliséggel nem. Nevesít néhány technikai feltételt, amely követelmények teljesítése esetén egy okiratot teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni (2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés). Ugyanakkor különösebb levezetést talán nem igényel, hogy ha egy...

Részletek

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 1. rész

„A járványügyi veszélyhelyzet idején polgári jogi szempontból az egyik legérdekesebb fejlemény az volt, hogy a kijárási korlátozás és a szociális távolságtartás együttese miként csapódott le a polgári jogi alaki feltételek gyakorlatában. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi két-három évtized digitalizálási folyamatának ez volt az első igazi próbatétele. Az alábbi cikkben azt kívánom bemutatni, hogy az írásbeliség és ahhoz szorosan kapcsolódó egyes polgári jogi és cégjogi intézmények kapcsán milyen kérdések merültek fel a 2020. március-májusi időszakban, és milyen válaszok elfogadása milyen további...

Részletek

Az ezerarcú egyesület. Az egyesület hazai szabályozása, annak dilemmái

„...I.1. Az értekezés tárgya és célja Az értekezés tárgya az egyesülési jog, mint alkotmányos alapjog, és az ez alapján létrejövő jogi személy magánjogi és közjogi szabályozásának vizsgálata. Ebből kiindulva az alábbi területek részletesebb megvizsgálását tartottam lényegesnek: azoknak a lehetséges jelzőknek, és összefoglaló elnevezéseknek a részletesebb vizsgálata és elemzése, amelyekkel az egyesületeket illetni, adott esetben azonosítani szokták, így nonprofit szervezet, harmadik szektor, nem kormányzati szervek, civil szektor; az egyesülési joggal kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok részletes megvizsgálása abból a szempontból, hogy az alkotmánybíróság hogyan vélekedik...

Részletek

A klímavédelmi szabályozás helyi szintje

„A környezetvédelmi jogalkotás sajátossága helyi szinten, hogy a települési önkormányzatok a központi előírásnál szigorúbb követelményeket szabhatnak. Nem írhatnak elő azonban határértéket, nem tilthatnak generálisan a központi előírások szerint jogszerűen folytatható magatartásokat, s általában is tiszteletben kell tartaniuk a törvényi kereteket. A klímavédelem területén „tiszteletben tartandó” előírást a levegővédelemről, a településrendezésről, a távhőről szóló, s egyéb országos jogszabályok is tartalmaznak. Ezek alapján nem lehetséges, pl. a helyi emisszióval nem járó fűtési módok kikötése, a távhőre való csatlakozás előírása, illetve az arról való leválás...

Részletek

A polgári jogi felelősség digitális határai Európában

„Az értekezés alapjául szolgáló kutatásaim során a szerzői jog megsértésének egy viszonylag jól elkülöníthető esetkörével foglalkoztam, az internetes fájlmegosztó rendszerek használata során jelentkező jogsértésekkel, továbbá az ezekhez kapcsolódó polgári jogi felelősséggel. A fájlmegosztás olyan folyamat, amelyben a felhasználók (userek) a saját gépük merevlemezén található tartalmakat elérhetővé teszik, és egyúttal mások által elérhetővé tett tartalmakhoz férnek hozzá. Kezdetekben a fájlmegosztás folyamata jellemzően egyirányú volt, a kiszolgáló-felhasználó (szerver-kliens) hierarchikus kapcsolatára épült, amelyben az egyik elem szolgáltatta a tartalmat, a másik pedig elérhette azt. A...

Részletek