Open Data a könyvtárban

„A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára nyílttá tette a bibliográfia adatait. Az alábbiakban ismertetjük a nyílttá tétel elméleti hátterét.

Az Open Data mozgalom történeti áttekintése
Egyre erősödik a bibliográfiai adatokat nyílttá tevő mozgalom, mely szervesen illeszkedik az Open Data mozgalomba. Az alábbiakban az Open Data mozgalom rövid történeti és interpretatív áttekintését adjuk. Az összefoglaló elsődleges forrása a vonatkozó angol nyelvű Wikipedia-szócikk, illetve a forrásmunkák, melyekre ott hivatkoznak.

Az Open Data egyszerre jelent egyfajta szakmai filozófiát és e filozófia alapján működő gyakorlati mozgalmat. Legalapvetőbb célkitűzése, hogy az adatok mindenfajta szabadalmi és szerzői jogi, illetve bármely egyéb korlátozástól mentesen, szabadon hozzáférhetőek legyenek. Felfogásában illeszkedik az egyéb nyílt hozzáférési filozófiát és gyakorlatot képviselő mozgalmakhoz (nyílt hozzáférés – open access, nyílt forráskód – open source). Feltétlenül meg kell említeni azonban, hogy ezen mozgalmak közt nincs semmiféle logikai alapon nyugvó természetes kapcsolat, célkitűzéseik elemei az egyes gyakorlati modellekben számtalan módon kombinálódhatnak.

Az Open Data filozófiai háttere és gyakorlati alapelvei kellő történeti és szakmai megalapozottsággal bírnak, maga a kifejezés viszont meglehetős újdonságnak számít még. Az adat kifejezést abban az értelemben használják, ahogyan a tudományos kutatás publikációi, illetve az adatvezérelt világháló elméleti és gyakorlati oldala definiálja annak fogalmát és tartalmát. Néhány esetben (így a bibliográfiai rekordok esetében is) talán az Open Data kifejezést pontosabb lenne inkább open metadata (nyílt metaadat-hozzáférés és -felhasználás) értelemben meghatározni. A kifejezéseknek hiányzik még azonban a megfelelően egzakt, formalizált tudományos definíciós formája. Az Open Data mozgalom céljait és gyakorlatát leginkább az ebben a témakörben napjainkban íródó tudományos publikációk segítségével lehet a leginkább megragadni (a pontos hivatkozásokhoz évszámokkal együtt lásd az idézett Wikipedia-szócikket).

Az alapvető kihívás szinte minden esetben, hogy önmagában vagy származtatott módon komoly kereskedelmi értéket képviselő, piaci termékek fejlesztésének alapjául szolgáló adatokról beszélünk. Az említett adatok felhasználása éppen ezért a legtöbb esetben szigorú szabályozó és ellenőrző mechanizmusok hatálya alatt áll. Megnyilvánulási formái az adat újrafelhasználását gátló, korlátozott hozzáférés technikáiban, a licenc, a szabadalmi és a szerzői jogi szabályozásban öltenek testet.

Az Open Data filozófia képviselői szembehelyezkednek ezzel a megközelítéssel. Hivatkozási alapjuk legfontosabb tényezője, hogy ezek a korlátozások közjavakat zárnak el a társadalom elől, éppen ezért fel kell oldani azokat, és hozzáférhetővé kell tenni bármifajta korlátozás, illetve anyagi ellentételezés követelése nélkül. A másik fontos alapelv az adatok térítésmentes újrafelhasználhatóságához kapcsolódik. Magához az újrafelhasználás cselekményéhez nem kell engedélyt kérni.

Creative Commons
A Creative Commons engedélyei sokáig nem voltak alkalmazhatók könyvtári környezetben sem bibliográfiai adatokra, sem digitalizált művekre. 2010 októberében az Europeana kezdeményezésére létrejött egy új jogi Creative Commons formula, a Public Domain Dedication (Közkincsnyilatkozat). Az Europeana az első alkalmazója ennek a formulának. [2]

Open Definition projekt
Az Open Definition projekt weboldala tartalmazza az Open Knowledge Definitiont, a Nyílt tudás definícióját – magyarul is.

A Nyílt tudás definíciója
A definíciót erősen rövidítve közöljük:
Egy mű akkor nyílt, ha terjesztésének módja eleget tesz a következő feltételeknek:

  1. Hozzáférés
    A művet egészében kell elérhetővé tenni, egyszerűen kezelhető és módosítható formátumban, nem magasabb áron, mint ami a másolat előállításának ésszerű költsége. Ideális esetben a mű az interneten keresztül díjfizetés nélkül letölthető.
  2. Továbbterjesztés
    A licenc egyetlen felet sem korlátozhat abban, hogy egyes műveket önmagukban vagy különböző, forrásokat egyesítő összeállítások részeként mások számára szabadon vagy fizetés ellenében hozzáférhetővé tegyenek. A licenc nem állapíthat meg jogdíjat vagy bármilyen más díjat az ilyen értékesítéshez vagy terjesztéshez kapcsolódóan.
  3. Újrahasznosítás
    A licenc meg kell, hogy engedje a mű módosítását, származékos művek létrehozását és az ily módon létrejött, származékos műveknek az eredetivel megegyező feltételek melletti terjesztését.
  4. Technológiai korlátozások tilalma
    A művet olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely semmiféle technológiai korlátot nem emel a fenti felhasználások elé. Ez a nyílt dokumentumformátumok biztosításával érhető el. A nyílt dokumentumformátumok specifikációja nyilvános és ingyenesen elérhető, felhasználásuk sem fizetéshez, sem más feltételhez nem kötött.

Open Bibliographic Data Working Group
A munkacsoportot az Open Knowledge Foundation hozta létre. A munkacsoport az alábbi elveket rögzítette a bibliográfiai adatok nyíltságával kapcsolatban.

Alapelvek
A bibliográfiai adatok előállítói – köztük a könyvtárak – fontos feladatot látnak el az emberiség tudásának fejlesztésében. Annak érdekében, hogy a társadalom ki tudja használni a bibliográfiai munka előnyeit, fontos, hogy a bibliográfiai adatok nyíltak legyenek, azaz hogy ingyen elérhetőek legyenek bárki számára bármilyen célból való (újra)felhasználásra.

A négy fő elv a bibliográfiai adatok nyíltságát illetően:

  1. Egyértelmű és erőteljes jogi nyilatkozat szükségessége
    Tegyünk egyértelmű és erőteljes jogi nyilatkozatot a bibliográfiai adat nyilvánosságra hozatalakor. A nyilatkozatnak pontosnak és visszavonhatatlannak kell lennie megfelelő, széles körben ismert jogi eszközre támaszkodva. A nyilatkozat formája lehet a jogról való lemondás vagy valamilyen lincencelés.
  2. Megfelelő és széles körben ismert jogi nyilatkozatot tegyünk
    Az adatokkal és a tartalommal kapcsolatos jogi nyilatkozatra alkalmas eszközök megtalálhatók a http://www.opendefinition.org/licenses/#Data oldalon. A következő jogi eszközök NEM alkalmasak a bibliográfiai adatokkal kapcsolatos nyilatkozatra: Creative Commons (KIVÉVE a CC0 nyilatkozatot), GFDL, GPL, BSD, ezért ezek használata semmiképp nem javasolt.
  3. Megfelelés az Open Knowledge Definitionnek
    Lényeges hangsúlyozni, hogy az Open Knowledge Definition értelmében nem szabad kikötéseket tenni a felhasználás módját, a felhasználói csoportokat illetően, és meg kell engedni a kereskedelmi felhasználást is. Minden ilyen korlátozás megakadályozza a bibliográfiai adatok hatékony integrálását más rendszerekbe.
  4. Tegyük a bibliográfiai adatot közkinccsé
    Amikor csak lehetséges, a bibliográfiai adatot tegyük közkinccsé a PDDL vagy a CC0 eszközök segítségével.

Miért tegyük nyílttá a bibliográfiai adatokat?
A bibliográfiai rekordok alapvető részei a kulturális javaknak. Ennél fogva a bibliográfiai rekordoknak is nyíltaknak, azaz a közösség számára mindenfajta korlátozás nélkül (újra)felhasználhatónak kell lenniük. A bibliográfiai adatok nyílttá tétele logikus kiterjesztése a könyvtárak közötti hagyományos együttműködésnek. A nyílttá tétel azonban nemcsak a könyvtárak közötti együttműködést erősítené, hanem kiterjesztené azt a könyvtáron túli világra is, és ezzel az együttműködés új távlatait nyitná meg. A könyvtárakon túli együttműködés eredményei gazdaságosan újrafelhasználhatóak lennének a könyvtári világban is.

A bibliográfiai adatok nyílttá tétele négy fő célt szolgál:

  1. Biztosítja a bibliográfiai adatok teljes kihasználtságát;
  2. Fenntartja és fokozza a könyvtárak fontosságát az adatoknak a világhálón és a szemantikus weben való láthatóvá tételével;
  3. Kiszélesíti a bibliográfiai adatok készítésében, fejlesztésében és javításában való részvételt;
  4. Lehetővé teszi új szolgáltatások és alkalmazások létrehozását a bibliográfiai adatok használatával a kutatók, a könyvtárhasználók és a széles közönség hasznára.

Az egyre nagyobb számban megjelenő nyílt adat közvetlen előnyökkel jár a könyvtárak számára. A könyvtári katalógusokat gazdaságosan ki lehet egészíteni más könyvtárakból származó (például besorolási vagy tárgyszó-) adatokkal. Ez növelné a könyvtári keresések eredményének információgazdagságát, és egyaránt szolgálná a könyvtárosok és a könyvtárhasználók érdekeit. A nyílt adatok segítségével a katalógus nemcsak más könyvtárak adataival, hanem a könyvtári világon kívüli intézmények (könyvkereskedők, kiadók, könyvbarátok weboldalai) és a tudományos világ adataival is gazdagíthatók lennének.

Az adatok láthatósága nagymértékben növelhető a nyílttá tételükkel, ezzel megnyitva az utat a bibliográfiai adatoknak a mély webből a felszíni webbe kerüléséhez. Ennek hatásaként a könyvtáron kívüli világ is készíthetne linkeket a bibliográfiai adatokhoz, ezáltal is fokozva a könyvtárak és a könyvtári adatok fontosságát.
A keresési szolgáltatások bővítése mellett a bibliográfiai adatok nyílttá tétele az olvasókat is nagyban segítené a bibliográfiai adatok saját munkájukba való integrálásában.
Könnyebben tudnának bibliográfiákat készíteni.
A bibliográfiai rekordokat könnyebben lehetne a tanításban felhasználni.
Fokozná a könyvtárak és a kutatás integrációját.

Könyvtárak, melyek nyílttá tették adataikat, a legjelentősebb kezdeményezéseket említjük csak:
British Library – National Bibliography dataset
North Rhine-Westphalia Union Catalogue (HBZ)
LIBRIS (Svéd közös katalógus)
2011. októberében a CENL (Conference of European National Librarians) is sajtóközleményt adott ki arról, hogy az európai nemzeti könyvtárak támogatják a mozgalmat.

A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára a fenti elvek és ajánlások mentén, azokat maradéktalanul végrehajtva tette nyílttá adatait.”

Forrás:
Open Data a könyvtárban; Horváth Ádám, Németh Márton; Magyar Múzeumok; 2016. november 28.
Nyílt bibliográfiai adatok; Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára (MNMKK)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika, művelődés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.