gazdaságkörnyezetvédelemközigazgatás: külföldönszakirodalomtársadalomterületfejlesztés

Körkörös gazdaság – újabb divatszó vagy a városok jövője?

Szerző: 2017. január 22.január 28th, 2017No Comments

„…A lineáris gazdaságtól a cirkuláris gazdaság felé
A gazdasági tevékenység hagyományos modellje a lineáris modell. A természeti erőforrások kiaknázása – átalakítása termékké – a terméket a fogyasztók megvásárolják és felhasználják, és amikor a termékek már nem töltik be funkciójukat, eldobják. Ez a modell nem veszi figyelembe az erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának magas gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és ezért hosszú távon nem fenntartható.

A cirkuláris gazdaság alternatív modellt kínál, melyben a termékek, az anyagok és az erőforrások fennmaradnak addig, ameddig csak lehetséges, és a hulladék mennyisége jelentősen csökken vagy el is fogy. A cirkuláris (körkörös) gazdaság a „hurkok lezárására” törekszik, és így gyakorlati megoldást ad arra, hogy a bolygónk korlátai között éljünk. A cirkuláris gazdaság felé való átmenet befolyásolja a különféle fejlesztéspolitikai területeket, így a közlekedést, a mezőgazdaságot, a területhasználatot, a hulladékkezelést, az üzleti irányítást, a fogyasztók oktatását, és így az irányítás minden szakterületén és szintjén dolgozó tisztviselőket. A cirkuláris gazdaság nem egyetlen intézmény vagy cég hatáskörébe tartozik. Jellegéből adódóan ösztönzi a kapcsolatot az egyedi érintettek és a szektorok, szakterületek között.

Mik az előnyök?
A fogyatkozó természeti erőforrások miatti kihívások közepette gondolnunk kell arra, hogy az eddigi rendszer folytatása nem lehetséges, és a lineáris modellre épülő gazdaság egyszerűen nem életképes. A cirkuláris gazdaság felé átmenet ezért szükséges, de mint minden válság esetén, ennek is vannak az átmenethez kapcsolódó lehetőségei, amelyek hosszú távon gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket hordoznak.

A Cirkuláris gazdaságról szóló 2016.évi EEA tanulmány a körkörös gazdaság alábbi előnyeit sorolja fel:
* Az import igény csökkenése és az elsődleges nyersanyagok iránti kereslet csökkenése miatt javuló erőforrás-biztonság.
* Csökkenő környezeti ártalom, ezen belül az üvegház gáz emisszió jelentős csökkenése.
* Gazdasági előnyök: a növekedés és innováció új lehetőségei, valamint megtakarítások a jobb erőforrás-hatékonyság miatt.
* Társadalmi előnyök: új foglalkoztatási lehetőségek minden szakképzettségi szinten, a fogyasztói magatartás változása, amely jobb egészségi és biztonsági eredményekkel jár.

Körkörös gazdaság az Európai Agendában
A körkörös gazdaság előnyeit egyre több európai ország, térség és európai intézmény elismeri. 2015 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a Cirkuláris Gazdasági Csomagot azzal a céllal, hogy ösztönözze a globális versenyképességet, fokozza a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyeket létesítsen. A csomag új és módosított szabályokat tartalmaz, fókuszálva a hulladék kezelésére, illetve keletkezésének megelőzésére, valamint az akciók és pénzügyi elköteleződések időrendjének meghatározására. A Cirkuláris Gazdaság Csomag öt prioritási területe célirányosan: műanyag, élelmiszer hulladék, kritikus nyersanyagok, építés és bontás, valamint biomassza és bio-alapú termékek.

A cirkuláris gazdaság adja egy EU Városi Agenda partnerség tématerületét is, amely egyike annak a négy partnerségnek, amelyeket a Városi Ügyekért felelős Főigazgatóság 2016 októberében hagyott jóvá. A koordinátor Oslo (Norvégia), tagjai a tagállamok, városok, civil szervezetek és más érintettek. A partnerség tevékenysége 2017. januárban kezdődik. Ez az egyik téma, amely szerepel az Amszterdami Paktumban. A cirkuláris gazdaság összefügg a hulladékkezeléssel, a megosztó gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal. A partnerség akciótervet készít a jobb szabályozás, jobb pénzügyi támogatás, jobb ismeretanyag biztosítására az újra-hasznosítás, javítás, helyreállítás és a meglevő anyagok és termékek újrahasznosítása és ezzel új-típusú növekedés és munkahely-teremtési lehetőségek érdekében.

Társadalmi innováció a körkörös gazdaság elősegítésére
A körkörös gazdaság felé való átmenet kapcsán gyakran elfeledkeznek arról, hogy a társadalmi innováció éppen olyan szükséges, ha nem éppen még szükségesebb, mint a technológiai innováció. Az URBACT Társadalmi innováció a városokban című jelentése szerint a társadalmi innováció meghatározása a következő: „innovatív megoldások, a szervezetek és az interakciók új formái a társadalmi problémák kezelése érdekében”. Előterében vannak „a városirányítás, kormányzás innovatív megoldásai: a városi közigazgatás, a polgárok és a helyi érdekeltek közötti együttműködés új formái, amelyek révén városi (helyi) szinten fenntarthatóbb, reziliensebb és nyitottabb rendszerek jönnek létre.”

Ha a cirkuláris gazdaság együttműködő és befogadó módon valósul meg, akkor hozzájárul a társadalmi kohézió erősödéséhez, a hatékony, szolidaritásra épülő térségi gazdaság kialakulásához. Egy jó példa arra, hogy mindez hogyan valósul meg, a Párizsi Régió cirkuláris gazdaságáról szóló határozat és az abban foglalt célok és projektek. Párizs törekszik társadalmi innovációs rendszerének kiterjesztésére az URBACT BoostInno hálózat keretében.

További feladatok
A városi és térségi kormányzatok kiemelkedő szerepet töltenek be a cirkuláris gazdaság európai előmozdításában és az átmenet gazdasági, környezeti és társadalmi előnyeinek kihasználásában. Az ESPON, az Interact, az Interreg Európa és az URBACT felhívást intéz a városi és regionális kormányzatok felé, hogy lépjenek már ma, és vegyék figyelembe az alábbi néhány egyszerű tanulságot.

1. Mindenki megteheti
Lehet, hogy a körkörös gazdaság bonyolultnak tűnik, és a technikai zsargon valamint a sokféle változtatási igény elbátortalaníthat. De minden utazás, még a leghosszabb is az első lépéssel kezdődik. Európa minden városa és régiója elmozdulhat a cirkuláris gazdaság felé, ha együttműködik az érdekeltekkel és tanul mások tapasztalataiból. A városi és térségi kormányzatok a leghaladóbb technikai megoldásokért való versengés helyett inkább azon gondolkodhatnának, hogy hogyan lehet új szemlélettel közelíteni a nyersanyagok kérdését, hogy lehet újra meghatározni, hogy mi az érték, mi értékes.

2. Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt
A körkörös gazdaságot a helyi vagy térségi feltételekhez kell igazítani, de van már számos alkalmazható jó gyakorlat. Ezeket alakítani lehet a helyi feltételekhez és igényekhez, és ezzel a város vagy a régió gyorsan haladhat előre.

3. Együttműködés verseny helyett
A cirkuláris gazdaság a kapcsolatokra épül, legyenek ezek olyan vállalkozások közötti kapcsolatok, amelyek ipari szimbiózissá alakulhatnak, vagy a tapasztalatcserét folytató városok közöttiek. A cirkuláris gazdaság felé vezető úton a legjobb első lépés kapcsolódni azokhoz, akik ugyanabba az irányba tartanak, vagy még jobb olyanokhoz kapcsolódni, akik már pár lépéssel előbbre járnak.

4. Az Európai Területi Együttműködési Programok készek segíteni
Az Európai Területi Együttműködési programok a körkörös gazdasággal többféle dimenzióban foglalkoznak, úgy mint a kutatás és innováció, a térségi és vállalati fejlesztés, a közösségi részvétel és társadalmi innováció. A különböző programok dokumentumaiból az érdeklődő városok és térségek megismerhetik az addigi tapasztalatokat, ismereteket, finanszírozási és kapcsolatépítési lehetőségeket…”

Forrás:
Körkörös gazdaság – újabb divatszó vagy a városok jövője?; Ania Rok; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország; 2017. január 12.
Pathways to a circular economy in cities and regions. A policy brief addressed to policy makers from European cities and regions (városi és térségi példák és a cirkuláris gazdaság előmozdítására szolgáló finanszírozási lehetőségek áttekintése – pdf)